Bereg, 1888 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1888-04-08 / 15. szám

15. szám. XIV. évfolyam. Megjelenik minden vasárnap. Beregszász, 1888. április 8. Szerkesztőség: hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők: Bereg­szász, Péter-utcza 732. szám. Kiadóhivatal : hová az előfizetés, hirdetés és nyil­t­­tér dijai küldendők: Beregszász, Namény-utcza, 492. szám. Egyes szám ára 10 kr. Nyilttér sora 20 kr. TÁRSADALMI ÉS MEGYEI ÉRDEKÜ HETILAP. Előfizetési dijak: Egész évre.............4 frt. Félévre..................2 frt. ^Negyedévre .... 1 frt. Községek s néptanítóknak egész évre 2 frt 50 kr. Hirdetési dijak: 50 szóig 90 kr, 100 szóig 1 frt 40 kr, 200 szóig 2 forint 40 kr. Hirdetési és nyílttéri dijak előre fizetendők. BEREGVÁRMEGYE HIRDETÉSEI. A KIR. TANFELÜGYELŐSÉG, A KÖZMŰVELŐDÉSI EGYLET ÉS A GAZDASÁGI EGYESÜLETNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Megyei hivatalos közlemények. 3366./K. I. sz. 1888. Beregvármegye alispánjától. Beregszászban, a vármegyei székház nagy ter­mében folyó évi ápril hó 10-én d. e. 10 órakor kez­detét veendő törvényhatósági tavaszi közgyűlésen ta­nácskozás alá veendő tárgyak sorozatát a következők­ben teszem közhírré: 1. Belügyminiszteri rendelet az irodai ügyvitel szabályozása tárgyában. 2. Belügyminiszteri rendelet a nagy- és kis­köz­ségek szervezési irányelveinek megállapításáról szóló törvényhatósági szabályrendelet módosítása tárgyában. 3. Belügyminiszteri rendelet azon esetben köve­tendő eljárás tárgyában alkotott törvényhatósági sza­bályrendelet módosítása iránt, ha tisztviselő-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet tagja betegség vagy szel­lemi fogyatkozás folytán egy évig terjedhető szabad­ságidő leteltével sem nyerte vissza munkaképességét. 4. Belügyminiszteri intézmény Polona község ha­tárában kérelmezett gyógyfürdő felállítása tárgyában. 5. A központi árvaszék előterjesztése az árvaszéki üléseken döntő szavazattal részt venni jogosult tör­vényhatósági bizottsági tagok választása iránt. 6. Belügyminiszteri rendelet orosz és német Bárd­­háza, orosz és német Leányfalva községek egyesítése tárgyában. 7. Közmunka és közlekedési miniszteri rendelet a kaszonyi járás területén létező számos hidak vám­­díjtételének megállapítása tárgyában. 7. Közmunka és közlekedési miniszteri rendelet a törvényhatóság területén levő vámos hidak és kom­poknak közbiztonsági érdekből való megvizsgálása s törvényhatósági határozat hozatala iránt. 9. A megyei házi pénztár 1887-ik évi zárszáma­dásainak megvizsgálása. 10. Munkács rendezett tanácsú város szabályren­delete a lakbérleti viszonyok szabály­zása tárgyában. 11. Munkács rendezett tanácsú város szabályren­delete a városi rendőrség egyenruházata és szolgálati viszonyainak megállapítása tárgyában. 12. A közmunka­váltsági pénztár 1887. évi szám­adásainak felülvizsgálása. 13. Alispáni előterjesztés a vármegye tulajdonát képezett gáti házastelek eladásáról kiállított adás-ve­­vési szerződés jóváhagyása iránt. 14. A vásárjoggal bíró községek nyilatkozata az ipar­készítményeknek hetivásáron idegen iparosok ál­tal leendő áruba­ bocsájtása tárgyában szabályrendelet alkotása iránt. 15. A kebelbeli pénztári hivatal előterjesztése a betegápolási adó feljebb emelése iránt. 16. A tólhatósági nyugdíjalap 1887. évi számadá­sainak megvizsgálása. 17. Som, Bátyú, Bótrágy, Hetyen és Harangláb községek szabályrendelete a napszámosokra kivethető községi pótadó tárgyában. 18. A községi pénzkezelés és számvitel módját megállapító törvényhatósági szabályrendelet. 19. Beregvármegye közig. tisztviselői-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzetének kérvénye tiszti fizeté­seik és mellékjárulékaik felemelése iránt. 20. Beregszász r. t. város 1882. évi zárszámadá­sának felülvizsgálása. 21. Munkács város és Fuchs Móricz Izsák között a klacsanói kőbánya felett kötött adás-vevési szerző­dés felülvizsgálása. 22. Mauskopf Dávid drágabártfalvi lakos és Drá­­gabártfalva község között a makkoltatási jogban való részesülés arányának megállapítása tárgyában hozott képviselőtestületi határozat felülvizsgálása. 23. Sztrabicsó község és Luketa János ottani la­kos között ingatlanság felett létrejött adás-vevési szer­ződés felülvizsgálása. 24. Munkács város 1886. évi gyámpénztári mér­legének felülvizsgálása. 25. Runófalva és Gévénfalva községek határozata a két szomszéd község egyesítésének elrendelése iránt. 26. Gerő Balázs t.-adonyi lakos kérvénye a köz­ség által 50 frt vetőmag-kölcsön és járulékai iránti zálogjog törlésére vonatkozólag kiállított engedély jó­váhagyása iránt. 27. Kölcsey Zsigmond csetfalvi ev. ref. lelkész kérvénye a lelkész haszonélvezetében álló parochiális kaszállónak örökös tilalmasba helyezése tárgyában ho­zott képviselőtestületi határozat jóváhagyása iránt. 28. Sztrabicsó község határozata a községi erdő­ből eladott fák vételárából templomépitéshez szükségelt 100 öl köré 600 frt felajánlása tárgyában hozott kép­viselőtestületi határozat megerősítése iránt. 29. Talapkovics Vazul és társai bilkei lakosok folyamodványa a kisfalud-dolhai megyei útvonal bilkei szakaszának kisajátítására felajánlott összeg elenge­dése iránt. 30. Kovács Sándor és társai herczeni lakosok fel­lebbezése a biróválasztás megsemmisítése iránt. 31. Füzesi Mihály és társai n.-beregi lakosok fel­lebbezése a községi elöljárósági választás megsemmi­sítése iránt. 32. Szász Áron és társai vám­i lakosok fellebbe­zése az elöljárósági választás megsemmisítése iránt. 33. Hajdú József munkácsi lakos fellebbezése az üresedésben levő rendőrségi irnoki állás betöltését ki­mondó képviselőtestületi határozat ellen. 34. Dobra Antal és társai miszticzei lakosok fel­lebbezése az elöljárósági választás megsemmisítése iránt. 35. Ekkel György és társai beregszászi lakosok felebbezése a városi italmérési jog bérbeadása tárgyá­ban hozott képviselőtestületi határozat megváltozta­tása iránt. 36. Kabáczy Mihály és társai ujdávidházi lako­sok felebbezése az ottani biróválasztás megsemmisi­tése iránt. 37. Biró László és társai badaiói lakosok feleb­­bezése az előljárósági választás megsemmisitése iránt. 38. Munkács-szentmiklósi uradalom képviseleté­ben Günther Ágoston igazgató felebbezése Szentmiklós községben megejtett elöljárósági választás megsemmi­sitése iránt. 39. Kassay Antal és társai bilkei lakosok feleb­bezése az elöljárósági választás megsemmisitése iránt. 40. Az oravicza-bányai magyar nyelv­terjesztő egyesület átirata a törvényhatóságnak a tagok sorába leendő belépése iránt. 41. Orosz Iván és társai izsnyétei lakosok feleb­bezése az elöljárósági válaszai­­ megsemmisitése iránt. 42. Günther Ágoston munkácsi lakos felebbezése a város képviselőtestületének a kántor korcsmáltatási jog bérbeadása tárgyában hozott határozat ellen. 43. Békésmegye körirata kisdedóvodák köteles felállítása tárgyában országos törvény­hozatala iránt. 44. Orsovai magyar nyelv­terjesztő egyesület át­irata anyagi támogatásuk iránt. 45. Lengyel János és társai munkácsi lakosok felebbezése a városi kertész fizetését megjavító képvi­selőtestületi határozat ellen. 46. Nógrádvármegye körirata a vásárok túlságos számának korlátozása tárgyában. 47. Gotthier Rudolf orvos­tudori oklevelének ki­hirdetése. satb. Beregszász, 1888. márczius hó 28-án. Jobszty Gyula, alispán. 3070 sz./K. I. 1888.. Beregvármegye alispánjától. Valamennyi főszolgabirónak, Beregszász és Munkács városok r. tanácsának. Az 1882. évi XXXIX-ik t.-cz. 10-ik szakasza, vala­mint az 1873. évi XXXII-ik t.-cz. értelmében fegyvergya­korlatokra kötelezett tartalékos tisztek és katonák, úgyszintén szabadságolt állományú honvéd tisztek és honvédek f. évi fegyvergyakorlatai tekintetében a következők té.etnek közhírré ; és pedig: I. A közös hadsereg kötelékébe tartozó havidíjasok és legénység f­egyvergyakorlataira nézve: 1. A folyó évi 1888-ik évben a fegyvergyakorlatokban való részvételre kötelezve vannak: a) az alább elősorolandó kivételekkel általában az 1883. 1881. és 1879-ik évi sorozási évfolyamokba tartozó tarta­lékos tisztek és az ugyanazon sorozási évfolyambeli tartalékos legénység; b) az egy évi önkéntesek sorából előléptetett azon tar­talékos tisztek avagy a legénységi állományba átlépett azon tartalékosok, a­kiknek tartaléki szolgálati kötelezettsége a tényleges szolgálat megkezdésének hosszabb időre történt el­halasztása folytán, k­ét évnél rövidebb időre terjed és a­kik ennélfogva még több fegyvergyakorlatra köteleztetnek, mint a velük ugyanazon sorozási évfolyamba tartozók ; c) a tartalékos tiszteknek és a tartalékos legénységnek azon része, a­mely az elmulasztott 1887-ik évi fegyvergya­korlatot után pótolni tartozik. 2. A fegyvergyakorlatra kötelezett tarta­lékos tiszteknek fegyvergyakorlata a f. évben 28 napig, a tartalékos legénységé pedig 13 na­pig fog tartani. A gyalog és vadász csapatokhoz tartozó legénység azon részének fegyvergyakorlati időtartama, a­mely az őszi nagyobb fegyvergyakorlatokhoz fog bevonulni, később h­atároztatik meg. 3. Az 1887. évben nyilvános tekintetekből beszüntetett fegyvergyakorlatot az illető tartalékos legénység az idén kö­teles pótolni. 4. A józsefstadti 9-ik és brünni 10-ik számú cs. és kir. hadtest-parancsnoksághoz tartozó gyalogezredeknek és vadász­zászlóaljaknak azon legénysége, a mely az ismétlő fegyverrel való begyakorlása czéljából hét napi fegyvergyakorlatra be­idéztetett és ezen gyakorlatban tényleg részt is vett, a folyó évben fegyvergyakorlatra már nem hivatik be és a folyó évi ellenőrzési szemlén való megjelenés alól is felmentetik. 5. A budapesti 4-ik számú, továbbá a pozsonyi 5-ik és a lembergi 1l-ik sz. cs. és kir. hadtest-parancsnokságokhoz beosztott gyalog-ezredeknél és vadász zászlóaljaknál, úgyszin­­­tén a 16-ik és 25-ik számú vadász zászlóaljnál a f. évben tavasszal sem a tartalékos tisztek, sem a tartalékos le­génység számára fegyvergyakorlatok nem tartotnak. Hogy ezen csapatok fegyvergyakorlatai miképen és mi­kor lesznak megtartandók, későbben fog meghatároztatok ti. A lovasság tartalékába tartozó legénység közül csak a volt egy évi önkéntesek fognak a tavaszi időszakban a 13 napi f­egyvergyakorlatra behívatni. 7. Az egészségügyi csapatok azon tartalékos tiszt­jeinek, a­kik a gyalogsági, lovassági tanfolyamot (equitatiót) megfelelő sikerrel saját költségükön elvégezték, ezen idő egy tartalékbeli fegyvergyakorlat gyanánt számittatik. 8. A tábori és vártüzér csapatokhoz tartozó tar­talékos legénység, a folyó évben fegyvergyakorlatra nem fog behívatni. A fegyvergyakorlatok alól való további felmentéseknek csak a nyilvántartási utasítás I-fő része 41. §-ában, illetőleg II-ik része 26-ik §-ában felsorolt esetekben van helye. A nyilvános avagy nyilvánossági joggal felruházott tan­intézeteknél alkalmazott tanárok, helyettes tanárok és tanu­lóknak az időszaki fegyvergyakorlatokra való behívásánál ez évben és az eddig fennállott szabály és gyakorlat bír ér­vén­nyel. 9. A külföldön tartózkodó s fegyver (szolgálati) gya­korlatra kötelezett tartalékos tisztek és tartalékos legénység behívása körül kellő figyelem fordítandó arra, hogy az illetők idejekorán értesíttessenek. 10. Előfordulván azon eset, hogy a nyilvántartásra il­letékes hatóság területén kívül tartózkodó tartalékos legénység­nek azon része, a­mely a tartózkodási helyükhöz közelebb fekvő hadkiegészítési kerületnél teljesíti a fegyvergyakorla­tokat, nem azon időben vonul be, a­midőn a fegyvergyakor­latok ezen hadkiegészítési kerületben megtartatnak, hanem azon időben, a­mely időre, a nyilvántartási illetőségüknek meg­felelő csapatokhoz beidéztettek : figyelmesekké teendők az ér­dekeltek, hogy maguk tartoznak tudomást szerezni arról, vál­jon a tartózkodási helyükhöz közelebb eső csapattestnél az időszaki fegyvergyakorlatok mikor veszik kezdetüket s ott a kellő időben jelentkezni el ne mulasszák. 11. Azon idő, melyet valamely tartalékos, vagy huza­mosab­b időre szabadságolt katona a fegyver­gyakorlat ideje alatt esetleg bekövetkezett betegsége miatt katonai kórházban tölt, a fegyvergyakorlat időtartamába nem fog beszámíttatni. Fogságbüntetések, melyek a gyakorlatra behívott tarta­lékos s huzamosabb időre szabadságolt katonákat a fegyver­gyakorlat ideje előtti vagy annak tartama alatti cselekmé­nyekért terhelik, — a mennyiben a fegyelem fentartása azt megengedi — csak a gyakorlati idő lefolyása után foganato­síttatnak. 12. A legénység azon része, mely ellen büntetés alá­­ eső cselekmény miatt hadbirósági vizsgálat indíttatott, ezen vizsgálat befejezéséig esetleg az egy évet túl nem haladó fogságbüntetés ideje alatt is, az illető hadcsapat rendszeresí­tett békelétszámában fog maradni. II. A m. kir. honvédség kötelékébe tartozó havidíjasok és legénység fegyvergyakorlataira nézve. 1. A fegyvergyakorlatokra behivatnak. a) A múlt évi deczember 31-ével a közös hadsereg tartalékából a honvéd csapatok szabadságolt állományába át­helyezett tisztek. b) Azok, a­kik a múlt évi fegyvergyakorlatok alól oly feltétel alatt lettek felmentve, hogy ebbeli kötelezettségüknek a folyó évi fegyvergyakorlat alatt tartoznak megfelelni. c) Azok, a­kik már nem védkötelesek, de azon köte­lezettségüknek, m­ly szerint minden három évben egyszer tartoznak a fegyvergyakorlatokban részt venni, nem tettek eleget, amennyiben ezen kötelezettségüknek a folyó évben kívánnak eleget tenni, illetőleg a­mennyiben erre még kö­telezve vannak. d) A többi szabadságolt állományú tisztek közül azok, a­kik a fegyvergyakorlatokban legritkábban vettek részt, de csak azon mérvben, a mint a fegyvergyakorlat alatt alakí­tandó csapatoknak tisztekkel való ellátása ezt igényli; e) A honvédség legénységi állományából, úgy a gyalog­ságnál valamint a lovasságnál, az 1886-ik, 1885-ik, 1884-ik, 1883-ik és 1881-ik évfolyambeli szabadságolt állománya azon legénység, mely a szabadságolt állományben üt fegyvergyakor­

Next