Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 1849-1865 2. (Budapest, 1927)
VII. rész: Az absolutismus enyhülése - II. Az uralkodópár magyarországi útjának előkészítése miniszteri értekezletben, a császár elnöklése alatt; megérkezés, fogadtatás, időzés és ünneplés Budán és Pesten; a körút megkezdése s váratlan félbeszakítása Debrecenben Zsófia főhercegnő halála következtében
Az uralkodópár magyarországi útjának előkészítése miniszteri értekezletben, a császár elnöklése alatt ; megérkezés, fogadtatás, időzés és ünneplés Budán és Pesten ; a körút megkezdése s váratlan félbeszakítása Debrecenben Zsófia főhercegnő halála következtében. A konzervatívok feliratának keletkezése, az átnyújtás meghiúsulása e miatti ingerültség mindkét részen. A császár későbbi körutazása egyedül, az ország nyugati és északi részeiben. A laxenburgi kézirat s az általa előidézett csalódás , a körút megítélése. A «Rückblick» keletkezése s jellemzése. Kormányzati és közigazgatási viszonyok ; személyváltozások. A cseléditörvény ; rablóüzelmek ; Rózsa Sándor elfogatása ; javaslatok a közbiztonság emelésére. Fegyintézetek ; a közjegyzői rendtartás. A földtehermentesítés befejezése, lassú haladás a telekkönyvek létesítésében ; nehézségek a tagosítás körül. A zsidók birtokjoga ; a dohánytermelés korlátozása. Az erdőtörvény kiterjesztése Magyarországra. Újabb rendelet a Tisza-szabályozás ügyében. Ferenc-csatorna és új vasútvonalak. A népiskolák állapota, a gimnáziumok viszonyai, a reáliskolák szaporodása. Kereskedelmi iskolák, tengerészeti akadémia, állatorvosi tanintézet. A Józsefi ipariskola átszervezése Politechnikummá. A jogi államvizsgák új rendje. 1856—1858.) Kevéssel azután, hogy a császár olaszországi látogatásáról visszatért, 1857 március 21-én az ő saját elnöklése alatt s Albrecht főherceg részvételével miniszteri értekezlet tartatott a magyarországi körút előkészítése tárgyában, melyet az uralkodó igen nevezetes nyilatkozattal nyitott meg. Megállapította, hogy Magyarországon ez időszerint mindenféle izgatás folyik kettős céllal, hogy a császár közelálló látogatásának hatása ellensúlyoztassék, másrészt, hogy ez alkalommal több, eddig teljesítetlen kívánság teljesítése kierőszakoltassék. Ezért a tervezett látogatás különös fontosságot nyer. A császár határozott akarata mind e kísérletekkel szemben a jelenlegi kormányzat alapelveihez ragaszkodni s azoktól egy hajszálnyira el nem térni. Nehogy az országban hiábavaló reménykedések kapjanak lábra, az illető hatóságok feladata e körülmény iránt a közönséget idejekorán tájékoztatni. A miniszterek tehát tekintsék e kijelentést szigorú zsinórmértéknek. Miután azonban másrészt a császár hajlandó látogatása alkalmából az országnak oly könnyebbítéseket és kedvezményeket nyújtani, melyek a kormány elveivel összes 1 Prof. d. Min. Conf. 1857.