Bereg, 1888. (15. évfolyam, 1-53. szám)
1888-12-23 / 52. szám
52. szám. — XIV. évfolyam. Csillagfény üdvözölte e nevezetes világeseményt: fénynyel, örömmel, megelégedésben üljük meg mi is vallás erkölcsi jelentőségét, mely e naphoz kötve van. Adjon Isten boldog karácsonyi ünnepeket mindnyájunknak ! ! Lukács Béla: Alakítsunk czukorgyárat! A beregmegyei gazd. egyesület f. hó 18-án tartott választmányi gyűlésén szóba jött azon mozgalom is, mely a Zemplén megyei birtokosság körében egy ott felállítandó czukorgyár érdekében megindult. E mozgalom nem elszigetelt, mert az új czukoradó törvény, mely a terményadó rendszerre van alapítva, lehetővé teszi, hogy ott, hol az égalji viszonyok és talaj minőség megfelelők s munkaerőben nincsen hiány — haszonnal szállhatunk síkra a külföldi czukorgyárak versenyével. Ennek következtében találkoztak vállalkozók, kik az ország különböző vidékein czukorgyárakat építeni hajlandók, ha az általuk feldolgozni kívánt répamennyiség termelése a birtokosság által biztosíttatik. • Államkormányunk közvetítése mellett, hajlandó egy — megfelelő biztosítékkal bíró — gyáros, Zemplén megyében czukorgyárat felállítani; ennek biztosítására 5000 cat. hold czukorrépa termelés igényeltetk. A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztérium felhívása folytán a Zemplén vármegyében tervezett czukorgyár részére az e tárgyban f. hó 12-én S.-A.ujhelyen tartott előértekezleten bemutatott szerződési pontok alapján — melyek hozzánk is megküldettek — már 2000 hold jegyeztetett; arra nézve azonban, hogy hol állíttatnék fel a gyár, megállapodás még nem jött létre, amennyiben Szerencs és Ujhely között oszlott meg a nézet. Miután a gyártól 100 kilométeren belül eső vasúti állomásokról a répának a gyárig való szállítása a gyáros terhére esik, úgy megyénk is részt vehetne a termelésben, ha a gyár Ujhelyben állíttatnék fel. És ez nagy előnyt rejt magában. Mert a gyárhoz közel fekvő birtokosok nem lesznek túlhalmozva a répatermeléssel, ami a répabetegségek elmaradásának nem csekély biztosítása, de még a munka is nagyobb vidéken oszlik meg és így aránytalan drágulástól tartani nem lehet; viszont pedig a filloxera-vész által keresetétől megfosztott kézi munkaerő a répamivelésnél fog hasznos foglalkozást találni. De még más közgazdasági előny is eléremek. A tapasztalat a mellett tanúskodik, hogy a répaművelés behozatala egy gazdasági üzemrendszerbe, azt mindinkább a belterjes gazdálkodás felé tereli, mely több anyagi és értelmi befektetést igényel ugyan, de nyomában az általános vagyoni gyarapodás is jár. És vidékünkön a répatermelésnek csak kedvező kilátásai lehetnek, mert amit a répatermelés főleg igényel, ez meg van. Répaföldnek ugyanis legalkalmasabb a televényes mély agyagtalaj, jó a mozgástalaj, kevésbbé alkalmas a laza homloktalaj, alkalmatlan a szikes és vizenyős talaj; továbbá szereti a répa a meleget, és a tavaszi fagyok iránt érzékeny. Termelése rendesen úgy történik: Előzővetemény őszi kalászos, mely trágyába vettetett, annak letakaritása után még őszszel 24 —26 cm. mélyen felszántatik a föld, tavaszszal egy csekély vetőszántást és fogasolást adunk és elvetjük a répát, legczélszerűbben sor vető géppel 40 dm. sor távolságban, kisebb területeken pedig a kéziültetés szokásos. Az első kapálást erre kapja a répa még a kikelés ideje alatt, 2 hét letelte után a másodikat és ugyanekkor történik a ritkítás is. Leghelyesebb távolság a sorban 20 — 22 centiméter, de még a harmadik és negyedik kapálás, illetve töltögetés is múlhatatlanul szükséges és mentől jobban miveljük a répát, annál jobban akarja magát vetni a „Thames“ébe, midőn épen valaki nyakon csípi hátul. Ozo? Ozo? . . kiált kétségbeesett hangon a szerelmes hős. Mikor aztán megfordul, majd elájul, úgy megijedt, mert apját és Marcsut látta ott. Eleinte dadogott valamit, majd hogy ki nem nczamodott a nyelve. Utóbb vészes tót hangon kiáltott fel: „Ták náj vász bohicsku pomiluje“ és a tenyeres-talpas Marcsu nyakába borult. Az apja hamarjában megmagyarázta neki a dolgot és egy óra múlva már Janónak meg volt az elégtétele. Neki ült és rakta a kenyeret az orra alá, akár napszámba rakta volna, hegyibe a borovicskát és megeredt a nyelve kereke, hogy: — „Te megreszelsz a zenyimasszony, én megleszem tied zura, te szeretsz nekem, én szeretem neked, mink szeretünk nekünknek.“ Harmadnapra hazafelé indultak mind a hárman és Janó föltette magában, hogy többé nem truczczol életében. London, decz. hó 3., 1888. G. J. térülnek meg a reá fordított költségek. Ily mivelés mellett belekerül egy cat. hold mivelése 32—34 frtba, a kiszedés 14—16 frt és remélhetünk átlagos termésként 100 mm. répát cat. holdanként, mig a répát 80 kr.átlaggal számítva, igen kielégitő tiszta nyereményt ad. De nem lehet ügyeimen kívül hagyni azon előnyt sem, mely a visszajáruló kipréselt répaszeletekben a gazda részére biztosítva van (35 klg. szelet, 6 klg. salak minden 1 mm. után), mert manapság alig van már gazdaság, ahol az állatok téli etetésére répát ne termelnének, amely lehetővé teszi, hogy a száraz takarmányok összekeverésénél a kellő táparányt elérhessük. Ha már most a répa száraz anyagját veszszük csupán, mely tulajdonképen bír csak értékkel, és összehasonlítjuk a répaszeletek tápértékével, így — dr. Marker szerint — azt találjuk, hogy azon mennyiség répaszelet, mely 7 hold czukorrépa után visszajár, felér azon tápértékkel, mit egy hold takarmányrépa után egészben nyerünk. A midőn ezekhez képest viszonyainkat mérlegelve, előnyösnek látnok gazdaközönségünk érdekében, hogy egy czukorgyár közelünkben felállíttassuk, úgy más oldalról szükségesnek tartjuk, hogy saját érdekeink szerint állást foglalva, a czukorgyár felállítására répatermelési ajánlatainkkal magunk részéről mi is közre hassunk. Érdekeink s a teendők megállapítása végett a beregmegyei gazdaegyesület elnöke ez évi december hó 28-ának d. e. 10 órájára Beregszászba a polg. fiúiskola termébe egy értekezletet tűzött ki s arra többeket s általuk minden érdekeltet meghívott; ezen értekezleten gazdaközönségünknek a megjelenést a legmelegebben ajánlhatjuk. Szenczel Mihály, egyl. titkár. BEJRJE B Beregszász, 1888. deczember 23. Megyei közigazgatási bizottság decz. hó 14-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. Elnöklő főispán a gyűlést 10 órakor megnyitván, a következő fontosabb ügyek vétettek tárgyalás alá: Hajdú József munkácsi lakos felebbezése Hubert Lajos rendőrkapitány fegyelmi ügyében, elutasittatott. Köszeghy István k.-dobronyi tanitónak a kivételes nősülési engedély megadhatónak nyilváníttatott. Friedman Béni és társai felebbezése a rákosi erdő eladására kitűzött nap ellen — elutasittatott. Munkács város árvaszékének f. évi nov. havi kimutatása tud. vétetett. Beregszász város árvaszékének jelentése a f. évi 171 KB. számú határozattal pótolni rendelt hiányok tárgyában, tudomásul vétetett. Fischer Mór munkácsi járásorvos folyamodása a lucskai körorvos helyettesítése által érdembe hozott illetményekre nézve, elutasittatott. Varga Sámuel és társai balazsári lakos tűzkárosultak közmunkaváltsága törültetni rendeltetett. Futó László t.-adonyi lakos gőzkazánja megvizsgálásáról a jelentés tudomásul vétetvén, részére a használati engedély megadatai határoztatott. Ugyancsak megadatott a végleges használati engedély: a munkács sz.-miklósi uradalom, Weisz Mózes és fia munkácsi, Mauskopf Mózes komlósi és Reiter Simon n.-beregi lakosok gőzkazánjaira. A belügyminisztérium leirata az azonos hangzású helységnevek szaporításának megakadályozása tárgyában. Lehóczky Tivadar biz. tagnak, mint a megyei községnevek visszamagyarositására kiküldött biz. elnökének másolatban kiadatni rendeltetett. A borzsovai határban a 252. sz. őrháznál létesítendő vasúti megállóhely és evvel összefüggő posta áthelyezés iránt benyújtott kérvény felett a végleges határozat akkorra halasztatott, midőn a megállóhely már létesittetett. A börtönvizsgáló albizottság felterjesztésére hozott 36414/88. sz. igazságügyminiszteri leirat folytán a miniszterelnökhöz felterjesztés intéztetik. Testi sértésekről adott orvosi látleletek és szakértői véleményekre vonatkozó indítvány a tiszti főorvosnak intézkedés végett kiadatik. Biró László bilkei biró a terhére kirótt 90 főt 18 krnyi adóvégrehajtási költség leírása iránti folyamodásával elutasíttatott. Körösi Pál v.-naményi lakos felfolyamodására az 1888. évi ápr. 25-iki zálogjegyzökönyvvel letiltott 30 frt a zár alól feloldatott. Munkács városában behajthatlanná vált 2670 frt 68 kr. hadmentességi dij és 2077 frt 15 kr. egyenes adó töröltetni rendeltetett. Fejér Emmánuel g. kath. e. m. tanfelügyelő megkeresésére megbizatott az alispán, hogy utasítsa a főszolgabirókat vegyes fegyelmi bizottságok eljárása szükségének esetén az alesperesekkel egyetértő eljárásra. — Miről az e. m. tanfelügyelő is értesítendő. A bilkei áll. népiskolai igazgató-tanító jelentése folytán : a főszolgabiróság útján utasíttatik az elöljáróság, hogy az iskolába járó növendékek tanszerekkel való ellátását eszközöltesse. Pásqual Antal K. B. tag interpellációja a nagyobb súlyú hivatalos lelkészi iratok postai expediálása tárgyában: Pám József szakreferensnek kiadatni rendeltetett. 2. Ramocsaháza községnek megengedtetett, hogy Molnár Elemér torosi birtokát tehermentesen megvehesse. 3. A nagymélt. m. k. belügyminisztérium leirata következtében 1889-re kivetett 1% betegápolási pótadó egyhangú szavazattal H/, 0/0-ra emeltetett fel. 4. Büke község határozata szülésznői állomás rendszeresítése iránt jóváhagyatott s a szülésznő fizetése évi 110 írtban állapíttatott meg. 5. Felső-Vereczke, Drahusócz, Beregócz és Lázárpatak községek határozata, mely szerint „Felső-Vereczke“ név alatt egy politikai községgé egyesülnek, jóváhagyatott. 6. Hasonlag jóváhagyatott Ploszkó, Ploszkópatak és Kis-Bisztra községeknek egyesítése „Dombostelek“ név alatt. 7. Úgyszintén Szkotárszka és Szvajavka egyesítése „Kis-Szolyva“ közös név alatt, végre 8. Volócz és Almamező községek egyesítése „Volócz“ név alatt. ” 9. A községek 1889-re vonatkozó költségvetései számvevőileg felülvizsgálva beterjesztetvén, a számvevői javaslatok elfogadtattak. 10. A „Bereg“ szerkesztőségének kérvénye folytán elhatároztatott, hogy a „Bereg“ czímű lapot, mint a megye hivatalos hirdetéseinek közlönyét, jövőre a községek általában az eddigi 2 frt 50 kr. kedvezményes áron kapják, azonban azon 300 lélekszámot meghaladó községek, melyeknek községi pótadója az állami adó 2O°/0-át meg nem haladja, a rendes 4árt előfizetési díj mellett kötelesek azt megrendelni. 11. Gorond község azon határozatától, mely szerint a községház építésére beszerzett anyagok leányiskola és tanítói lak építésére engedtettek át, a törvényhatósági jóváhagyás megvonatott. 12. Beregszász város 1889-ki költségvetési előirányzata azzal adatott vissza, hogy a számvevői nehézményeket 30 nap alatt, oszlassa el. 13. Munkács város 1889-ki költségvetési előirányzatára nézve a számvevői javaslat elfogadtatott. 14. A hazai biztositó társulatok felhivatni határoztattak, hogy a községek tűzrendészeti kiadásaihoz való járulásra nézve ajánlatot tegyenek. 15. Horváth István 46 szavazattal Pasquál Antal 20 szavazata ellenében közigazgatási bizottsági taggá választatott. 16. A jövő évi közmunka előirányzat 106.400 frt értékben megállapittatott. 17. A közm. és közi. miniszterhez felirat intéztetik, hogy a megye a Szolyva-Holubinai és Volócz-A.-Vereczkei vonalakat hajlandó állami segély mellett két év alatt kiépíteni, a Volócz-Beszkidi út fentartását azonban csak állam, teljes költségfedezet esetén vállalja el. 18. A munkácsi képviselőtestületi tagok választására elnökül Lehóczky Tivadar küldetett ki. 19. Dr. Pollacsek Vilmos orvostudori oklevele kihirdettetett. A gyűlés folyamán Kóródy Sándor interpellálta a megye alispánját, hogy a régi megyeház lebontott anyagjaira árverést tűzvén ki, gondoskodott-e arról, hogy azokból az építendő megyei közkórházra szükséges részek Mecsáron megszerezhetők legyenek ? Erre az alispán kifejezvén, hogy csak a felesleges anyagok árvereztetnek el, válaszát a gyűlés megnyugvással fogadta. Megyei közgyűlés. A f. hó 20-án tartott megyei bizottsági rendkívüli közgyűlésen következő tárgyak nyertek elintézést. 1. Beregszász város képviselőtestületének azon határozata, hogy az úrbéri rendezési perből kifolyólag informatióra 300 főt szavaztatott meg — a felebbezés elvetése mellett — helybenhagyatott. Vegyes hirek. — Boldog KarácsonyÜnnepeket kiválniuk lapunk tisztelt olvasóinak, barátainak s munkatársainak. Legyen ez ünnep reájok nézve valódi örömünnep! — Lapunk jelen száma mellékletének tartalma: Közgazdaság, irodalom, hirdetések. — Olvasóinkhoz. Ez év végén teljes bizalommal fordulunk ismét — mint már annyi éven keresztül — megyénk közönségéhez, olvasóinkhoz, lapunk barátaihoz, hogy igénytelen lapunkat továbbra is becses pártfogásukra méltatni -s előfizetéseiket az újévre mielőbb megtenni kegyeskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás jöjjön létre. Lapunknak sem szerkesztősége, sem kiadóhivatala, sem iránya, sem munkatársai, sem külső kiállítása s berendezése, nem fognak változni a jövőben sem s legfeljebb javítani fogjuk úgy belsőleg mint külsőleg a lapot; de alább szállani semmi tekinben nem fogunk. A régi, megszokott bizalommal ajánljuk lapunkat a jövő évre is olvasóink figyelmébe. — Ugocsavármegye főispánjáért. A „P. Hirlap“ nem rég közölt azon hírére, mintha köztiszteletben álló főispánunk távozását az Ugocsa megyebeliek megyeszerte várnák, a hit valótlanságának fényes cáfolatául Ugocsavármegye törvényhatósági bizottságának tagjai — mint az „Ugocsa“ legközelebbi számában olvassuk — a következő nyilatkozatot küldték be a nevezett hirlap szerkesztőségéhez: „A „Pesti Hirlap“ nov. 18-ki számában „belpolitikai hirek“ czim alatt megjelent azon tudósításra, hogy dr. Perényi Zsigmond ugocsai főispán ezen állástóli „távozását megyeszerte várják.“ alanuított Ugocsa vármegye törvényhatósági bizottságának jelenbeni 136 tagja közül 99-en ezennel kijelentjük, hogy mi báró Perényi Zsigmond főispánt, mint embert szeretjük, becsüljük, mint főispánt tiszteljük, iránta tisztelettel, bizalommal vagyunk; főispánságát, mely Ugocsa megye közérdekére igen fontos, szükségesnek, kívánatosnak, áldásosnak tartjuk s egész meggyőződésünkből óhajtjuk a közérdek szempontjából, hogy főispánsága minél hosszabbra nyúljon. Kelt N.Szőllös, 1888. nov. hó.“ (Következik 99 megyei biz. tag, a megye legtekintélyesebb tagjainak aláírása.) Re-