Pauer János: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében (Székesfehérvár, 1847)
Második könyv. Vegyes uralkodók időszaka - Harmadik szakasz. Az egyházi rend a polgári körében - III. Honvédelem
Az egyházi remi polgári httrészen( 253 b) Szabács erősítése* Szabács, Száva vize szigetén, Nándorfejérvárhoz mintegy öt-hat mértföldnyire, Mátyás korában épült. Alapját nem magyar kéz tette, minthogy e’ föld ekkor a* török birtokában vala. Mahomed, hogy Nándorfejérvárt, melly Magyarország kulcsa vala, könnyebben ostromolhassa, Szabács által építtette e’ várat, és építőjéről a’magyarok Szabácsnak nevezték. Fölépülte után öt évre, 1475- ben, Mátyás hatalmas fegyverrel azt elfoglalván, e’ vár a’ magyart kezdette uralni. Mikép a’ törökök erős bástyául tekinték e' várat Magyarország ellen, úgy most a* magyarok a' törökök ellen, mert föntartásától valóban sok függött. Miután a' magyarok kezébe került e' vár, annak erősítésében fő érdeme vola Zsigmond pécsi püspöknek, Szabács és Nándorfejérvár falainak erősítésére 10,000 aranyat hagyott, ’s igy olly karba helyheztetett e’ vár, hogy hosszas éveken át, ámbár a’ törökök által többször ostrom alá vétetett, még sem hajolt meg.) C) Nándorfejér v. Nándorfejérvár, máskép Belgrád, vagy ős elnevezés szerint Taurunum, már hajdan erős vár volt. Itt a’ görögökkel Salamon, Géza, és sz. László idejében a’ magyaroknak kemény harczaik voltak. A’ vár sok harczok után általuk vontatott le. Nagy Lajos idejében István Bosznia fejedelme állitá azt ismét helyre. Zsigmond király, hogy e’ várat Magyarországhoz kapcsolja, György despotának Pannóniában érette nagy darab jószágot adott, így jött Belgrád a’ magyarok birtokába. Ezen vár is, mint Szabács, Zsigmond pécsi püspök hagyománya által (1504.) erősittetett meg annyira, hogy a’ törökök azt 1 1) Istvánffy Szabács ostromáról következőleg ir: ,,ab ungaris ad hoc usque tempus fortiter conservatum vel eo praecipue adminiculo, quod Sigismundus Episcopus quinqiieecclesiensis , Hamponis filius . . - ad eiusdem Sabacii et Tauruni moenia munienda, dena millia nnmum aureorum testamento, tam pie, quam oportune legasset; atque illa a Johanne Giulano testamentario, uti bonum virum decuit, integra fide, sed per partes, evoluta fuissent.“ Hist. Libro VII.