Határszéli Ujság, 1922. január-június (15. évfolyam, 1-26. szám)

1922-01-15 / 3. szám

2. gidai. Wa’ha (Olga) hercegasszony halála után 1418— 1426 között készülhetett. Bizonyos, hogy Korjatovics családja és kísérete vallási szükségleteinek kielégítésére ho­zott magával 1­2 bazilita szerzetest, mert tudta, hogy erre alkalmas papokat itt nem kaphat. Lehetetlen azonban egy nagyobb monostorról beszélni, hol papokat is neveltetett volna, mert a még az 1737.-i­ kőmonostor is igen kicsiny. Mindössze 1­ 2 bazilitát hozott, kiknek részére a várból utalt ki egyet mást, s nekik adta Bubuliska és Lauka falvak jövedelmét is. Holta után udvari papjai, hogy megélhessenek, felépítették a fa épületeket, megszerkesztették a herceg nevében feljegyzéseik alapján az oklevelet s felvették abba az eddig élvezett jövedelmet, sőt megtoldottak gyanútlanul és vigyázatlanul a tizeddel is. Kü­lönben, Korjatovics 1410 ben még ellátogatott Podoliába Látva azonban hogy atyai öröksége végkép elveszett, visszatért a Kárpátok közé s 1414 ben ismeretlen helyen elhalt. Dr. Kerekes minden bizonnyal nem ismeri a Korjatovics történetét tárgyaló újabb munká­kat s ez ejtette tévedésbe. Kontratovics Irén, kolonicai gk. lelkész. A keresztényszocializmus feladatai. Iv. . Azt a kétirányú munkálkodást, melyet a ke­resztényszocializmus folytat avégből, hogy az emberi érdekeket összeegyeztesse és az általános bo­dogulást előmozdítsa, sohasem lehet rideg paragrafusokba foglalni, ha azt akarjuk, hogy elveink fejlődésképesek legyenek. Az életbe való kapcsolódás követelménye, hogy a keresztény­szocializmus állandóan a mindennapi életbe térjen vissza és ker­ülje a jótékony hatás hatá­rain túlélő konzervativizmust, mert ez eszmét, elvet és szervezetet öl. Rendszerre azonban minden körülmények között szükség van, azért igyekszünk egyfelől a polgári társadalom terén, másfelől a munkástár­sadalom terén bizonyos irányelveket felállítani, de mindig a szükséglet szerint A polgári társadalom terén, amelyben a munkaadók foglalnak helyet és ahol meg­találjuk a sokat ócsárolt kegyetlen és elzárkózott nagyőke internacionalizmusát is, alapvető elvek segítségével elsősorban nevelőmunkát kell ki­fejtenünk, mivel a keresztényszocializmus hívei­nek meggyőződése, hogy a társadalmat elsősor­ban nem csak tanítani, de nevelni is kell. E munká­nk azonban nem mehet minden rendszer nélkül. Szükséges tehát, hogy bizonyos osztályozást végezzünk. A mai kor kívánalmai és szükségletei szerint a keresztény szocializmus­­nak a polgári társ­adalom terén körülbelül három főirányban kell működnie. Az első a hitbuzgalmi és karitatív irány, a második a közművelődési s a harmadik a szociális irány A hitbuzgalmi és karitatív irány a keresztény szocializm­us azon alapelvét szolgálja, mely szerint a társadalmat­ nem csak műveltebbé, de elsősorban jobbá kell tenni Nem valami tömjénfüstös és szertar­tásos hitbuzgalmat értünk. Ezt elvégzi minden egyház az ő hatáskörében, hanem azt az irányt, amelyet a vallás alapján álló társadalommal el­lehet érni a közért való munkálkodás terén. Ilyenek például a vallásos ifjúsági egyesü­letek fenntartása és segélyezése, a vallásos élet népszerűsítése és minden családban való meg­honosítása. Az egyházak autonómiájának minél tökéletesebb kiépítése, hogy a társadalom is tevékeny részt vehessen egyházi ügyeinek veze­tésében. A különféle missió ügyek (népmissiók és vasúti missiók) stb. Ezek csak nagy körvonalak, melyeknek ke­retébe az életparancsolta eszmék mind mind beleférnek. Második a közművelődési irány, mely ma véletlenül a legfontosabb. Ennek körében kell elvégezni a keresztény szocializmusnak a leg­­megfeszítőbb munkát. Ilyenek például a modern nevelési elvek népszerűsítése, a helyes gyermek­­nevelés, a szociális nevelés-tudomány a falura és városra alkalmazva; a tisztult légkörű iroda­lom és a keresztény szellemmel megegyező napi és heti sajtótermékek terjesztése; a népakadémiák, a ko­portárs ügy, a diákgondozás és jelenleg­­- különösen a keresztény szellemű tanítóképzés. Harmadik a szociális irány, melynek kere­tében ismertetendő a polgári társ­adalommal a munkáskérdés Itt rávezetendő a polgári társada­lom arra, hogy érdeklődjön a kérdés minden részlete iránt. Ismerje meg és szeresse meg a munkásban az embert, embertársát, akinek éppen olyan joga van az élethez és a boldoguláshoz, mint neki. Mihelyt odajutott a keresztényszocializ­­mus, hogy a két társadalmi réteg egymás iránti meleg érdeklődését felkeltette, megtette az első lépést a keresztényszocializmus elveinek diadalra jutásához Ennek a főiránynak keretébe tartozik továbbá az inasoktatás és nevelés, a munkaidő szabályozása, a földbirtokreform, az alkohol­elle­nes mozgalom, a patronázsok alapítása és kifej­lesztése, a szociális női szervezetek, népkonyhák, diákotthonok, hitel- és fogyasztási szövetkezetek alakítása stb. Ismételjük: mindezt a napi szükséglet kívánja igy. Lehet, hogy a holnapi mást hoz, de ahhoz mindig alkalmazkodnia kell majd az elvnek, ha élni és fejlődni akar. — Egy ungm­egyei magyar ember szo­morú sorsa Amerikában. Medve Kálmán sis­­lóci gazdálkodó évekkel ezelőtt családjával együtt Amerikába vándorolt ki. Szorgalmas munkájával házat szerzett magának. A ház azonban leégett. Pár napra rá pedig Medve Kálmánt elgázolta egy vonat. A biztosító társaság, hol Medvének életbiztosítása volt, most nem akar fizetni a szerencsétlen ember családjának, mert azt mondja, hogy a halál oka öngyilkosság. Széchényi István gróf napjon és más nagy­­értékű irodalmi munkáit Károlyi Árpád találta meg. A bécsi udvari levéltár igazgatója másfél esztendőn át dolgozott az óriási mennyiségű iratok földolgozásán Széchenyinek több ismeret­len és kiadatlan m­unkája volt köztük és rend­kívüli nagyjelentőségű államiratok is abból az időből, amikor Széchenyi a helytartótanács tagja és miniszter volt. A magyar irodalom egyik leg­gyönyörűbb alkotásául fogják elismerni azt a remek Parainesis­t is, amelyet Széchenyi fiához is és amely színtén ezúttal került nyilvánosságra. Ugyancsak sikerü­l ráakadni Széchenyi nap­­jára is, amelyet 1848. márciusától vezetett s amelyet Döblingben az osztrák rendőrség vett el tőle, épp úgy mint 1859 ben kezdett érdekes feljegy­zést is. A házkutatástól az öngyilkosságig terjedő időben is vezetett naplót Széchenyi. Külön jelen­tősége van annak a nagyszámú levélnek, amelyet a magyar közélet vezető személyei intéztek Széchenyi István grófhoz — De­ák Ferenc, Kemény Zsigmond, Eötvös József leveleit a gróf gondosan ejtette, sőt konceptusban vála­szait is reájuk Amikor Széchenyi iratait Döblingben lefog­lalták és a bü­denyiző eljárás véget ért, az osztrák belügyminiszter javaslatot tett Ferencz Józsefnek, hogy semmisítsék meg Széchenyi valamennyi iratát. A császár alá is irta az erre vonatkozó rendeletet. Azonban rögtön skrupulusai támad­tak: Vájjon szabad e egy ilyen lángeszű ember legfontosabb műveit elvonni a jövő nemzedékek elől ? Néhány perc múlva adjutánsát a rendelet után szalajtotta, amelyet visszahozatott és nem en­gedett végrehajtani. Azután ő maga pecsételte le Széchenyi legfontosabb iratait azzal, hogy kellő módon őrizzék meg az udvari levéltárban. Ballada télen — a tavaszról. H­atfátyotok ölelnek... ó, tavasz a te illatod ! Pedig még a föld, a fa, a rózsabokor tetszhalott. Álmaimban véled játszom, kék ruhádnak batisztjével.. Itt a bánat átka minden szép virágot holtra késel, Kóbor szelek dudorásznak nótákat, hogy megremegek ! Körülvesznek s elkísérnek hazáig a kivett ebek. Jaj, ha látnád: mosolyodat kivinnék a temetőbe.. Mégis, mégis a szent tavasz, már mindenki elfelejtett. Teli táncot lejtenek most a hó muzsikája mellett. Kinevetnek, tán megvetnek (jaj ki tudja?) rossz emberek! Belebújnak f­­ájultan a tél fehér párnájába, Csak én vagyok oly egyedül­, csak én vagyok olyan árva... A fáradt köd függönyt akaszt közém s közéd: messzi gyermek, Még nem ismernek a kertek és az erdők és a berkek, De azért már várnak téged, már kigyultak mind a lámpák Majd én fonok rügyeimből glóriát, hogy megcsodá­jak ! S halk suttogva, hogyha eljössz, ne beszélj a hűtlenekkel. Fordíts hátat s kacag­ rajtuk, hogy a könnyük kicsorduljon... Halott szivem dobogtassad, minden holtamat sirassad... Irtózatos kábult a csönd, alszik a hó és az őrök. [jövök... Most ejtsd foglyul csendben, halkan, súgd fülembe, jövök, jól zárd be a börtönajtót és a kulcsot vedd magadhoz, let langyos tüzü kezeddel lengesd meg az öröm­zászlót . Aztán ülj zöld trónusodra, s kormányozd e rossz vi­ágot. Urr Ida. Széchenyi István gróf d­íji t­itka NM migyiának titka A bécsi császári levéltár új adatai a Bach-kori­ak rettenetes kémrendszeréről. A bécsi császári levéltár megnyitása óta a titkok egész sorozata tárul elénk és immár teljes históriai­ rendszerű feldolgozásban áll előttünk gróf Széchenyi István halálának rejtelme és eltűnt műveinek pontos szövege is. HATÁRSZÉLI ÚJSÁG. 1922 január 15 Panaszos levél, igen tisztelt Szerkesztő Úr! Tizenöt esztendeje működöm Ungvár váro­sánál, mint városi kertész. Ezen idő alatt a rer­­­delkezésemre álló eszközök és anyagi föltételeji teljes kihasználásával mindig a legjobb tudásom szerint igyekeztem eleget tenni kötelességemnek — a Vadaskert, s egyéb városi nyilvánkeltető gondozásának —, melyet kizárólagos hivatásom­nak tekintettem. Ennek dacára, mikor egy alka­lommal családi pótlékért folyamodtam, kérelmem azzal lett visszautasítva, hogy nem vagyok „szo­ros értelemben vett közigazgatási alkalmazott“, mivel teljes, illetve meghatározott munkaidőre nem vagyok lekötve a városnál, s így mellék­keresettel is foglalkozhatom. Érthető tehát, hogy mennyire meglepett a fővárosi helyhatóságnak Sztripszky Miron pol­gármester úr aláírásával ellátott végzése, mely váratlanul tudtomra adta, hogy — te­kintettel a gondozásom alatt álló kertek elhanya­golt voltára — a jövőben kertész szakmába vágó privát munkálatokkal sem a magam, sem a más neve alatt nem foglalkozhatom, s teljes munka­időmet a város rendelkezésére kell bocsátanom. Nyilatkozzak ennélfogva 8 napon belül, hogy alávetem e magamat e határozatnak, vagy sem, mely utóbbi esetben minden jogigényemről le­mondottnak fognak tekinteni. Kérdem, mit én a fővárosi helyhatóság az én munkaidőm, egész napi munkateljesítményen­ alatt? Hiszen a kertész-munka köztudomásúlag időszakokhoz van kötve és állandó órarend sze­rint nem osztható be. Ami pedig a „más neve alatt folytatott“ kertészeti munkát illeti, erre vonatkozólag csak annyit jegyezek meg, hogy feleségemnek senki sem tilthatja meg azt, hogy a tulajdonát képező s engedélyezett élő- és művirág üzletét tovább­folytassa Hasonlóképen nem vagyok én sem el­tiltható attól, hogy szabad időmet a feleségem üzletében töltsem. Én teljes mértékben alávetem magam a fő­városi helyhatóság azon akaratának, hogy a vá­rosi kerteket legjobb tudásom szerint, minden rendelkezésemre álló időben és eszközzel gon­dozzam. Munkám eredményének biztosításához azonban a város részéről, feleségem régi ipar­­engedélyének érthetetlen firtatása helyett inkább a kellő munkaerő és anyagi feltételek biztosítása volna szükséges. Különben örömmel látom, hogy a város már „szoros értelemben vett közigazgatási alkal­mazott“ nak tekint, s így valószínűleg ki akarja utalni részemre a kellő illetményeket. Vagy nem? Ungvár, 1922. évi január hó 14.-én. Thury Sándor, városi kertész. Leközöltük a fenti panaszos sorokat, s az élettel és annak szerzett jogaival nem számoló akta-logika helyett méltányosságot kérünk Thury Sándor ügyében a tudtunk és megkérdezésünk nélkül összeteremtett „fővárosi helyhatóságától. Jellemző, hogy amikor később gróf Széchenyi Béla kérdezősködött az iratok felől, a bécsi ható­ságok azt felelték, hogy sehol sem találják. A gróf hosszú éveken keresztül hasztalanul köve­telte vissza édesap­a iratait. Most derül ki az is, hogy a Bach-korszak rendőrsége milyen aljas kémszolgálatot szervezett a szerencsétlen Széchenyi gróf ellen, mikor a döblingi tébolydában volt . A rendőrminiszter egy ravasz kémnőt is mozgósított. Ez a nő, Inkey Eduard császári és kiályi kamarás fele­sége, férjének előkelő rokonai lévén már 1848 előtt éritkezésbe jutott a magyar nemességgel és különösen 1859 közepétől 1861-ig ő volt gróf Rechberg miniszterein­ek legbizhatóbb kéme, amin­ ezt sajátkezű leveleinek és levélkéinek egész tömege bizonyítja kémkedésének első indító okait — amint Károlyi Árpád kifejti — nem lehet anyagi szempontokra, vagy pénzszükségre visszavezetni. Már 1899- ben megvételre kínálja fel elhunyt édesanyja följegyzéseit udvari szol­gálata idejéből Inkeyné hírei és rágalmazásai alapján igen sok főúri család került rendőri megfigyelés alá. Kü­önösen sok hazug hitt terjesztett Széchenyi Istvánról. — Gonoszul megvádolta báró Jósika Sámuel volt erdéyi kancellárt is Egyik levelé­ben az olvasható, hogy a fiatal Széchenyi Béla gróf a dinasztia letételére vonatkozó híreket és terveket prop­agál Mu­d a következőket írja: „Ha gróf Rechberg a legközelebbi napok­ban el tudná magát szánni egy Bécs környéki házkutatás tartására, a kor­mánynak egy felfor­gató párt összeköttetéseinek minden fonala kezébe kerülhetne. Nevet és helyet élőszóval..“ Ezután következett, a döblingi házkutatás, amely Széchenyi Istvánt az öngyilkosságba kergette.

Next