Bolond Miska, 1866 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1866-04-08 / 14. szám
14 dik szám. Pest, április 8-án 1866. VII. évfolyam HETI NAPTÁR. Hétfő, apr. 9. Ausztriában is elakarják törülni a halálbüntetést s helyette a hivatalos lapok kényszerolvasását behozni. Kedd, apr. 10. Hírnök bátyánk, háború esetére vidéki levelezőiből ejsg önkénytes csapatot akar alakítani. Szerda, apr. 11. Pálffy Mór f ex jó azon gondolkozik, hogy tulajdonképen miért is kellett neki állomását, itt hagyni. HETI NAPTÁR. Csütörtök, apr. 12. Pest városának nem sikerülvén „man d a r in“-okat kapni, ezeket egyelőre khinából hozat. Péntek, apr. 13. Schmerling úr legújabb időben fél mázsát hízott, miután látja, hogy a dolgok se ide, se oda nem mennek. Szombat, ápr. 14. Egy bécsi kalapgyár megképeztette pesti fiókhelyiségét, hogy előfordulható időváltozásra hány cilinderre van szüksége. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési díj negyedévre 1 frt. 50 kr., félévre 3 frt. — Az előfizetés és minden reclamatió a Bolond Miska kiadóhivatalába (barátok tere 7. sz.) utasítandó. Tíj előfizetés a „BOLOND MISKÁBA“ Évnegyedre (apr.—jun.) . . 1 frt. 50 kr. Félévre (apr.—sept.) ... 3 frt. Háromnegyed évre (apr.—dec.). 4 frt. 50 „ Gyűjtök minden 10 után egy tiszteletpéldányt kapnak. Az az „egynéhány kisbetű.« Mért ragaszkodunk a törvényhez ? Azt kérdik ezek mindenütt: Miért szeretjük, mért óhajtjuk Azt az „egynéhány kis betűt? ..“ De nem betű az, édes sógor! A törvény a múlt alaka. Az fejezi ki, hogy egy nemzet Minő érett volt valaha. Mire volt szüksége, minő volt Erkölcse, anyag s szelleme — Mert úgy van az, hogy mást szükséges Az oroszlán s mást a teve. A törvény a népeknek rajza, Hogy ki minő, az festi le : Egyiknek kis pálcája sincsen, Másiknak kard van kezibe. Mi úgy vagyunk ott lerajzolva Paripán, büszkén, szabadon. No szépen váltaná föl ezt most Kalácsni, piksis, pantalon. Szép volna azt most kikiáltnunk . Nekünk sok az már, ami volt, Butábbak lettünk néhány éve, Szabadságvágyunk is kihalt. Nyerges paripa nem kell nekünk, Sőt mi leszünk eztán nyereg, Ám itt van a mi görbe hátunk : Kívánjuk, hogy rá üljenek. Tegyenek velünk, a mit tetszik, Nyaljuk a kezet is , mely üt. Mert ez volna ám : eltörülni Azt az egynéhány kis betűt.“ B. M. Kérvények az országgyűléshez. Eddigelé már elég furcsa kérvényt nyújtottak be az országgyűléshez, de remélhetni, hogy fognak még elég furcsábbakat is benyújtani. Mostanig az országgyűlés a kérelmek legtöbbikét félretétette, hogy annak idején majd az illető magyar miniszter elé terjesztessenek. Mivel azonban fordulhatnakelő olyan kérelmek is, melyekre nézve az országgyűlés zavarba jöhet, vájjon amelyik minisztérium körébe tartoznak azok, ezért alulírott némely esetre bátorkodik előleges javaslatot készíteni.Például : — Kérvényt nyújtanak be Debrecenből, hogy a felsőházban csak azok beszélhessenek, akik jól tudnak magyarul, mert némely mostani szónok magyarsága a hallgatóság füle dobját sérti. —Attétetika — közegészségügyi minisztériumhoz. — Fehérmegyéből kérvényt nyújtanak be az iránt, hogy jövőben csak olyan léphessen föl követjelöltül, a ki legalább a felvett diurnumokról orthographice tudja a nyugtát kiállítani. — Az oktatásügyi minisztériumhoz tétetik át. — Egy asszony panaszt nyújt be, hogy férje a választások elmúlta óta soha sem veri meg, a miből azt következteti, hogy már nem szereti őt; ennek orvoslását kéri. — Áttétetik a belügyminisztériumhoz. — Néhány fiatal versíró és novellista, azért folyamodik, hogy az irodalmi harcokban ha már használtatnak is a ráfogás fegyverei, legalább a dorongok szüntetessenek meg. — Áttétetik a hadügyminisztériumhoz. — A kecskemétiek folyamodnak, hogy Magyarországon Törökül írnia senkinek se legyen szabad, ezen írásbeli mesterség egész hazánk észjárásával ellenkezvén, minthogy eszerint minden hátulról kezdődik. — Áttétetik a rendőrségi minisztériumhoz. — Egy kisasszony jelenti Zanaide álnév alatt, hogy édes papája megtiltotta neki esténként a kertben Oszkárral találkoznia s vele beszélgetnie, mely zsarnokságban Zanaide kisaszszony a „szabad szólás“ szent elvét megsértve látja; orvoslást kér. — E panasz első része a közlekedési, második része pedig a belügyi minisztériumhoz tétetik át. — Néhány delnő a cukor- és kávévám alábbszállittatását sürgeti, mert a mostani méregdrágaság mellett nem tarthatni naponként kávé-köröket, s igy ez által is korlátolva van a „szabad (meg) szólás“ szent joga. — Áttétetik a kereskedelmi és belügyi minisztériumokhoz. — Egy penzionált Steuereinnehmer pénzügyi tervezetet nyújt be a háznak , melyben mindenek előtt azt kéri, hogy az istenért, ne igyekezzenek a megyéket helyreállítani, ahol mindenki nyíltan beszélhet, mert a példabeszéd szerint „hallgatni arany“, s más arany úgysincs az országban. — Áttétetik a pénzügyminisztériumhoz. — Minthogy minden disponibilis hivatalnok és ügy nélküli prókátor a közös ügyek megoldásáról ir röpiratot, s minthogy ez a sok szemét nehezebbé teszi az ezen téren való szerencsés átgázolást, ez okán valaki azt kéri, hogy adassék ezen urak kezébe ásó, kapa.— A földmivelési minisztériumhoz tétetik. — Egy szalontai hizlaló javaslatot nyújt az iránt, miként lehetne a minket annyiszor rágalmazó augsburgi s más külföldi lapok száját ezüst-korpával vagy bankó-moslékkal betömni. — E javaslat áttétetik a külügyminisztériumhoz. Garaboncás Itták. Aprili gondolatok. Német Miskának még tízszer kell a falnak menni, hogy meggyőződjék, miszerint azt fejével át nem törheti. Ha valaki akkor is henceg , mikor pénze nincs, elgondolhatod, mit csinálna akkor, ha még pénze is volna. Arra a rablóra, aki zsebembe nyúl s pénzemet erővel elveszi, nem haragszom úgy, mint arra, aki azt akarja, hogy pénzemet magam adjam át s még azt mondjam, hogy ez az átadás az én akaratom szerint történt. Tisztelem azon státusférfiak ingéniumát, akik azt hiszik,hogy ennél a mostaninál békésebb és türelmesebb országgyűlést is összehivatnak. Milyen az a „csonka minisztérium?“ — Hát bizonyosan olyan, amelyiknek se füle, se farka. Akit először megcsalnak, az egy szegény rászedett, de akit másodszor, harmadszor és századszor is megcsalnak, az szamár. Némely státusférfiak tökéletesen meg vannak győződve, hogy az isten az embert csak hallgatásra és adófizetésre teremtette.