Viszota Gyula (szerk.): Gróf Széchenyi István írói és hírlapi vitája Kossuth Lajossal 1. 1841-1843 - Magyarország újabbkori történetének forrásai (Budapest, 1927)
Bevezetés - II. Rész. Széchenyi első támadása Kossuth ellen: A kelet népe
MÁSODIK RÉSZ. Széchenyi első támadása Kossuth ellen: A kelet népe. 1. FEJEZET. Előzmények. Az ellenzék az 1839/40. országgyűlésen a szólásszabadság ügyében teljes erejével harcolt, hogy a börtönre ítélt ifjak, Wesselényi és Kossuth elégtételt nyerjenek. Széchenyi is a főrendiházban több alkalommal felszólalt a méltányos elintézés tárgyában. Az ellenzék küzdelmét siker koronázta, mert az országgyűlés végén, 1840 május 4-én kir. kegyelemből valamennyien szabadon bocsáttattak. Pesten szept. 7-én a megérkező Wesselényit fáklyászenével üdvözlik, de ez alkalommal Wesselényinek bizalmassága Kossuth iránt visszatetszik Széchenyinek. Széchenyi ezután Kossuthal gyakran kerül össze Pest megye közgyűlésein. Itt Kossuth többször megragadta az alkalmat, hogy Széchenyit magasztalja. Megtette ezt 1840 jún. 9-én, amikor kiszabadulása után megköszönve a megye rendeinek pártfogását, rámutatott életcéljának vázolásánál, hogy sok ellenségeskedésben, rágalomban részesült eddigi pályáján, de baráti támogatásban is, úgy hogy előhaladt az ügy, a sötétség helyett világosság kezdett derengeni, mert megtanultuk a sötétséget gyűlölni Széchenyitől, akinél nagyobb magyart nem ismer a nemzetévkönyveiben. Megismételte ezt Kossuth az 1840 nov. 19-iki pesti közgyűlésen Széchenyi jelenlétében, amiért ez szemrehányást tett neki, hogy oly magasra emeli, ahol nem tarthatja fel magát. De Széchenyi Kossuth feltűnő dicséretei mellett sem volt bizalommal iránta. 1840 novemberében az ellenzéki Klauzál Gáborral beszélgettek Kossuthról, amiből kitetszik, hogy egyiküknek sem tetszett. 1840 dec. 28-án pedig Kossuth felkereste Széchenyit, hogy tanácsot kérjen tőle, mihez fogjon azzal a pénzzel, amely a Napló, 1840. szept. 7.