Károlyi Árpád - Szalay József (szerk.): Nádasdy Tamás nádor családi levelezése (Budapest, 1882)

Bevezetés

BEVEZET­ÉS. A török hódításig oly határozott központja volt Magyar­­országnak, a minő kevés más országnak. Az összes nemzeti élet Budán összpontosult. Innét kezdve azonban teljesen megvál­tozott a helyzet. Egy város sem volt olyan, a­hol előkelőink­nek, ha nem is többsége, de számot­tevő része együtt lakott volna. E körülmény sok tekintetben hátrányára vált művelő­désünk kifejlődésének, de egy művelődési tényezőt mégis elő­segített : a levelezést. Az egyik előkelő vagy egyéb tekintetben hangadó egyéniség sokszor egész országrészek által volt elvá­lasztva a másiktól, a közlekedési akadályok pedig már tíz-húsz mértföldet is messzinek tüntettek fel, nem maradt más mód nézeteik, érdekeik megbeszélésére, ügyeik elintézésére, mint a levelezés, és­pedig többnyire nem a hivatalos, hanem a magán jellegű levelezés. Innét van az, hogy a mohácsi csata és a szat­mári béke közti korszak történetének legjelentékenyebb forrá­sait oly családok magán­levéltárai képezik, a­melyek egyes tagjai azon korszak valamely részében elsőrendű szerepet játszottak. Némelyek e családi levéltárak közül az Országos Levél­tárba kerülve, annak legbecsesebb alkatrészei között foglal­nak helyet, mint a Szákóczy és Th­urzó családok levéltárainak egy-egy része. Ezekhez csatlakozik, a Nádasdy családé, a­mely Nádasdy Ferencz országbírónak lefejeztetésekor nagyobb rész­ben a magyar kamara levéltárába vitetett (s azzal együtt az Országos Levéltár alkatrészévé­­ vált), kisebb részében pedig a bécsi­­Házi,­ Udvari- és Állami Levéltáriba került.

Next