Görög katolikus szemle, 1943. január-október (2. (15.). évfolyam, 1-36. szám)
1943-01-03 / 1. szám
. Gyönyörűen fejezi ezt ki a nagy költő : „Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába, Egész világ nem a mi birtokunk, Amennyit a szív felfoghat magába, Magunkénak csak annyit mondhatunk.“ Vörösmarty : Merengőhöz ! Arany János pedig így szól hozzánk : „Földi ember kevéssel beéri, Vágyait ha kevesebbre méri.“ Az ilyen vallásos,hívő ember tényleg boldog lehet és egy szép élet után nyugodtan hajthatja fejét örök álomra, mert joggal mondhatja el Mécs Lászlóval : „Szülőföldemnek testemet, Népemnek hagyom szívemet, S a Teremtőmnek lelkemet. (Végrendelet.) Popovics Demeter. Nemes Jeles Jenő gyémántmiséje Nagy ünnepe volt december hó 19-én Tiszasásvár községnek. Nemes Jeles Jenő szentszéki tanácsos, ny. esperes-lelkész, az ősi papi család sarja, szellemi és testi erejének teljes birtokában, nagyszámú hozzátartozóinak és az ájtatos híveknek lelkes szeretetétől kísérve gyémántmiséjét mutatta be ezen a napon az Egek Urának. A közvezetői tisztet fia, Jeles Kornél tiszasasvári lelkész betegsége miatt Matécsa György szentszéki tanácsos, salánki esperes-lelkész töltötte be, míg az ünnepi szónok Dr. Zombory Miklós szentszéki tanácsos, szőllősvégardói esperes-lelkész volt. Az ünnepi asszisztenciában részt vett a gyémántmisés áldozópap unokája is, Jeles Kornél hajdúdorogi e. m. papnövendék. Ebből az ünnepélyes alkalomból Nemes Jeles Jenőt, a magyar görögkatolikusság öreg előharcosát Sztojka Sándor munkácsi megyéspüspök tiszteletbeli főesperessé nevezte ki. (Szemlélő) AZ A. C. FILMKRITIKÁJA „Szerető fia Péter“ Drámai feszültségű magyar film, sok szenvedéllyel, egészében helyes erkölcsi felfogással, de a részletekben több helyen elhibázva. „Szakítani nehéz dolog“ Derűs magyar vígjáték, sok humorral. Erkölcsi szempontból kifogástalan. „Lidércfény“ A város fertője és az otthoni maradiság lapja elnyel egy fiatal lányt. Régi téma újszerű, színes filmben — jószándékokkal, egykét aggályos jelenettel. „A nagy király“ Nagy Frigyes szerepét és Poroszország felemelkedését mutatja be történelmi hűséggel ez a hatalmas arányú német film. „Katyi“ Szórakoztató vígjáték, a léhaság felé lehúzva. GÖRÖGKATOLIKUS SZEMLE KEDVES OLVASÓINKHOZ A hajdúdorogi püspöki főhatóság imakönyvekkel kívánja ellátni a fronton harcoló katonáinkat. Ezért a lelkészi hivatalok részére rendeletet adott ki, hogy gyűjtsék össze az egyházközségeik területéről hadbavonultak címét (név, tábori postaszám.) Amennyiben k. olvasóink bármily okból nem szolgáltathatták be a lelkészi hivataloknál hadbavonult hozzátartozóik címét, szíveskedjenek azt egy levelezőlapon velünk közölni, hogy a címeket rendeltetési helyükre juttathassuk. * Rövidesen közölni fogjuk minden egyes k. olvasónkkal előfizetése lejártának pontos idejét s a hátralékosok részére csekket is fogunk mellékelni. Egyelőre türelmet, a csekk megérkezése után pedig szíves befizetést bátorkodunk kérni. D népfőiskolásogi vizsgája A hajdúdorogi gör. kát. népfőiskola első 3 hetes tanfolyamának 36 hallgatója f. hó 20-án, vasárnap délelőtt tartotta záróünnepélyét a görögkatolikus népiskola dísztermében.Az ünnepséget kitüntette megjelenésével a debreceni hadtest leventeparancsnoka és a kitűnően szereplő legényeket kivétel nélkül megajándékozta. Balogh Béla nyírpazonyi legény karkötőórát, Gurály György napkori legény zsebórát, vitéz Lehel Sándor nyírpazonyi legény 1 kézitáskát, Majoros János újfehértói és Marinkás Péter pocsaji legény 1—1 kaszát, Juhász Lajos bodrogmezőt, Lekli Miklós napkori legény 1—1 termoszt, Deák László csegöldi legény 1 viharlámpát, a többiek kisebb nagyobb jutalmat kaptak. Bizonyságául annak, hogy egyházmegyénk legény ifjúságában sok kiváló legény van, csak észre kll őket vennünk, csak foglal. A TÜKÖR ÖSSZETÖRT Képek a Beszkidek aljáról. Irta Szántay-Szémán István dr. Miskolc, 1942. Ára : 350 P. A magyar alföldről erre a vidékre szakadt pap életéről szól ez a könyv. Idillikus színeken keresztül tör elő a feltornyosult felhők feketéje. A fiatal pap harcot vív népéért a zsidó korcsmárossal! S ez elindítja a lavinát. A hamis vádakat, a meghurcoltatást. S közben az ősi föld inogni kezd a lába alatt. A világháború vérzivatara, orosz betörés, fogság. Felesége, kidől oldala mellől. Trianon. .. És összetörve teszik át az új határon a cseh csendőrök. A tükör összetört. Egy hősi életet felőrölt a küzdelem s a régi ábrándok darabjaiból mégis beszélnek az eszmények, hogy érdemes volt értük küzdeni ha a mi életünk tükre össze is tört. — Nem mindennapi írói erővel, leíró és festői készséggel rajzolja meg az illusztris szerző a tájak és az egyszerű élet szépségeit és láttatja meg a problémák gomolygását. * — Üljön le Vaszily bácsi és szépecskén mondja el, hogy mi jót hozott. Vaszily félrehúzta a széket és zsíros, széleskarimájú kalapját a földre tette. — Tegye csak oda a másik hoznunk kell velük és elhoznak a versenyen minden pálmát. A pezsgő, eleven, lüktető leventeegyesületi élet bemutatása után a hagyományok minden népre egyformán kötelező törvényszerű műveléséről adtak világos és határozott feleleteket, hangsúlyozva azt, hogy amelyik nép nem ragaszkodik hagyományaihoz, elvész a nemzetek nagy versenyében. Szavalatok, népi táncok, népdalok és a népi színjátszás remekbeszabott darabjának előadása mind egytől-egyig a nemzeti, népi és vitézi öntudat mélyítése jegyében a nagyszámú hallgatóság szűnni nem akaró tetszését váltotta ki. Majoros János új fehértói legény a KÁLÓT négyes célját ismertető előadásával méltán keltett feltűnést. Az egész napra kiterjedő programmá záróünnepélyt a búcsúzó tanfolyamisták ballagása fejezte be. Amikor az intézetben minden lámpa elszékte biztatta a pap, hogy közben elfoglaltsága feloldódjék. — Jó annak ott is, atyám. — Igaz, hogy már olyan öreg, hogy magázni lehetne, de hát nem törik a csontja. A jég megtört és Vaszily szép sírjában elmondotta, hogy amikor a legelőről hazatért, a felesége egy írást adott át neki. Mindjárt elő is húzta széles bőrtüszőjéből, a csereszből és átadta a papnak. A kisbíró azt mondta, hogy foglalni és árverezni jönnek holnap az urak a városból. Ekkor azonban már újra elborult az öreg s már könnyezve folytatta. — Elviszik a ködmönömet, a jó meleg korsuchot, meg a borjucskát, pedig tavasszal, ha megnőtt volna, annak az árából akartam kifizetni Mózsinak azt a kis adósságot, amiért most perel. Az öreg még jobban elérzékenyült és kicserzett keze fejével szemét törölgette. — Bizony az nagy baj, — felelte Péter, mert már tudta, hogy milyen nagy hatalom a ruszin faluban a végrehajtó. Azt is hallotta, hogy ezek a jámbor pásztoremberek, amikor már messziről észreveszik a végrehajtó kocsiját, kötelességüknek tartják, hogy a falut a veszedelemre figyelmeztessék. Egyegy fiatal pásztor felmászik a legmagasabb fenyőfára és vontatott hangon lekiált a faluba: — Dikun ... dikun, magyarul vad, itt a vad ... s aki meghallja — Az újfehértói gör. kát. legényegylet rendes és pártoló tagjai részére egy hétig tartó mezőgazdasági tanfolyamot rendezett. A tanfolyamot ifj. Benárd Géza, mezőgazdasági kamarai titkár vezette. Fáradságot nem kímélve naponként utazott ki Nyíregyházáról a helyszínre. Délutánonként több órás előadásban adta elő a legszükségesebb mezőgazdasági tudnivalókat. A hallgatóság élénk figyelemmel kísérte a már többször szívesen hallgatott előadó lebilincselő, szakszerű előadásait. A tanfolyam végén Majoros János ifjúsági elnök és Veres Mihály gondnok mondott készletet a görögkatolikus ügyek mindenkori lelkes barátjának fáradozásaiért. A nyírkarászi egyházközség elhatározta a III. sz. tanítói állás megszervezését, és úgy érzi, hogy neki is szólhat a látogatás, igyekszik mindent eldugni, amit a végrehajtó elvihetne. De miért is mennek magukhoz a Mózsihoz? — kérdezte az előbbi kérdésre a feleletet be sem várva. — A baj kergetett oda atyám, — felelte Vaszily — még itt sem tetszett lenni nálunk, amikor az asszony halálosan megbetegedett, a szomszédból jött el az úr és ő hozta neki a szent kenetet. Orvos és orvosság kellett, a fuvar is drága. Tavaly a zab sem jól fizetett, a bárány is kócos volt, hát csak hozzá mentem és ő kisegített és még biztatott is. — Nem baj az, Vaszily bácsi, ha mindjárt nem tud fizetni, a kamatba majd akad egy kis tej, túró, egy kis gomolya, néha meg tojás is és egyszer majd meghozza a kölcsönt. — Már meg is untam a sok kunyerálást, meg az örökös kamatot, mert alig maradt valami jobb falat a háznál, de Isten látja, hogy eddig fizetni nem tudtam. Eleget fizettem már kamatba neki és most még be is perel és tönkre tesz. — No megálljon öreg, majd próbálok valamit. Mindjárt most elmegyek Mózsihoz, maga pedig megvár engem a kapuban. Remélem, hogy meglágyul a szíve. No és ha kell, szívesen jótállok magáért és nem lesz semmi baj, — tette hozzá bíztatóan. Vaszily még hálálkodni sem ért rá, máris elindultak. Mihamar odaértek a korcsmához. 1943. január 3. aludt, az előadói asztalon égő gyertyától meggyújtott gyertyákkal. Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek, hosszú út porából köpönyeget veszek...“ kezdetű dal éneklése közben megható módon, könnyezve búcsúztak el igazgatójuktól, előadójuktól bejárva az intézet minden helyiségét, hol az elmúlt 3 hét alatt anynyi kedves órát töltöttek, hol igazán testvéreknek érezték egymást. Az égő gyertyák lángjával jelképezik a lelkükben kigyulladt tüzet, hazamenve otthon továbbadják a szikrát, hogy majdan összefonódjék minden ilyen tűzláng és elégjen benne minden, ami útjában áll az új magyar élet kibontakozásának, hol Krisztus lesz az Úr, nagyobb lesz a kenyér, több lesz az öröm és boldogabb a magyar ! -- Adjon Isten !