Beszélő, 1999. július-december (3. folyam, 4. évfolyam, 7-12. szám)
1999. október / 10. szám - BESZÉLŐ ÉVEK 1989 - ITTHON - Kis János: 1989: a víg esztendő
keztek elhelyezkedni („elutasítjuk a társadalom merev kettéosztását kormányra és ellenzékre”), ismét mások, mint az UMF, kifejezetten azzal a céllal alakultak, hogy áthidalják az MSZMP reformerei és a független erők közti szakadékot. Ellentét volt a nyolcvanas évek mozgalmaiból kinőtt „szerves képződmények” és a tetszhalott állapotukból hirtelen felébredt „történelmi pártok” között. Ráadásul ez utóbbiak inkább emlékeztettek egymással marakodó öregurak és ifjú szerencselovagok gyülekezetére, mint működőképes politikai szervezetre. S végezetül: mély világnézeti és személyi ellentétek választották el az 1989-es év két vezető tömörülését, a népi írók szellemi mozgalmából kinőtt MDF-et és a demokratikus ellenzék hagyományát folytató SZDSZ-t. Ez nem a Szolidaritás volt, mely fénykorában tízmillió tagot számlált, s hét év kemény üldöztetés után is több százezer tagdíjfizető támogatót tudhatott maga mögött, amelynek vezetése összeszokott az illegalitásban, és megkérdőjelezhetetlen tekintélyt élvezett a társadalom köreiben. Ez egy gyönge, heterogén, szervezetten és tapasztalatlan társaság volt; a demokratikus ellenzék egykori tagjain kívül nem voltak olyan résztvevői, akik mögött sokévi folyamatos politikai küzdelem lett volna. Velük szemben az MSZMP még mostani, megroskadt állapotában is óriásnak érezhette magát. Amikor maguk közt voltak, vezetői így is beszéltek. Csakhogy érzésük csalóka volt. A pillanatnyi erőviszonyoknak talán megfelelt, de az erőviszonyok változásának egy csöppet sem. 1989 első felében az MSZMP hihetetlen gyorsasággal mállott szét, az ellenzék pedig példátlanul gyors szerveződési folyamaton ment keresztül. ★ A pártközpont pincéjében köztudomásúlag volt egy széf, melynek a kulcsát Kádár János éjjel-nappal magánál tartotta. Abban a széfben egy hullát őriztek. Mindenki tudott a létezéséről, de amíg Kádár kézben tartotta az országot, még csak beszélni sem volt szabad róla. A Kádár-féle MSZMP vérben és mocsokban született az 1956. november 4-i szovjet katonai beavatkozás és a rá következő kegyetlen megtorlás során. A hatvanas években azonban, ügyesen adagolt apró engedmények sorozatával sikerült elfogadtatnia magát a társadalommal. Az íratlan alkunak az is része volt, hogy mindkét oldal hallgat 1956-ról. Kádárék nem vetik többé a nép szemére, hogy októberben ellenforradalmi lázadásba keveredett, és nekik is elfelejtik novemberi hazaárulásukat meg a rá következő terrort. A magyar kommunisták azzal a büszke öntudattal birtokolhatták a hatalmat évtizedeken át, hogy ők teljesen mások, mint a szovjet birodalombéli kollégáik. Amikor Kádár távozni kényszerült, a hallgatás nem volt tovább tartható. A Szovjetunióban tombolt a glasznoszty, a hazai sajtóban is megindult az igazmondási verseny. Az őszinteségi hullám rövidesen az utolsó tabut, 1956-ot is elérte. A páncélszekrényt felcipelték a földszintre, kirakták a ház elé, és kinyitották. Ott állt tárva-nyitva egy kerek esztendőn át. Két héttel Kádár menesztése után megalakult a Történelmi Igazságtétel Bizottsága. A volt elítéltekből és a kivégzettek hozzátartozóiból alakult szervezet azonnal követelni kezdi Nagy Imre és mártírtársai rehabilitálását. Június 16-án Megjelenik Kenedi János szerkesztésében A forradalom hangja, az 1956-os rádióadások szöveggyűjteménye. Az Országgyűlés Szűrös Mátyást választja elnöknek a leköszönt Stadinger István helyett. Több képviselő indítványára válaszul Németh Miklós miniszterelnök közli: a kormány hajlandó megvizsgálni egy esetleges népszavazás kiírását Bős-Nagymarosról. 1989. márc. 10. Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB cselekvési programját. A dokumentumban a párt elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, és állást foglal a jogállam, az alkotmányos többpártrendszer, a szabad választások és a koalíciós kormányzat megteremtése mellett. 1989. márc. 11. Megkezdi működését az Országos Sajtószolgálat. 1989. márc. 11-12. Az MDF I. országos gyűlése. Az MDF bizottságot hoz létre a párttá szerveződés előkészítésére, és 15 tagú elnökséget választ. Az országos gyűlés javasolja a minisztertanácsnak, hogy kérje a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének összehívását a romániai helyzet miatt. 1989. márc. 14. Meghal Zita királyné, az utolsó magyar király, IV. Károly özvegye. 25