Szalay László: Magyarország története 3. (Pest, 1863)
Tizennegyedik könyv. 1457-1490
188 TIZENNEGYEDIK KÖNYV. népének jelenlétében szabadon tanácskozni lehetetlen, s hol még életök is veszedelemben forog. A nagy számmal megjelent kisebb nemesség, melyre Szilágyi egész birodalommal támaszkodhatott, s mely ennek fegyveres erejét negyven ezer főre növeszté, nyughatatlankodni kezdett. A nádorhoz és felekezetéhez Budára küldöttség ment, mely a makacsokat felhívta : jöjenek át Pestre, hová ők magok tűzték ki az országgyűlést királyválasztás végett; ez az egyetlenegy mód, gátat vetni a polgári háború újabb feléledésének. A fegyveres dandárok a szabad választás oltalmára érkeztek fel az alföldről, s éreztetni akarják a külfölddel, mely a választást bizonyos irányban örömest erőszakolná, hogy itt vélemény és ellenvélemény teljes szabadsággal nyilatkozhatnak. A Duna erősen zajlott, s egyelőre lehetetlenné tette, hogy a küldöttség felhívásának támogatására Szilágyi dandárai a budai parton mutatkozzanak. De a folyam rögtön befagyott, s most tízezer fegyveres Budát megszállotta. Az erősség a nádor hatalmában maradott, s társai is ide vonultak, míg e két város lakosságának Mátyás mellett nyilatkozó rokonszenve is hovatovább hajlandóbbakká tette őket a szentszéki követ tanácsának befogadására. Carvajal az 1456-diki nyár óta, midőn tanúja volt Hunyadi hazafiúi buzgalmának s midőn a nagy férfiú nándorfehérvári diadalát részben ő is előmozdította ernyedetlen törekvései által, folytonosan az országban maradott, s vonzalmát a Hunyadiak és felekezetük iránt épen nem palástolgatta. A pápa egyenes parancsára volt szükség, hogy az érdemes férfiú 1457. őszszel Budáról Prágába menjen László királyhoz, de ennek váratlan ha- J) Ex litteris tuis — írja a pápa 1457. October elseján — intelligimus dilectionem tuam, quum litterae illae scriberentur, adhuc fuisse in Hunga-