Pulszky Ferencz: Magyarország archaeologiája 1. (Budapest, 1897)

Rézkor - Rézkor

egyszerűben, mint a rézcsákány. A rézformák ezen általános eltérése a bronzalaktól elégségesen bizonyítja, hogy a réz- és bronzszerszámok különböző korban, s nem azon czélból készültek, hogy egymást pótolják. A Brucken­­thal-múzeumban levő rézkard rapir-alakú, minő bronzból nálunk nem fordult elő soha. A réztőrök sokkal keskenyebbek bronztőreinknél s a markolatra nézve különböznek ezektől; szóval a rézformák másfélék s egyszerűbbek, mint a bronzalakok. A­mi továbbá Lubbock megjegyzését illeti, hogy Magyarország föld­­irati fekvése a rézeszközök gyakoribb előfordulása tárgyában kielégítő magyarázatul szolgál, ez nem oly világos, mint a híres szerző átlátszó irányánál várható volna, s alig tudjuk máskép magyarázni, mint úgy, hogy Lubbock mégis elismeri a rézkort valahol keleten, honnét a rézeszközök a Duna mentében Magyarországba hozattak volna be. Másik ellenvetése, hogy ónból még egy eszközt sem találtak Európában, a rézkérdéshez semmiképen nem tartozik, mert ha a bronz föltalálása előtt a rézeszközök és fegyverek használata dívott, ez onnét eredeti, hogy az emberek meg­győződtek a réznek fölhasználhatásáról szerszámok és fegyverek számára. Az ön ily czélokra alkalmatlan lévén, ebből, mint már említettük, legfeljebb ékszereket és díszítéseket lehetett volna készíteni, s csakugyan áll Lub­­bocknak észrevétele, hogy ilyenek eddig, még­pedig nemcsak Európában, hanem Ázsiában is, sehol sem találtattak, de az is kétségtelen, hogy eddigelé tiszta rézből is felette ritkák az ékszerek. IX. Újabb időben Unsedt Ingwald, a christianiai régiségtár őre, szintén nyilatkozott a rézkorra nézve. Unsedt az északi régészek közt kitűnő helyet foglal el azon szorgalma által, melylyel Német-, Olasz- és Görög­országban még a kisebb múzeumokat is ősrégészeti tekintetben tanul­mányozta, s ezen szorgalma párosul a legszabatosabb fölfogással és a legkisebb részletekig kiterjedő észlelettel. Azon munkában, melyet a magyarországi bronzkorról 1880-ban kiadott, a következőket mondja : «A mi az általános figyelmet a magyarországi bronzkorra irányozta, az azon nevezetes körülmény, hogy puszta réztárgyak itt nagyobb számmal talál­tatnak, mint bármely más országban Európában. Pulszky ezen körülményt a congressus alkalmával egy beszédben magyarázni igyekezett, hogy az alakok egy egész sorozata rézben fordul elő, melyet bronzban nem látunk. Több réztypus hasonlít a kőtypusokhoz, a réz­szerszámok vegytani alkotása tökéletesen megegyez azon rézzel, mely termésállapotban Felső-Magyarországban találtatik. Ebből azt következteti, hogy Magyarországra nézve egy rézkort kell elismernünk, mely a bronzkort megelőzi. A belföldi civilisatio ezen foka nem fejlett azonban ki a bronz-

Next