Karcsú Antal Arzén: Vácz város története 8. Az egyházmegyei intézetek, és a kolostorok (Vác, 1887)
I. Fejezet. A papi nyugdíj-intézet
IV. RÉSZ. Az egyházmegyei különféle intézetek. I. FEJEZET. A papi nyugdíjintézet. 1. §. A kiérdemült és rokkant áldozatok nyugdíjintézete, a győzelemről nevezett Bold. Szűz Mária védlete alatt. Ezen egyházmegyei intézetnek, mely az Úr szőlejében a nap hevét és terhét vivő, kifáradt, vagy más egyházi tisztségek vitelében meggyöngült és elaggott papokat karolja föl, első alapjait gr. Kolonich Zsigmond (de Kollográd) váczi püspök (1709 — 1716) és Berkes András nagyprépost, meg Káló Ferencs váczi kanonok vetették meg olyképen, hogy ezen nagyprépost 2000, e kanonok pedig 1000 irtokat ajánlott meg ezen oly nemes czélra. Idő folytán ezen alapítvány hagyatékok, kanonokok és plébánosok ajánlataiból, melyek az 1802-ki egyházmegyei statutum erejénél fogva, majd a hagyatékok, majd pedig minden egyes áldozat végrendeleti vagyonából vétetni szoknak, — nagyobb gyarapodásnak indult s az áldott emlékű gr. Nádasdy Ferencz, előbb váczi püspök (1823—1845), aztán kalocsai érsek adománya folytán, a ki ugyan 1845. évben 2000 (Mon. Conv.) 1851-ben pedig végrendeletileg 4000 (Mon. Conv.) forintokkal jelentékenyen növelte az alaptőkét, melyet jótékony adományokkal 1858-ban Roskoványi Ágoston akkor váczi (1851—1859), jelenleg (1886.) pedig nyitrai aranymisés püspök ő nmlga, és az egyházmegyei papság bőkezüleg gyarapitott. Peitler A. József v. püspök ő nmlga is, több éveken át ezen alap növelésére 1000 irtokot adományozván, 1875. évben pedig ezen nyugdíj alap pénztárába nevezetes összeget tevén be, s más egyházmegyebeli papok bőkezűségéből is oly állapotba jutott az, hogy hozzájárulván a segélyalap jótéteménye is, mely Peitler A. József v. püspök elnöklete alatt 1876. évben tartott egyházmegyei gyülekezetben, a tdő papság által magára vállalt önkénytes megadóztatás folytán, olyképen, hogy évi jövedelméből ki-ki a jelzett alap javára l°/0 fizet be, s a mely végzést a vallás- s közoktatási minisztérium 1878. okt. 2-kán jóváhagyott, ma kiérdemült