Beszélő, 1992. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1992-03-28 / 13. szám - BELFÖLD - Lehel-e demokrácia Hága nélkül? - Beszélő-beszélgetés Szent-Iványi Istvánnal

Belföld Beszélő-beszélgetés Szent-Iványi Istvánnal Lehet-e demokrácia Hága nélkül? Javaslat a Hágai Nemzetközi Bíróság joghatóságának elismeréséért Négy SZDSZ-es képviselő­ (Szent-Iványi István, Szigethy István, Han­­kó-Faragó Miklós és Világosi Gábor) országgyűlési határozati javasla­tot nyújtott be a Hágai Nemzetközi Bíróság kötelező­ joghatóságának elismeréséért. A javaslat a múlt héten, hosszas huzavona után az alkot­mányügyi bizottság elé került, s az egyhangúlag támogatta. A nemzet­közi jogászok ezt jelentős fejleménynek s SZDSZ-sikernek tartják. Ezért kerestük meg Szent-Iványi Istvánt, a külügyi bizottság alelnökét. - Miért olyan fontos nekünk a Hágai Nemzetközi Bíróság? - A Magyar Népköztársaság korábban nem ismerte el a nemzetközi jog uralmát, kívül állt a vitás kérdések békés rendezésé­nek a nyugat-európai demokráciák által el­fogadott intézményrendszerén. A Hágai Nemzetközi Bíróság az ENSZ nemzetközi bírósága, amely arra hivatott, hogy azok az országok, amelyek részes felei, egységes ke­retben kezeljék egymás között vitás ügyei­ket. Korábban Magyarország, mint minden más szocialista ország, fenntartásokkal zár­ta ki, hogy bármilyen jogi vitás ügye a Há­gai Nemzetközi Bíróság elé kerüljön. A kü­lönszerződésekben is kizárta a lehetőséget, hogy ezek a viták ott rendeződjenek. Mint­egy kívül állt a nemzetközi jog uralmán. A hozzánk hasonló kis demokráciák túlnyo­mó többsége már évek, évtizedek óta meg­tette az általános alávetési nyilatkozatot. Igazából ez a nemzetközi joghatóság a kis országoknak fontos, így egymás közötti vagy a nagy országokkal fennálló vitáikat és konfliktusaikat be tudják terelni a jog bé­kés és biztonságos medrébe. Ez a megoldás illik legjobban a liberalizmus nemzetközi kapcsolatokról kialakított koncepciójához. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy az USA 1949-ben nemzetközi bíróság elé akarta citálni Magyarországot a párizsi bé­keszerződés előírásainak megszegése miatt, ugyanis azok szerint Magyarországnak de­mokratikus államnak kell lennie. A Magyar Népköztársaság eljárási kifogásokkal vonta ki magát az akkori választott bíróság jogha­tósága alól. - Szóval - a javaslat szerint - alávetési nyilatkozatot tennénk. Mi az?­­ A Magyar Köztársaság kormánya kü­lön megegyezés nélkül kötelezőnek ismeri el a nemzetközi bíróság joghatóságát min­den olyan állammal szemben, amely ugyan­ezt a kötelezettséget vállalja. Az a lényeg, hogy mindazon 50-55 állammal szemben, amely hasonló alávetési nyilatkozatot tett, automatikusan minden ügy a bíróság jog­hatósága alá tartozik. A bíróság előtt három módon jelenhet meg egy ország vagy egy ügy. Kompromisszum eredményeképpen, amikor a két fél megállapodásra jut, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróságot választja a konkrét vitás ügy rendezésére úgy, hogy egy szerződés eleve kiköti a Hágai Nemzet­közi Bíróság joghatóságát, és a legáltaláno­sabb módon pedig a kötelező alávetési nyi­latkozattal. Ez az, amit javasolunk. Természetesen minden országnak joga van, hogy bizonyos típusú vitákat ne vi­gyen a nemzetközi bíróság elé, vagyis az alávetési nyilatkozatnál fenntartásokkal él­jen. Mi is javasolunk néhány lényegi fenn­tartást. Az első és legfontosabb kimondaná, hogy csak a megtett nyilatkozatot követően fel­merülő tényekből vagy helyzetekből eredő jogvita esetében lehet a nemzetközi bíróság­hoz fordulni. Mindaz, ami a múltban kelet­kezik vagy gyökerezik, nem képezi jogvita tárgyát. A múlt rendszer bűnei miatt a Ma­gyar Köztársaság nem lesz a bíróság elé ci­tálható, de ő sem állíthatja oda pl. a szom­szédos volt szocialista országokat. Ez a csat­lakozás inkább a jövőbe, mintsem a múltba mutató lépés. Javaslatunk szerint nem ke­rülhetnek a hágai bíróság elé azok a viták sem, amelyek a nemzetközi jog alapján a Magyar Köztársaság kizárólagos belső jog­hatósága alá tartoznak, pl. állampolgársági ügyek. Még egy lényeges fenntartás kizárja azt, hogy rajtaütésszerűen érhesse a Magyar Köztársaságot bármiféle eljárás. Egyébként szomszédaink közül, akikkel nyilván a leg­több vitánk lehet, egyelőre úgyis csak Ausztria tett hasonló nyilatkozatot. Ha egy állam elismeri a Nemzetközi Bíróság jogha­tóságát, akkor 12 hónapig Magyarországgal szemben nem érvényesíthet igényt a Nem­zetközi Bíróság előtt, ugyanakkor lehetővé teszi a Magyar Köztársaság kormánya szá­mára, hogy hathónapos határidőre módosít­sa, kiegészítse vagy visszavonja alávetési nyilatkozatát.­­ Említettem azt a fenntartást, hogy bel­­ügynek számító, a belső joghatóság köré­be tartozó ügyeket nem lehet a Nemzetkö­zi Bíróság elé vinni. Tehát mondjuk Ma­gyarországon változik a politikai helyzet, egy elnyomó diktatúra jelenik meg, és az - mondjuk - megfosztja a magyar állampol­gárokat az alapvető emberi jogaiktól, ak­kor egy másik állam ezeket a jogsértéseket nem viheti a Nemzetközi Bíróság elé? - Erre nem vonatkozik ez a fenntartás. A nemzetközi jog megítélése szempontjából az emberi jogok nem számítanak kizáróla­gos belügynek. Ez tulajdonképpen a Helsin­ki óta tartó folyamatnak az egyik nagyon fontos eredménye. - Ha a Hágai Bíróság egy kicsi ország­nak ilyen fontos, miért nem kezdeményez­te ezt eddig a magyar kormány? - Pusztán időzavarból, egyébként a Kül­ügyminisztérium nemzetközi jogászai ugyanígy gondolkodnak, s az egyszerűség kedvéért most támogatnak minket. Egy ilyen kérdést különben is a legbölcsebb az összes nemzetközi jogi szakértő bevonásá­val megoldani. - Felidézhetnénk-e valami lelkesítő pél­dát, amikor kis ország eredményesen for­dult a Hágai Bírósághoz? - Nicaragua 1984-ben és '86-ban védte si­keresen az érdekeit a közeli szuperhatalom­mal szemben, amikor is az Egyesült Álla­mok elaknásította kikötőit, és támogatást nyújtott a belső rend megdöntéséért szer­vezkedő kontráknak. Hága elmarasztalta az Egyesült Államokat, és kártérítésre is köte­lezte. 1974-ben Franciaországnak kellett ab­bahagynia a Mucuroa-korallzátonyon foly­tatott felszíni nukleáris kísérleti robbantáso­kat, mert Ausztrália és Új-Zéland a nemzet­közi bíróságnál tiltakozott a hozzájuk jutó szennyezett csapadék miatt. A legtöbb ügy egyébként államosításokkal, külföldi beru­házásokkal, vízi határokkal kapcsolatos. Az ismeretlen terepen megjelenő tőke általában garanciát lát abban, hogy egy ország a Há­gai Bíróság joghatósága alá tartozik.­­ Köszönjük! (Az interjút Kende Tamás készítette) _____________13 1992. március 28.

Next