Hunfalvy János: A magyar birodalom természeti viszonyainak leirása 2. (Pest, 1864)
I. rész. II. Szakasz - V. Fejezet. Az Alpok hegyrendszeréhez tartozó hegységek - A két nagy Magyar medencze
616 A KÚT MAGYAR MEDENCZE. átmetszik s útjokat megrövidítik. Azon roppant vízmedret, melyet Bihar, Békés, Heves megyék s a nagy Kunság között, az Alföldnek majdnem közepén, az Ér és Berettyó, Kösély és Hortobágy, a Sebes- és Kettős Körös és számtalan mellékes összefolyása alkot, Sárrétnek nevezik. A Hortobágy a Szentágotai csárdánál Karczag és Püspökladány közt, a Berettyó Bakonyszegnél és ismét Vésztőnél, a Kettős-Körös Békésnél érinti a lápokat, s mindezen folyó és számtalan ér összevissza csavarogja a sík területet, tömérdek nádast, lápot, ingoványt és holttavat alkotva, s azután Csongrádnál Hármas-Körös neve alatt a Tiszába szakad, aránylag oly csekély mederben, hogy az ember csodálva kérdi magától : vájjon hová lett s hol maradt el az a sok víz, mely a Sárrétjébe belefolyt ? A vidék valamennyi folyója tavaszszal alacsony partit medréből ki szokott áradni, s mellékeit kisebb nagyobb kiterjedésben elönteni. Ez ártér tehát a folyók mentén terjed el kisebb nagyobb szélességre, s természetesen a síkság legmélyebb sülyedését jelöli. A Tisza balparti ártere általában véve szélesebb, mint az, mely a jobb partján terjed el, s Tisza-Ujlaktól le egészen Tételig tart. Püspökladány, Karczag, Kis-Újszállás alatt Szeghalom, Füzesgyarmat , Komádi, Csökmő stb. között az árterület legnagyobb tagja, t. i. a Sárrét terjed el; a püspökladányi vasúti állomáshoz csak egy órányira van. 1846 előtt , mielőtt t. i. a Tisza szabályozásához fogtak, annak ártere csak Tisza-Újlaktól kezdve 125%, mellékfolyóinak ártere pedig 71□ osztrák művet tett, eltekintve azon területtől, melyet a Maros és Tisza Torontál megyében öntöttek el olykor. A Duna ártere csak a Pozsonyi medencében, Pozsony és Komárom között, s az ország legdélibb síkságán terjed ki nagy szélességre, amott 10 — 12 mfldre; a Tisza ártere általában véve jóval nagyobb. Régi ártere is nagyon terjedelmes. Az ártér szélétől kezdve a föld némi síkrendszer szerint magasabbra emelkedik; e domborodása egészben véve ugyan É-re van irányozva, mert a Tisza, mely a Magyar-Erdélyi határhegységekkel egyenkezüleg É-ról D-re folyik, a sülyedés vonalát követi, tehát az említett hegységekről eredő vizek is egészben véve nyugati irányban folynak , mindazáltal É-ról D-re csapó mélyedmények is vannak, melyek a síkság K. felé menő domború-