Bolond Miska, 1875 (16. évfolyam, 1-49. szám)

1875-03-21 / 12. szám

Márczius 21 187­5. N­ADD ZENGJÉK HÁT AZ A KRÍSÍLI! — Dallada. — S­ÖTÉT este . . . fénylik a gáz . . . Dalnok gyomra el nem odáz Egy zsiros estebédet. Lesve benseje morgását, Mely nem látott ma csak kását, Pegazzán büszkén léptet. Szemébe ím de krocsma tűn. »Itt még nem voltam, — vonz a szám !« Szól, és a mént kiköti, S minthogy éhen bensője hörg. Hamarjában a krigli sört Dalnok Emul beköpi. Kondignáczión az étterem. Hamar az ablaknál terem Dalnok Emül, s helyt foglal. Innét lelát az utczára, S le-letekint Pegazára, Mely esti szellőn koplal. »De hah ! mi ez ? rémjelenés ? Álom ? vagy rósz kisértetés ? Ismerem a czálkennert! « az, ki elől a nyáron Lovam velem a majálon Zengelmim közt elnyergelt !¡ »Bátorság költő!« gondolá. Mert ki tarokban szól:­v­­­­­á­t! Szintén nem riszkíroz e ?« Biztos­ nyugton eszik tovább, »Zsenit zseníroznál, sovád ? Velem lesz srájlám­ Rose!« Frájlán Rose a pinczérnő ! Lantjához is kap ezért ő, Érzelmit rajt kiverni. Húrjairól két bus akkord . . . Hah! de felismeri a zord Reiner, s szól hozzá per S­z­i. »Czálen Szi!« — »Ich werde singen! Csaik nem iszom a söcit ingyen ! Egy söci­t egy dal, kvitt rubrik !« Szól, s míg frájlán Rose velőt - Rázón sikolt, ablak előtt Terem Zengő, s kiugrik. —-----­Mint a dikics éles éle, Nyesi át a frájla féle - Lem sajtolt kiáltása A bősz­kenner szivét. — Mily kár! Lett volna még tán államtitkár, Sőt tud, akad, portása! Ah! ott lenn a kövezeten Fekszik zikher élettelen ! Van e ki lepillant most ? Van ! A czálkenner. De mit lát Csak gyorsan ügető irhát. — — Ménére hullt a lantos . . . JA - R Á L. Kinek feje üres nagyon, Nem üti az magát agyon. BOLOND MISKA. 75 - A —’—­___A___1— _______1.— I Nő-férfiasitás. (Újdonságok a jövő századból.) — A Jelenkor szerkesztője, Szabadon.ez Kötény­ke asszony, tegnap virradóra ikreket szült. A kedves anya az ujszülöttel együtt egészséges, a lap pontos megjelenésében sem­­ merül fel semmi akadály. — Dr. Sajtalaki Guszta kisasszony Sze­gedre küldetett ki királyi biztosul. — Barlanghi Ibolyka városi főkapitány, ki két hétig az ágyat volt kénytelen őrizni, ma jelent meg hivatalában először. — Szendelényi Emelka csörszi c­sendbiztos midőn Duhaj Marczipanna futóbetyárt üldöz­né, tudta meg először, mit tesz anyának lenni. Tanczulat eeee labis Dobsula fürgeem. ji’iti nemzeti színházat áthelyezem a népszín­­­enházba. A népszínházat áthelyezem a várszínházba. • A várszínházat a nemzeti színházba. Ezzel megoldottam az operát! Tisztelt barátom Fridmaniczky Péczi! Te már többször visszautasítottad a ne­ked felajánlott intendaturát, én még egyszer sem. Hát nem tudod mit követel ez esetben a­­ következetesség?! ...-----------... Luigi. Hát ki lesz már most az intendáns? Podmaniczky a báró ? avagy Dobsa a váró ?! Ha én intendáns lennék, a népszínházát magánvállalatomul bérelném ki. Tervem­­ egyszerű és okos: magán vállalatomat , a nemzeti szinház darabjai és személyzete által , virágoztatnám fel akiket ott játszatnék. Mennyi retket vehetnék a dividencián ! Retkess Byzantium ! BOLOND GOMBA. — Tavasziad. — (Теп­у.) Risztéit ijáz! !Az egész világon cigány vasutat én folyóvizén át láttam építeni, min­denütt előbb építették a vasutat, azután a Jóidat! — NEMZETGAZDASÁG. Uzsoraszin Vilmos az iparoskörben felolvasást tart az uzsoráról, mint a művészetek kovászáról. Kiindulási pont­jául az a maxima szolgál, hogy az éhes gyomor jobban tanul, már pedig a fenti pénzduplászati műtét a művészekre alkalmazva azok szájából igen üdvösen f­elveszi a kenyeret. A gyakor­­lati férfiú fejtegetéseit ha megjelentek, bőveb­ben fogjuk méltányolni.

Next