Bereg, 1888. (15. évfolyam, 1-53. szám)

1888-12-23 / 52. szám

52. szám. — XIV. évfolyam. Csillagfény üdvözölte e nevezetes világese­ményt: fénynyel, örömmel, megelégedésben üljük meg mi is vallás erkölcsi jelentőségét, mely e naphoz kötve van. Adjon Isten boldog karácsonyi ünnepeket mindnyájunknak ! ! Lukács Béla: Alakítsunk czukorgyárat! A beregmegyei gazd. egyesület f. hó 18-án tartott választmányi gyűlésén szóba jött azon mozgalom is, mely a Zemplén megyei birtokosság körében egy ott felállítandó czukorgyár érdekében megindult. E mozgalom nem elszigetelt, mert az új czukor­­adó törvény, mely a terményadó rendszerre van alapítva, lehetővé teszi, hogy ott, hol az égalji viszonyok és talaj minőség megfelelők s munka­erőben nincsen hi­ány — haszonnal szállhatunk síkra a külföldi czukor­gyárak versenyével. Ennek következtében találkoztak vállalkozók, kik az ország különböző vidékein czukor­­gyárakat építeni hajlandók, ha az általuk feldolgozni kívánt répa­mennyiség termelése a birtokosság által biztosíttatik. • Államkormányunk közvetítése mellett, hajlandó egy — megfelelő biztosítékkal bíró — gyáros, Zemplén megyében czukorgyárat felállítani; ennek biztosítá­sára 5000 cat. hold czukorrépa termelés igényeltetk. A nagyméltóságu m. kir. pénzügyminisztérium felhívása folytán a Zemplén vármegyében tervezett czukorgyár részére az e tárgyban f. hó 12-én S.-A.­­ujhelyen tartott előértekezleten bemutatott szerződési pontok alapján — melyek hozzánk is megküldettek — már 2000 hold jegyeztetett; arra nézve azonban, hogy hol állíttatnék fel a gyár, megállapodás még nem jött létre, amennyiben Szerencs és Ujhely között oszlott meg a nézet. Miután a gyártól 100 kilométeren belül eső vas­úti állomásokról a répának a gyárig való szállítása a gyáros terhére esik, úgy megyénk is részt vehetne a termelésben, ha a gyár Ujhelyben állíttatnék fel. És ez nagy előnyt rejt magában. Mert a gyárhoz közel fekvő birtokosok nem lesznek túlhalmozva a répatermeléssel, a­mi a répabetegségek elmaradásának nem csekély biztosítása, de még a munka is nagyobb vidéken osz­lik meg és így aránytalan drágulástól tartani nem lehet; viszont pedig a filloxera-vész által keresetétől megfosztott kézi munkaerő a répamivelésnél fog hasz­nos foglalkozást találni. De még más közgazdasági előny is elérem­ek. A tapasztalat a mellett tanúskodik, hogy a répaművelés behozatala egy gazdasági üzemrendszerbe, azt mindin­kább a belterjes gazdálkodás felé tereli, mely több anyagi és értelmi befektetést igényel ugyan, de nyo­mában az általános vagyoni gyarapodás is jár. És vidékünkön a répatermelésnek csak kedvező kilátásai lehetnek, mert a­mit a répatermelés főleg igényel, ez meg van. Répaföldnek ugyanis legalkalmasabb a televényes mély agyagtalaj, jó a mozgás­talaj, kevésbbé alkalmas a laza homloktalaj, alkalmatlan a szikes és vizenyős talaj; továbbá szereti a répa a meleget, és a tavaszi fagyok iránt érzékeny. Termelése rendesen úgy történik: Előzővetemény őszi kalászos, mely trágyába vettetett, annak letakari­­tása után még őszszel 24 —26 cm. mélyen felszántatik a föld, tavaszszal egy csekély vetőszántást és fogasolást adunk és elvetjük a répát, legczélszerűbben sor vető géppel 40 d­m. sor távolságban, kisebb területeken pe­dig a kéziültetés szokásos. Az első kapálást erre kapja a répa még a kike­lés ideje alatt, 2 hét letelte után a másodikat és ugyan­ekkor történik a ritkítás is. Leghelyesebb távolság a sorban 20 — 22 centiméter, de még a harmadik és ne­gyedik kapálás, illetve töltögetés is múlhatatlanul szük­séges és mentől jobban miveljük a répát, annál jobban akarja magát vetni a „Thames“ébe, midőn épen valaki nyakon csípi hátul. Ozo? Ozo? . . kiált kétségbeesett hangon a szerelmes hős. Mikor aztán megfordul, majd elájul, úgy megijedt, mert apját és Marcsut látta ott. Eleinte dadogott valamit, majd hogy ki nem nczamo­­dott a nyelve. Utóbb vészes tót hangon kiáltott fel: „Ták náj vász bohicsku pomiluje“ és a tenyeres-talpas Marcsu nyakába borult. Az apja hamarjában megmagyarázta neki a dol­got és egy óra múlva már Janónak meg volt az elég­tétele. Neki ült és rakta a kenyeret az orra alá, akár napszámba rakta volna, hegyibe a borovicskát és meg­eredt a nyelve kereke, hogy: — „Te megreszelsz a zenyim­­asszony, én meg­­leszem tied zura, te szeretsz nekem, én szeretem neked, mink szeretünk nekünknek.“ Harmadnapra hazafelé indultak mind a hárman és Janó föltette magában, hogy többé nem truczczol életében. London, decz. hó 3., 1888. G. J. térülnek meg a reá fordított költségek. Ily mivelés mellett belekerül egy cat. hold mivelése 32—34 frtba, a kiszedés 14—16 frt és remélhetünk átlagos termés­ként 100 mm. répát cat. holdanként, mi­g a répát 80 kr.átlaggal számítva, igen kiel­égitő tiszta nyereményt ad. De nem lehet ügyeimen kívül hagyni azon előnyt sem, mely a visszajáruló kipréselt répaszeletekben a gazda részére biztosítva van (35 klg. szelet, 6 klg. sa­lak minden 1 mm. után), mert manapság alig van már gazdaság, a­hol az állatok téli etetésére répát ne ter­melnének, a­mely lehetővé teszi, hogy a száraz takar­mányok összekeverésénél a kellő táparányt elérhessük. Ha már most a répa száraz anyagját veszszük csupán, mely tulajdonképen bír csak értékkel, és össze­hasonlítjuk a répaszeletek tápértékével, így — dr. Mar­­ker szerint — azt találjuk, hogy azon mennyiség répa­­szelet, mely 7 hold czukorrépa után visszajár, felér azon tápértékkel, mit egy hold takarmányrépa után egészben nyerünk. A midőn ezekhez képest viszonyainkat mérlegelve, előnyösnek látnok gazdaközönségünk érdekében, hogy egy czukorgyár közelünkben felállíttassuk, úgy más ol­dalról szükségesnek tartjuk, hogy saját érdekeink sze­rint állást foglalva, a czukorgyár felállítására répater­­melési ajánlatainkkal magunk részéről mi is közre hassunk. Érdekeink s a teendők megállapítása végett a beregmegyei gazda­egyesület elnöke ez évi dec­ember hó 28-ának d. e. 10 órájára Beregszászba a polg. fiú­iskola termébe egy értekezletet tűzött ki s arra többe­ket s általuk minden érdekeltet meghívott; ezen érte­kezleten gazdaközönségünknek a megjelenést a legme­legebben ajánlhatjuk. Szenczel Mihály, egyl. titkár. B­EJRJE B Beregszász, 1888. deczember 23. Megyei közigazgatási bizottság decz. hó 14-én tartott ülése jegyzőkönyvéből. Elnöklő főispán a gyűlést 10 órakor megnyitván, a következő fontosabb ügyek vétettek tárgyalás alá: Hajdú József munkácsi lakos felebbezése Hubert Lajos rendőrkapitány fegyelmi ügyében, elutasittatott. Köszeghy István k.-dobronyi tanitónak a ki­vételes nősülési engedély m­egadhatónak nyilváníttatott. Friedman Béni és társai felebbezése a rákosi erdő eladására kitűzött nap ellen — elutasittatott. Munkács város árvaszékének f. évi nov. havi kimutatása tud. vétetett. Beregszász város árvaszékének jelentése a f. évi 171 KB. számú határozattal pótolni rendelt hiá­nyok tárgyában, tudomásul vétetett. Fischer Mór munkácsi járásorvos folyamodása a lucskai körorvos helyettesítése által érdembe hozott illetményekre nézve, elutasittatott. Varga Sámuel és­ társai balazsári lakos tűzkáro­­sultak közmunkaváltsága törültetni rendeltetett. Futó László t.-adonyi lakos gőzkazánja megvizs­gálásáról a jelentés tudomásul vétetvén, részére a hasz­nálati engedély megadatai határoztatott.­­ Ugyancsak megadatott a végleges használati engedély: a mun­­kács sz.-miklósi uradalom, Weisz Mózes és fi­a munkácsi, Mauskopf Mózes komlósi és Reiter Simon n.-beregi lakosok gőzkazánjaira. A belügyminisztérium leirata az azonos hangzású helységnevek szaporításának megakadályozása tárgyában. Lehóczky Tivadar biz. tagnak, mint a me­gyei községnevek visszamagyarositására kiküldött biz. elnökének másolatban kiadatni rendeltetett. A borzsovai határban a 252. sz. őrháznál lé­tesítendő vasúti megállóhely és evvel összefüggő posta áthelyezés iránt benyújtott kérvény felett a végleges határozat akkorra halasztatott, midőn a megálló­hely már létesittetett. A börtönvizsgáló albizottság felterjesz­tésére hozott 36414/88. sz. igazságügyminiszteri leirat folytán a miniszterelnökhöz felterjesztés intéztetik. Testi sértésekről adott orvosi látleletek és szakértői véleményekre vonatkozó indítvány a tiszti főorvosnak intézkedés végett kiadatik. Biró László bilkei biró a terhére kirótt 90 főt 18 krnyi adóvégrehajtási költség leírása iránti folya­modásával elutasíttatott. Körösi Pál v.-naményi lakos felfolyamodására az 1888. évi ápr. 25-iki zálogjegyzökönyvvel letiltott 30 frt a zár alól feloldatott. Munkács városában behajthatlanná vált 2670 frt 68 kr. hadmentességi dij és 2077 frt 15 kr. egyenes adó töröltetni rendeltetett. Fejér Emmánuel g. kath. e. m. tanfelügyelő megkeresésére megbizatott az alispán, hogy utasítsa a főszolgabirókat vegyes fegyelmi bizottságok eljárása szükségének esetén az alesperesekkel egyetértő eljá­rásra. — Miről az e. m. tanfelügyelő is értesítendő. A bilkei áll. népiskolai igazgató-tanító je­lentése folytán : a főszolgabiróság útján utasíttatik az elöljáróság, hogy az iskolába járó növendékek tansze­rekkel való ellátását eszközöltesse. Pás­qua­l Antal K. B. tag interpellációja a na­gyobb súlyú hivatalos lelkészi iratok postai expediálása tárgyában: Pám József szakreferensnek kiadatni ren­deltetett. 2. Ramocsaháza községnek megengedtetett, hogy Molnár Elemér tor­osi birtokát tehermentesen megve­hesse. 3. A nagymélt. m. k. belügyminisztérium leirata következtében 1889-re kivetett 1% betegápolási pótadó egyhangú szavazattal H/, 0/0-ra emeltetett fel. 4. Büke község határozata szülésznői állomás rendszeresítése iránt jóváhagyatott s a szülésznő fize­tése évi 110 írtban állapíttatott meg. 5. Felső-Vereczke, Drahusócz, Beregócz és Lázár­patak községek határozata, mely szerint „Felső-Vereczke“ név alatt egy politikai községgé egyesülnek, jóváha­gyatott. 6. Hasonlag jóváhagyatott Ploszkó, Ploszkópatak és Kis-Bisztra községeknek egyesítése „Dombostelek“ név alatt. 7. Úgyszintén Szkotárszka és Szvajavka egyesí­tése „Kis-Szolyva“ közös név alatt, végre 8. Volócz és Almamező községek egyesítése „Vo­lócz“ név alatt. ” 9. A községek 1889-re vonatkozó költségvetései számvevőileg felülvizsgálva beterjesztetvén, a számve­vői javaslatok elfogadtattak. 10. A „Bereg“ szerkesztőségének kérvénye folytán elhatároztatott, hogy a „Bereg“ czímű lapot, mint a megye hivatalos hirdetéseinek közlönyét, jövőre a köz­ségek általában az eddigi 2 frt 50 kr. kedvezményes áron kapják, azonban azon 300 lélekszámot meghaladó községek, melyeknek községi pótadója az állami adó 2O°/0-át meg nem haladja, a rendes 4­árt előfizetési díj mellett kötelesek azt megrendelni. 11. Gorond község azon határozatától, mely sze­rint a községház építésére beszerzett anyagok leány­iskola és tanítói lak építésére engedtettek át, a tör­vényhatósági jóváhagyás megvonatott. 12. Beregszász város 1889-ki költségvetési elő­irányzata azzal adatott vissza, hogy a számvevői ne­­hézményeket 30 nap alatt, oszlassa el. 13. Munkács város 1889-ki költségvetési előirány­zatára nézve a számvevői javaslat elfogadtatott. 14. A hazai biztositó társulatok felhivatni hatá­­roztattak, hogy a községek tűzrendészeti kiadásaihoz való járulásra nézve ajánlatot tegyenek. 15. Horváth István 46 szavazattal Pasquál Antal 20 szavazata ellenében közigazgatási bizottsági taggá választatott. 16. A jövő évi közmunka előirányzat 106.400 frt értékben megállapittatott. 17. A közm. és közi. miniszterhez felirat intézte­tik, hogy a megye a Szoly­va-Holubinai és Volócz-A.-Ve­­reczkei vonalakat hajlandó állami segély mellett két év alatt kiépíteni, a Volócz-Beszkidi út fentartását azonban csak állam, teljes költségfedezet esetén vál­lalja el. 18. A munkácsi képviselőtestületi tagok választá­sára elnökül Lehóczky Tivadar küldetett ki. 19. Dr. Pollacsek Vilmos orvostudori oklevele ki­­hirdettetett. A gyűlés folyamán Kóródy Sándor interpellálta a megye alispánját, hogy a régi megyeház lebontott anyagjaira árverést tűzvén ki, gondoskodott-e arról, hogy azokból az építendő megyei közkórházra szüksé­ges részek Mecsáron megszerezhetők legyenek ? Erre az alispán kifejezvén, hogy csak a felesleges anyagok ár­­vereztetnek el, válaszát a gyűlés megnyugvással fogadta. Megyei közgyűlés. A f. hó 20-án tartott megyei bizottsági rendkívüli közgyűlésen következő tárgyak nyertek elintézést. 1. Beregszász város képviselőtestületének azon határozata, hogy az úrbéri rendezési perből kifolyólag informatióra 300 főt szavaztatott meg — a felebbezés elvetése mellett — helybenhagyatott. Vegyes h­irek. — Boldog KarácsonyÜnnepeket kiválniuk lapunk tisztelt olvasóinak, barátainak s munkatársainak. Legyen ez ünnep reájok nézve valódi örömü­nnep! — Lapunk jelen száma mellékletének tartalma: Közgazdaság, irodalom, hirdetések. — Olvasóinkhoz. Ez év végén teljes bizalommal fordulunk ismét — mint már annyi éven keresztül — megyénk közönségéhez, olvasóinkhoz, lapunk barátai­hoz, hogy igénytelen lapunkat továbbra is becses párt­fogásukra méltatni -s előfizetéseiket az újévre mielőbb megtenni kegyeskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás jöjjön létre. Lapunknak sem szerkesztősége, sem kiadóhivatala, sem iránya, sem munkatársai, sem külső kiállítása s berendezése, nem fognak változni a jövőben sem s legfeljebb javítani fogjuk úgy belsőleg mint külsőleg a lapot; de alább szállani semmi tekin­­ben nem fogunk. A régi, megszokott bizalommal ajánl­juk lapunkat a jövő évre is olvasóink figyelmébe. — Ugocsavármegye főispánjáért. A „P. Hirlap“ nem rég közölt azon hírére, mintha köztiszteletben álló főispánunk távozását az Ugocsa megyebeliek megye­­szerte várnák, a hit valótlanságának fényes c­áfolatául Ugocsavármegye törvényhatósági bizottságának tagjai — mint az „Ugocsa“ legközelebbi számában olvassuk — a következő nyilatkozatot küldték be a nevezett hirlap szerkesztőségéhez: „A „Pesti Hirlap“ nov. 18-ki számában „belpolitikai hirek“ czim alatt megjelent azon tudósításra, hogy dr. Perényi Zsigmond ugocsai főispán ezen állástóli „távozását megyeszerte várják.“ alanuított Ugocsa vármegye törvényhatósági bizottságá­nak jelenbeni 136 tagja közül 99-en ezennel kijelent­jük, hogy mi báró Perényi Zsigmond főispánt, mint embert szeretjük, becsüljük, mint főispánt tiszteljük, iránta tisztelettel, bizalommal vagyunk; főispánságát, mely Ugocsa megye közérdekére igen fontos, szüksé­gesnek, kívánatosnak, áldásosnak tartjuk s egész meg­győződésünkből óhajtjuk a közérdek szempontjából, hogy főispánsága minél hosszabbra nyúljon. Kelt N.­­Szőllös, 1888. nov. hó.“ (Következik 99 megyei biz. tag, a megye legtekintélyesebb tagjainak aláírása.) Re-

Next