Viszota Gyula (szerk.): Gróf Széchenyi István munkái 15. Gróf Széchenyi István naplói 6. 1844-1848 (Budapest, 1939)
Gróf Széchenyi István élete és működése 1844-1848 közt (történeti bevezetés) - IV. Széchenyi társadalmi alkotásai
XCII VB. VISZOTA GYULA 16. A Tiszaszabályozás. Az újabb alkotások közt ez a legfontosabb és a leghatalmasabb. Széchenyinek kettős célzata volt ez alkotásával: 1.) az országnak egy nagyterjedelmű mocsaras részét használható, termékeny földdé alakítani; 2.) ennek a földnek népét az ellenzék hatása alól kiemelni, megnyerni, hogy a magyar kormány (Apponyi György főkancellár) a kitűzött reformokat megvalósíthassa. Széchenyi nagy és bonyodalmas munkára vállalkozott, amikor magára vállalta a zabolátlan Tisza folyó szabályozását. Ennek a minden tekintetben nehéz munkának a megindítását, folyamatát máshelyütt fogom tárgyalni. Itt csak a legfontosabb adatokra hívom fel a figyelmet. A Tisza szabályozása tárgyában már Széchenyi előtt is folytak előmunkálatok. Vásárhelyi Pál mérnök 1845-ben a szabályozás terveit bemutatta a helytartótanácsnak s a szabályozás ügyében kijelölt bizottság a tervet b. Vay Miklós elnöklete alatt tárgyalásba is vette. Vay azonban nem akarta, hogy őt küldjék ki kir. biztosnak ez ügyben. Széchenyit 1845 augusztusában nevezték ki a helytartótanács kebelében akkor felállított Közlekedésügyi Bizottság elnökévé, s így ráhárult a Tiszaszabályozás feladata. Mialatt megszervezték hivatalát, arra szánta magát, hogy két fontos ügyben (Tiszaszabályozás, fiumei vasút és kikötő) a helyszínen tájékozást szerezzen. Útját Vásárhelyi Pállal készíttette elő. A Jelenkor közlése szerint az napon, amelyen hivatalát elfoglalta, bejelentette, hogy osztálya létesítéséig, mint kb. biztos megtekinti a Tisza mellékét Vásáros-Naménytől Szegedig, értesítvén egyúttal az érdekelt megyéket, hogy Sátoralja-Újhelyt, Vásáros-Naményban, Debrecenben, Tiszadobon, Szolnokon és Szegeden a megyei és hatósági megbízottakkal tanácskozást tart. 1845 szept. 27-én indult útnak kocsin és az előre kijelölt helyen a tanácskozásokat meg is tartotta. Útjában nagy pompával és tisztelettel fogadták, ünnepelték, a legmelegebben azonban Debrecenben. Itt sok küldöttség üdvözölte, a színházban díszelőadást tartottak tiszteletére, a debreceni erdőben Liszkay Sámuel városi erdőmester e szellemes szavakkal fogadta: „Philemon és Baucishoz Istenek (jöttek) ... én szerencsésb vagyok, mert hozzám egy Teremtő jő stb.“ Szeged volt utolsó állomása útjában, innen Kecskeméten át okt. 16-án érkezett Pestre. Ez volt Széchenyi első tiszai útja. 1845 okt. 22-én Bécsbe utazva a gőzhajón belefog még fiumei útja előtt Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg c. röpiratába. Művét még ez évben befejezi s 1846 január elején ki is nyomatja, hogy a Tiszavölgy rendező