Bereg, 1883 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1883-04-08 / 14. szám
<s> !<®> rSi $ 14. szám. Beregszász, 1883. április 8. IX-ik évfolyam. || Előfizetési dijak: Y Egész évre........................4 írt. [§) Félévre.............................2 írt. ,$! Negyed évre .... 1 írt. T Bereg- és Ugocsamegyei nép[*] tanítóknak s községeknek egész 1] évre, előre beküldve 2 frt 50 kr. •&- ------- . Szerkesztőség: Hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők : Beregszász, Namény-utcza 453. Kiadóhivatal: <x Hová az előfizetési és hirdetési díjak s reclamátiók intézendők : Nagy Lajos és Saflay Gyula könyvnyomdája. rSh BEEEGr. TÁRSADARMI ÉS MEGYEX ÉRDEKŰ XXKTXRAP, BEREGMEGYE HIRDETÉSEINEK és A MEGYEI KIR. TANFELÜGYELŐSÉGNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP REGGEL. I“ Hivatalos hirdetési díjak: ifi nyugta bélyeggel s igazolólappal [|j egyszeri közlésért: ő) 100 szóig . . 1 frt 40 kr. j|j 200 szóig . . 2 frt 40 kr. ® Magán hirdetések: 50 szóig . . — frt 80 kr. 100 szóig . szóig . Hirdetések s a nyilttérbenr ® szánt közlemények készpénz ® í|3 fizetés mellett fogadtatnak el [§) ^ Nyilttér sora 20 kr. j|j u|j Egyes szám 10 kr. |§1 ríh íf] $ 1 frt 30 kr.; 2 frt 30 kr. ■ Egy pár szó az „Országos közművelődési egyesület“ programmjáról. (Vége.) Erdényi Dezső az „orsz. közm. egyesület“ („orsz. magy. egyl.“) 5 szakosztályra osztja: 1. Népnevelés. 2. Telepítés. 3. Irodalom. 4. Ipar, kereskedelem. 5. Jótékonyság. — Nagy apparátus. Annyira nagy, hogy ha az egyesület ily sokat akar markolni, méltán tarthatunk attól, hogy igen keveset, vagy semmit sem fog szorítani. Az ilyen tágkörű programoinak akkor volna helye, ha az országban működő külömböző egyesületek beadnák a kulcsot, hogy a közművelődési egyesületbe olvadjanak Egyszerűsíteni kell a programmot, határozottan ki kell mondani, mit és hogyan akarunk tenni. A fentebbi 5 pont közül elég, ha kettőt megtartunk, az elsőt és harmadikat, a 2, 4. és 5-iket föltétlenül el kell ejtenünk. A telepítést bízzuk a kormányra, az ipar és kereskedelem fejlesztését a közm. egyesület nem ismerheti feladatának. Magyarosítására mindent megtesz az I. szakosztály. Ha lesz magyar vásárló, lesz magyar iparos, magyar kereskedő. A jótékonyságot bízzuk a jótékony egyesületekre, vagy hogy azoknak se legyen munkájuk, szervezzünk egy olyan szakosztályt, mely a jótékonyságra szorultak számát megkevesbítse, az I. szakosztály működésének sikerét biztosítsa. Az I. szakosztály munkaköre Erdényi szerint: kisdedóvó intézetek állítása a nemzetiségek között, a magyar nyelv tanítása körül érdemeket szerzett tanítók, a magyar nyelvben kitűnt tanulók jutalmazása, szegény gyermekek segélyezése könyvvel, ruhával. Ismétlő oktatás, felnőttek oktatása stb. Ezekre a mondó vagyok, hogy az egyesület ne állítson kisd. intézeteket, segélyezze ezeket. Ezen intézetek felállítása az állam kötelessége. Ezen kötelesség alól az állam azon érveléssel, hogy e nagyfontosságú lépéssel a nemzetiségeket magára zúdítja, nem bújhat ki, mert vagy jogos az állam nyelvének terjesztése körül támadt mozgalom, vagy nem. Ha jogos, az állam érdekeinek őre, az államhatalom kezelője: a kormány kell, hogy álljon az élén; ha nem, be kell tiltania. A felelősség akár áll a mozgalom élén, akár nem, a kormányé. Saját tetteiért legyen felelős. A kis intézetek szervezését, fentartását a társadalomra bízni, annyi mint a sikert legtöbb esetben koczkára tenni. Legyenek társadalmilag segélyezett kisdedóvó intézeteink és ne államilag segélyezettek. Az áldozat kormány és társadalom részéről egy. A kisd.-óvás ügye nincs törvény által elintézve, jön az ellenvetés. Úgy van. Mondja ki tehát az orsz. körm. egyes, hogy a kisd. ügyének törvényes rendezését szükségesnek tartja, hogy az állam által felállítandó kisd. intézeteket tetemetes segélylyel láthassa el. kisd. intézetek állítására csak (nagyon is) ideiglenesen vállalkozik. Ismerje egyik legfőbb feladatának a közm. egyesület az iskolás, szegénység és nyomor miatt otthon ülésre kényszerült gyermekeknek ruhával és könyvekkel ellátását. Ha ezt teszi, elhárítja az állam nyelve terjedésének egyik legnagyobb akadályát. —■ Ejtse el az egyesület a tanítók jutalmazásának eszméjét! A tanítók jutalmazására szánt összeget is fordítsa a gyermekek segélyezésére. Az ország (magyar) közművelődésének szekerét nem egy pár tanító, hanem az ország tanítói kara viszi előre. Világos, hogy a jutalom nem az egyest, hanem a kart illeti. A tanítói kart kell jutalmazni, munkájával arányban álló fizetéssel. Ezt az egyesület nem teheti. Jutalmazás, egyesületek jutalmazása helyett igyekezzék a kart jutalmazni a tanítók anyagi viszonyai törvényes rendezésének sürgetése által. Ez lesz csak a jutalom! A tanítói kar addig is tanítani fog, csak legyen kit. A tanítók nem jutalomért, hanem kötelességérzetből tanítják a magyar nyelvet. Legtöbb sikert e téren azok mutathatnak fel, kik tűrhetőbb anyagi viszonyok között élnek. Szeretem hinni, hogy éppen ezek külön jutalom nélkül is fogják teljesíteni kötelességüket. A II. irodalmi szakosztály teendőit a „Magyarország“ helyesen fejtegeti. Ez az osztály lesz arra hivatva, hogy a tagok között az egészséges közszellemet fentartsa. A III. szakosztály a nép anyagi jólétének (s ez által szellemi művelődésének) emelését tűzné ki céljául. E szakosztályba olvadnának a népipart terjesztő egyesületek, így megyénkben a háziipart terjesztő egyesület. Ez a szakosztály venné ügykörébe a népnek mértékletességre és takarékosságra való szoktatását („mértékletességi egylettel összekötött népbank“) is. Végezek. Mielőtt a tollat letenném, kérem a megyei közm. egyesületet, vegye fel alapszabályaiba e pár szót. Az egyesület erkölcsi (nem kerül áldozatba) támogatásában részesíti a „mért. egylettel kapcsolatos népbankokat“. A közelégületlenség azon kútnak a vize, melyből a magyarellenesek legtöbb sikerrel meríthetnek. Szárítsuk ki a mennyire tehetjük veszedelmes gödröt. Egyik legjobb eszköz hozzá e a népnek mértékletességre s takarékosságra való szoktatása.*) Ember János. kormányilag történendő előlegezését eszközölni, feltárván a helyzetet, mely szerint ezen összeg máskép elő nem teremthető. 3. Biztosítani a tiszavédi gátak még hiányzó erősítését és felemelését; — létesíteni a már elhatározott zárgátak vagy finderek felépítését, még pedig szerintem nem kettőt, de hármat, a legfelsőt az az a Jándnál ideiglenesen létesített áteresznek egy vascső betétele melletti alig pár ezer forintba kerülő állandósítását, és, mely az ásandó csatorna alsóbb részén netalán átható viz duzzadását tetemesen kevésbiti, sőt elenyészted: a felsőbb nagy menyiségü belvizek egy tetemes bevezetése által — lenne hivatva. 4. A részletezve, lejtmérés mellett készítendő ártéri telekkönyv munkálati ideje alatt megállapítandók az elvek, melyek szerint az osztályok utáni kirovások történnek. Az ármentesítési művelet terhei és költségei a törvény értelmében a nyerendő haszon arányában lévén kirovandók, kimondandó ismételve a beregi tiszaszabályozási társulatnál elfogadott azon elv, hogy a Tisza folyam árja kiöntéseinek meggátlására emelt vadtöltések építésének és gondozásának terhe és költsége a beregi árterület minden holdját művelési ág és osztálykülönbség nélkül egyenlően terheli, — ezen elv alkalmazásának fentartását a védgátak építésének története és gátak védelmének a közeli községekre aránytalanul nehezedő kötelessége eléggé indokolja. A belvizektőli mentesítés terheinek arányos kiosztására szolgálhat tehát a lejtmérezéssel egybekötendő ártéri telekkönyv és térkép. — A teherkirovási arány kulcsának elvi megállapodásánál tudnunk kell azonban azt, hogy az összes ártéri terület csatornázási költségét akarjuk-e az egész ártérre repartiálni? Vagy több csatornázási vidéket állapítunk meg? — Ez esetnél a kirovási művelet egyszerűbb, amannál bonyolultabb, — mert egyik vidék holdja például 10 frttal kanalizálható, míg a másik vidék csatornázása 25 frtba kerül. Ezen megjegyzéseket csak előgondolkozási anyagul vetvén föl, berekesztésül még egy megjegyzést nem hallgathatok el, és ez ezen nyíltan kimondott meggyőződésem kimondásából áll. A bereg megyei ármentesítő társulatnak 221000 hold ártéri területnek a Tisza folyam kiáradása elleni megvédelmezése mellett a kártékony belvizektőli megmentés és az okszerűen megmentendő terület vizi műveinek éber gondozása lévén feladata s ez által e megye közgazdászata, mondhatom, összes lét érdekének intézője és őre ó lévén a társulat ügyeinek igazgatása sem érdek sem érték tekintetében nem áll egy hajszállal sem alább a megye közigazgatásánál. Ha tehát a közigazgatási szakban a tisztviselők qualificatiója — igen helyesen nélkülözhetlennek ismertetett el, kell, hogy az új rendezés alkalmával a társulati érdekeltek is az alkalmazandó titsztviselőktől az e szakmához kellő qualificatiót megkívánják. — Ezen meggyőződésem nyilvánítása nincs vonatkozással személyekre, egyedül a múlt években nyilvánult azon előttem absurdumnak látszó tendentia ellen irányul — mintha a társulatnak igazgatói állása nélkülözhető lenne! Több millió értéket és több százezer lélek gazdászati létérdekét intéző társulat igazgatójának bizalma nem csak kitűnő állást, kiváló munkakört ad egy jóakaratú erélyes férfinak, de ilyennek nélkülözése a társulat czélját képes lenne veszélyeztetni. Eszmecserét akartam előidézni és érdekeltséget, jelen sorok közzétételével a beállott válság küszöbén; ha ez sikerülend, ezért értem. Felolvasatlan felolvasás. (A megyei gazdaközönség érdekében.) — Horváth Istvántól. — (Vége.) Ha a csatornázás okszerűen, azaz a birtokosok magán erejét megbízó módon nem létesíthető, s ez a közvetlen köztünk leendő kormánynak beigazoltatik, az államnak saját maga iránti kötelessége e költségek viselésének egy, az adójövedelemmel arányos részét elvállalni és ezt azt hiszem tenni és fogja. Nekünk kötelességünk tehát: 1. A helybenhagyott alapszabályok szerint hirdetett közgyűlésen újra szervezkedni. 2. A belvízszabályozás költségeihez a járulás arány kulcsa, a részletes ártéri telekkönyvi osztályzati elkészítés felvétele iránt intézkedni. — az erre szükséges pénz *) A czikkíró minden nézetét nem osztjuk, de mint a napirenden levő tárgyhoz gondolkozásra anyagot nyújtó egyéni nézetet közölni annyival inkább kötelességünknek ismertük, mivel épen a czikkíró volt az, aki az országos mozgalmat is megelőzőleg már behatóan foglalkozott a közművelődési egyletek ügyével lapunkban. Szerk. Gyümölcsészetünk érdekében. (Folytatás.) 2. Casseli nagy reinette. Származása : Holland. Érés ideje: nov. — késő tavaszig. Minősége: I-ső rendű csemege, háztartási gyümölcs. Nagysága: nagy, — bótermés idején középnagy. ízlése: busa sárgásfehér, finom, tömött, teljes érése előtt keményes és roppanó, értével eléggé porhanyó, levegő, czukros, finom, savannyal emelt, igen kellemes fűszeres izü.