Pompéry Aurél : Kossuth Lajos 1837/39-iki hűtlenségi perének története kapcsolatban Wesselényi Miklós báró hűtlenségi és az ifjak felségsértési perének történetével (Budapest, 1913)
Kossuth Lajos perének története - I. Az Országgyűlési Tudósitások
KOSSUTH LAJOS PERÉNEK TÖRTÉNETE. I. Az Országgyűlési Tudósítások. Kossuth Lajos már az 1832/36-iki országgyűlést megelőző időben is szerepelt a közéletben. Ezen szereplésének egyik érdekes emléke azon beszéd, melyet 30 éves korában Zemplén vármegye 1832. szept. 4-iki közgyűlésén mint ezen vármegyének táblabirája a követeknek a sajtó ügyében adandó utasítás tárgyalásakor tartott, s melyet ekként fejezett be: «Minden óhajtásom azon egyben egyesül, vegyenek el mindent, tsak szabad sajtót adjanak s Nemzetem szabadsága, boldogsága felett kétségbe nem esem. Vagy nyomtatási szabadság, vagy a szabadság elnyomása! Itt középút nincs. Én a sajtó szabadságára voksolok.» Az ország politikai életének középpontjába, Pozsonyba Kossuth az 1832/36-iki országgyűlés alkalmából került fel mint ablegatus absentium, azaz mint távollevők küldötte. A főúr, kit ilyen minőségben képviselt, Vécsey Sámuel báró volt. Az 1625. 62., 1655. 61., 1681. 51. és 1723. 7. t.cikkek értelmében az országgyűlésen bármely okból (főképp szegénységük miatt) személyesen meg nem jelenhető főrendek, továbbá az özvegy mágnásnők a maguk képviseletében * L. M. N. Múzeum levéltára, 1085. Föl. Hung. — A kéziratra reá van jegyezve : «Ezen beszédet tartotta Kosut Lajos Táblabiró Tettes és (nemes) Zemplín vármegyének. Sept. 4-én 1832-ik esztendőben tartatott Generalis Gyüllésében, könyv nélkül mondván azt el».