Határszéli Ujság, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-05 / 1. szám

2. oldal. gyilagossággal meglátni azt, hogy a nem­zet higgadtan fogadta e törvénysértést, mert belátta, hogy az adott viszonyok kö­zött a parlamentet a rendes munka útjára terelni máskép nem lehetett. A nemzet a sértést azzal a római stoikus nyugalommal fogadta, hogy „ultima ratio salus rei pub­­licae est.“ Kellett nemzeti színű takaró a harc céljául. Először nemzeti vívmányok köve­telése. Helyes. Követeljük! Hát követelik? Nem! Kell demokratikus választójog. Kel­let? Hiszen hazaáruló volt az, aki köve­telte akkor, amikor a most követelőknek azt hatalmukban és módjukban lett volna megalkotni! Sőt csakis azért vállalták ak­kor a hatalmat! Most már megint kellene? Válaszolhatjuk rá a költővel : Volt idő, nem kellett! Aki rossz először, rossz lesz az másodszor is demokratának. Ki hiszi, hogy Tisza rosszabb demokrata, mint Andrássy, hogy Khuen nagyobb arisztok­rata, mint Károlyi!? Hát mi is volt célja a nagy harcnak? Az elvesztett paradicsom. Ezért kellett a harc, a taktika. Ez a nagy nemzeti cél! Ledobni az egyiket, hogy nem kevésbé jobb jöjjön a helyére. Ez a küzdelem nem lelkesíthette a nemzetet. Hiába tagadn­ak, ez a harc nem volt nemzeti harc és épen ezért nem melege­dett bele szívéből a nemzet. Hiszen egyetemes nemzeti szempont­ból olyan mindegy a nemzetnek, hogy melyik párt kaparintja meg a hatalmat. Ha hatalomra jut, mindegyik egyformán cse­lekszik, mindegyiknek számolnia kell az adott tényezőkkel és viszonyokkal. A kü­lönbség csak az, hogy az egyik tajtékzó habbal veri az Ígéretek dobját, de — a múlt igazolja — nem valósíthatja meg ígéreteit, a másik nem ígér semmit, de amit lehet, valóra vált a nemzet reményeiből! VÁRMEGYE. Képviselőválasztók: Ungmegye központi választmánya összeállította az országgyűlési kép­viselőválasztók 1914. évi névjegyzékét. Eszerint a képviselőválasztók száma Ungmegyében 14020. Az egyes választókerületek szerint a választók száma következőleg oszlik meg: az ungvári ke­rületben 3897, a nagykaposi kerületben 3270, a szobránciban 3956 és a nagybereznaiban 2897 választó van. Tehát a legnépesebb a szobránci választókerület Az egyes jogcímek szerint, amely­nek alapján a választójog gyakoroltatik, a kö­vetkezőleg oszlanak meg a választók: régi jog címén 5, földbirtok címén 10938, házbirtok címén 270, jövedelem címén 1670, értelmiség címén 1137 honpolgár gyakorolja vármegyénkben a képviselőválasztás jogát. Rendelet a vármegyei pótadók keze­lése ügyében. A belügyminiszter elrendelte, hogy a különböző vármegyei pótadó ezentúl egy ha­sábban és összesített százalékban kezeltessék, vettessék ki és naplóztassék. Ez a rendelet a vármegyei pótadó kezelését van hivatva meg­könnyíteni, mert ahelyett, hogy a különböző vár­megyei pótadók külön hasábokon és külön szá­zalékkulcs szerint kezeltetnének, az egyszerűsített öszszázalék alapján könnyen lesz kivethető és beszedhető. Ez a rendelkezés mindenesetre meg­könnyebbíti az adókezelők dolgát. A községi bírák fizetésének emelése. A mostani nehéz megélhetési viszonyok között, amikor minden tisztviselő és hivatalnok a fize­tésemelésben keresi a gazdasági összeomlás el­leni védelmet, egy újabb fizetésemelés iránti mozgalom ütötte fel fejét. Nem olyan szervezet moz­galom ez, mint az állami alkalmazottaké, a tanároké, a tanítóké stb., hanem egy humánusan és a köz­­igazgatás érdekeibe mélyebben bepillantó főszol­gabíró jelentéséből veszünk tudomást, hogy egy teljesen elhanyagolt és figyelemre kellőleg nem méltatott közfunkcionálus, a falusi bíró sem haj­landó és képes többé hivatali kötelességét el­látni az eddigi honorárium mellett. A falusi bí­róság viselése polgári kötelesség, amely tisztség el nem fogadása 200 koronáig terjedhető pénz­­büntetést vonhat maga után. A falusi bíróság egy gazdálkodó emberre nézve sokszor való­sággal csapást jelent. Sok munkanapot kénytelen elveszíteni a bíró, ha hivatását csak félig-meddig is be akarná tölteni. Méltányos tehát, hogy a bíró munkavesztségének legalább megközelítő ellenértékét kapja meg. Ugyan mennyi is egy falusi bíró évi tiszteletdíja? Alig tévedünk, ha azt évi 30—80 korona között váltakozónak állít­juk. Nos, ez az összeg tényleg nincs megköze­lítő arányban sem a falusi bíró által minimálisan kifejtett tevékenységével és munka értékével. A mi vármegyénkben különösen alacsony a bíró évi tiszteletdíja. Ennek következménye az, hogy a józan és takarékos gazdák ugyancsak irtóznak a falusi bíróságtól. Az eredmény azután az, hogy a bíróságot mégis elfogadó gazdaember többé­­kevésbé lanyhán teljesíti kötelességét. Világos tehát, hogy ebből magára a népre, tehát a közre sok hátrány származik. Ezek az indokok és ta­pasztalatok vezették Kulin Aurél szerednyei főszolgabírót arra a gondolatra, hogy kérje a vármegye vezetőségétől az intézkedést arra, hogy a falusi birák évi tiszteletdíja felemeltessék. A közérdek szolgálatától áthatva ajánljuk a várme­gye vezetőségének figyelmébe ezt az életrevaló előterjesztést és hisszük, hogy a falusi birák fi­zetésének rendezésére a vármegye területén a közigazgatás égető szükségletei iránt érzékkel biró alispánunk módot fog találni. Állami javadalmazás. A belügyminiszter az Ungvármegye közigazgatási és gyámhatósági 1914. évi rendes javadalmazása fejében január­­junius hónapokra 149,298 koronát és családi pótlék cimén 8000 koronát; a köz- és segéd­jegyzők 1914. évi javadalmazására állami segély­ként 87901 korona 48 fillért kiutalt. Kőbányaátruházás: Sztáray Sándor gróf a hajagosi kavicsbányát Lászlóffi László nagy­­mihályi lakosra ruházta át. Jótékony egyesületeink figyelmébe. A belügyminiszter értesítette vármegyénk alispánját, hogy a belügyminisztérium kezelése alatt lévő Bibithi és Legéndi Horváth Pálné sz. Ducreux Karolina-féle 37.088 koronát kitevő alapítvány­ból a szegény öregek és gyámoltalanok segé­lyezésével foglalkozó egyesületeknél alapítványi helyeket szándékozik létesíteni. Az alapítvány kamatjövedelméből alapítványi helyek létesítésére a magánjótékonysági egyletek által is fenntartott mindazon intézmények igényt tarthatnak, melyek szegény öregek és gyámoltalanok segélyezésével foglalkoznak. Felhívjuk tehát jótékony egyesüle­teink figyelmét ez alapítványra, melyből bizo­nyára az ungmegyeieknek is juttatna a belügy­miniszter. A kérelmeket 1914 január 31-ig kell a belügyminiszterhez beadni. A kérelem előterjesz­tése alkalmával be kell mutatni a szegény öre­gek és gyámoltalanok segélyezésére szolgáló in­tézmény alapszabályait és be kell jelenteni, hogy az illető intézménynél egy alapítányi hely létesí­tésére mily összegű alapítványi tőkére van szük­ség. További felvilágosítások az alispáni hivatal­ban szerezhetők be, hol az ügy 10.360—1913. iktatószám alatt kezeltetik. TÁRCA. AigiSon­. — A „Határszéli Újság“ eredeti tárcája. — Irta: Fényes Tibor. Derengős félhomály — ködös, borús, lágy lehelletü háló kívül, benn a vén nagyteremben, finom emberek, lelki ujjongások, szubtilis álmok élik a Csendet. Jó volna melegben. — Jó volna álmodni. — Álmodni nőkről, megadásról, megértésről, sze­relemről. Jó volna kiszabadulni a testből, kéjben emelkedni együtt. Komor hallgatagon vágyódni a vágyak vágya felé, elindulni utána, az öntudat­lan elérés után tovább is keresni. — Csak utána - fölfelé. Sassy Attila erős és élő, mindent lát és tudja, hogy a minden sokféle, külömböző a teste; a lélek ugyanaz és egy, mégis mindig más és más, de önmagának, az énnek az és egy. — Az ember, ismeri őt, nem más csak ember. Egyik se olyan mint a másik. De ember mind és egy. Impressziót tobzó artikulátlanságából fino­man bontakoznak ki a megértés, a felismerés­­ artisztikusan finom vonalai. Egyéniségének elegendő tápláléka Maga, so­hasem válik kényszerré benne a megértetés kény­szere. — A saját megértésében él és alkot, anél­kül, hogy meggyőzni akarna, bár tendencia és értelem nélkül is élvezhető gyönyörű lendületei­nek aestetikus szimetriájai. Mégis precizitásából kitűnik, hogy impresz­­szióit fontolgatja, latolgatja, alakítja tovább éli őket, érzésében fokozza, vagy megszelidíti, meg­érti és főleg szelleméhez simítja. Önmagának leg­nagyobb éltetőereje az erotikus vágyódás a nemi élet lelki és fizikai izgalma. Belső ösztönének és akaratának vehemens indulatával űzi, keresi, szaglássza, feltalálja, látja, éli és szellemében végtelenné fokozza. A durva test vaskos tömege, diapkitius élő hasmasszák, a nemi szükség kezdőpontja, a leg­egyszerűbb és primitívebb kielégülés átélésében hatványozódik, egyéni sensibilitásában ellágyul, feloldódik és átfinomul. "­ • Nem hajhássza a sexualitást. Felismerte és megtalálta az ember igaz egyetlen életindítékát, alakjait az ösztön ,a szenvedélyes vágyakozás, a kielégülést megelőző és átfoglaló proceszusnak izgalma hevíti. A kéjben válnak gráciensekké, a telhetetlen­­ségben fantasztikussá emberei. Érzelmi reflexiói, az újabb és újabb élvezet és kielégítés utáni tö­rekvés hatalmas rohamai egy bájos vonalritmi­kában tömörülnek, formájukban meglehetősen titokzatosak sőt befejezettek. -- Kevés tápot nyújtanak a felismerésre és magyarázatra. Rajzait nem látni és nézni kell, érezni lehet és élni őket. Témáját gazdagon önti és pazarolja, mégis folyton kutatva keres újat, hogy felfedezze benne a régi és igaz impulzust. Rajzainak nem a sóvárgás a­ szint, hanem a soha ki nem fogyó spontán kéj letargiája emeli bágyadt erotikussá.­­ Az erotika megdagadásának nála psychikai okai vannak s csak az impulzus teszi. A kéjt a kéjért, fokozni és megtartani kell. Felidézni és megszerezni. Az „ópiumálmok“ rajzsorozata ezt a ten­denciát tartalmazza. Légiesen elfinomult és gro­­teskül rögzített figurái kéjben torzulnak és ma­gasztosulnak fel, testük az elengedettség letar­giájában nyugodt, érzésük, lelkük vibrál, remeg a gyönyörűségtől, a vágyak perverz kiépítésétől és a fokozott intenzivitástól. A kéjnek ez az egészségtelen permanenciája egész belső lényének folytonos tápláléka, sőt HATÁRSZÉLI ÚJSÁG. 1914. január 5. . *V. ••—■ *■' •— ------- ,■ CUn« Inn» ha Mittelman JLG-JLTjA.­ ütljj mii 1CFIEMJÉT használja. A máramarosi skizm­a per. Az egész ország érdeklődése kiséri a már­­marosi skizmaper tárgyalását. Nem nagy értel­met tulajdonítunk annak, hogy olyan dologról cikkezzünk, melynek kimerítő és részletes tár­gyalása amúgyis bennfoglaltatik minden napilap­ban. A skizmaper azonban ruthén ügy, ennél­fogva mint az egyik ruthének lakta vármegye magyar nyelvű sajtóorgánuma illetékeseknek tart­juk magunkat, hogy ebben az ügyben megmond­

Next