Bolond Miska, 1866 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1866-04-08 / 14. szám

14 dik szám. Pest, április 8-án 1866. VII. évfolyam HETI NAPTÁR. Hétfő, apr. 9. Ausztriában is elakarják törülni a halálbüntetést s helyette a hivatalos lapok kényszerolvasását behozni. Kedd, apr. 10. Hírnök bátyánk, háború esetére vidéki levelezőiből ejsg önkénytes csapatot akar alakítani. Szerda, apr. 11. Pálffy Mór f ex jó azon gondolkozik, hogy tulajdon­képen miért is kellett­­ neki állomását, itt hagyni. HETI NAPTÁR. Csütörtök, apr. 12. Pest városának nem sikerülvén „m­a­n d a r i­n“-okat kapni, ezeket egyelőre khinából hozat. Péntek, apr. 13. Schmerling úr legújabb időben fél mázsát hízott, mi­után látja, hogy a dolgok se ide, se oda nem mennek. Szombat, ápr. 14. Egy bécsi kalapgyár megképeztette pesti fiókhelyi­ségét, hogy előfordulható időváltozásra hány cilinderre van szüksége. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési díj negyedévre 1 frt. 50 kr., félévre 3 frt. — Az előfizetés és minden reclamatió a Bolond Miska kiadó­hivatalába (barátok tere 7. sz.) utasítandó. Tíj előfizetés a „BOLOND MISKÁBA“ Évnegyedre (apr.—jun.) . . 1 frt. 50 kr. Félévre (apr.—sept.) ... 3 frt. Háromnegyed évre (apr.—dec.). 4 frt. 50 „ Gyűjtök minden 10 után egy tiszteletpél­dányt kapnak. Az az „egynéhány kisbetű.« Mért ragaszkodunk a törvényhez ? Azt kérdik ezek mindenütt: Miért szeretjük, mért óhajtjuk Azt az „egynéhány kis betűt? ..“ De nem betű az, édes sógor! A törvény a múlt alaka. Az fejezi ki, hogy egy nemzet Minő érett volt valaha. Mire volt szüksége, minő volt Erkölcse, anyag s szelleme — Mert úgy van az, hogy mást szükséges Az oroszlán s mást a teve. A törvény a népeknek rajza, Hogy ki minő, az festi le : Egyiknek kis pálcája sincsen, Másiknak kard van kezibe. Mi úgy vagyunk ott lerajzolva Paripán, büszkén, szabadon. No szépen váltaná föl ezt most Kalácsni, piksis, pantalon. Szép volna azt most kikiáltnunk . Nekünk sok az már, a­mi volt, Butábbak lettünk néhány éve, Szabadságvágyunk is kihalt. Nyerges paripa nem kell nekünk, Sőt mi leszünk eztán nyereg, Ám itt van a mi görbe hátunk : Kívánjuk, hogy rá üljenek. Tegyenek velünk, a mit tetszik, Nyaljuk a kezet is , mely üt. Mert ez volna ám : eltörülni Azt az egynéhány kis betűt.“ B. M. Kérvények az országgyűléshez. Eddigelé már elég furcsa kérvényt nyúj­tottak be az országgyűléshez, de remélhetni, hogy fognak még elég furcsábbakat is benyúj­tani. Mostanig az országgyűlés a kérelmek leg­­többikét félretétette, hogy annak idején majd az illető magyar miniszter elé terjesztessenek. Mivel azonban fordulhatnak­­elő olyan kérel­mek is, melyekre nézve az országgyűlés zavar­ba jöhet, vájjon amelyik minisztérium körébe tartoznak azok, ezért alulírott némely esetre bátorkodik előleges javaslatot készíteni.­Pél­dául : — Kérvényt nyújtanak be Debrecenből, hogy a felsőházban csak azok beszélhessenek, a­kik jól tudnak magyarul, mert némely mos­tani szónok magyarsága a hallgatóság füle dobját sérti. —Attétetika — közegész­ségügyi minisztériumhoz. — Fehérmegyéből kérvényt nyújtanak be az iránt, hogy jövőben csak olyan léphessen föl követjelöltül, a ki legalább a felvett diur­­numokról orthographice tudja a nyugtát kiállí­tani. — Az oktatásügyi minisztériumhoz tétetik át. — Egy asszony panaszt nyújt be, hogy férje a választások elmúlta óta soha sem veri meg, a miből azt következteti, hogy már nem szereti őt; ennek orvoslását kéri. — Áttétetik a belügyminisztériumhoz. — Néhány fiatal versíró és novellista, azért folyamodik, hogy az irodalmi harcokban ha már használtatnak is a ráfogás fegyverei, leg­alább a dorongok szüntetessenek meg. — Átté­tetik a hadügyminisztériumhoz. — A kecskemétiek folyamodnak, hogy Ma­gyarországon Törökül írnia senkinek se le­gyen szabad, ezen írásbeli mesterség egész ha­zánk észjárásával ellenkezvén, minthogy esze­rint minden hátulról kezdődik. — Átté­tetik a rendőrségi minisztériumhoz. — Egy kisasszony jelenti Zanaide álnév alatt, hogy édes papája megtiltotta neki estén­ként a kertben Oszkárral találkoznia s vele be­szélgetnie, mely zsarnokságban Zanaide kisasz­­szony a „szabad szólás“ szent elvét megsértve látja; orvoslást kér. — E panasz első része a közlekedési, második része pedig a bel­ügyi minisztériumhoz tétetik át. — Néhány delnő a cukor- és kávé­vám alábbszállittatását sürgeti, mert a mostani mé­reg­drágaság mellett nem tarthatni naponként kávé-köröket, s igy ez által is korlátolva van a „szabad (meg) szólás“ szent joga. — Áttétetik­­ a kereskedelmi és belügyi minisz­tériumokhoz. — Egy penzionált Steuereinnehmer pénz­ügyi tervezetet nyújt be a háznak , melyben mindenek előtt azt kéri, hogy az istenért, ne igyekezzenek a megyéket helyreállítani, a­hol mindenki nyíltan beszélhet, mert a példabeszéd szerint „hallgatni arany“, s más arany úgy­sincs az országban. — Áttétetik a pénzügymi­nisztériumhoz. — Minthogy minden disponibilis hivatal­nok és ügy nélküli prókátor a közös ügyek megoldásáról ir röpiratot, s minthogy ez a sok szemét nehezebbé teszi az ezen téren való sze­rencsés átgázolást, ez okán valaki azt kéri, hogy adassék ezen urak kezébe ásó, kapa.— A földmivelési minisztériumhoz té­tetik. — Egy szalontai hizlaló javaslatot nyújt az iránt, miként lehetne a minket annyiszor rá­galmazó augsburgi s más külföldi lapok száját ezüst-korpával vagy bankó-moslékkal betömni. — E javaslat áttétetik a külügyminisztéri­umhoz. Garaboncás Itták. Aprili gondolatok. Német Miskának még tízszer kell a falnak menni, hogy meggyőződjék, miszerint azt fejé­vel át nem törheti. Ha valaki akkor is henceg , mikor pénze nincs, elgondolhatod, mit csinálna akkor, ha még pénze is volna. Arra a rablóra, a­ki zsebembe nyúl s pén­zemet erővel elveszi, nem haragszom úgy, mint arra, a­ki azt akarja, hogy pénzemet magam adjam át s még azt mondjam, hogy ez az átadás az én akaratom szerint történt. Tisztelem azon státusférfiak ingéniumát, a­kik azt hiszik,hogy ennél a mostaninál békésebb és türelmesebb országgyűlést is összehivatnak. Milyen az a „csonka minisztérium?“ — Hát bizonyosan olyan, a­melyiknek se füle, se farka. A­kit először megcsalnak, az egy szegény rászedett, de a­kit másodszor, harmadszor és századszor is megcsalnak, az szamár. Némely státusférfiak tökéletesen meg van­nak győződve, hogy az isten az embert csak hallgatásra és adófizetésre teremtette.

Next