Baloghy László: Nemzetiség és alkotmányi mozgalmak honunkban (Pest, 1841)
látszik igen sok „fö lám üve «“fog megválasztattni, de ez „norvégiában az országgyűlési értelmesség kára nélkül történik, mert az ottani paraszt osztály öröklőtt szabadság érzelme mellett, aránylag sokkal nagyobb felvilágosításnak örül, mint más országokban“ (!?) Ezen megkülömböztetett sorok, a’ szerkesztő úr hírlapja szellemébe intézett észre vételei; úgy látszik, néki is szembe tűnő, hogy Norvégia országgyűlésire igen sok földműves (vagy is paraszt) követ fog választattni; előttem is az, de természetesnek látom hogy 9°l paraszt 1001e tisztviselőt, és városi polgárt le voxol; — itt is érdekében okos fogással él Kosúth úr; ne hogy olvasói , ’s szellemi pártja közül, a’ gyengébb résznek elaltatott szemei ki -nyíljanak, és szörnyüközzenek a’ Norvégiai paraszt hatalmán, mint a’ budai fördő’ ’s pesti fiúkéi’’ esetén, és hogy elhitesse, hogy azon paraszt kitörés, az értelmesség’ üdvös szüleménye, — azon észrevételét csatolja a’ norvégiai czikk mellé ’,0£y ámbár ott a’ paraszt rend, fensőség legnagyobb fokán áll, szó többséggel választ követeket, e’ határozat az ország gyűlésén az értelmességén nem szenved, merta’ paraszt ott felvilágosultabb, mint más országokban, váljonnan tudja azt Kossuth úr, tán csak képzeli, és aligha hiszi? — Norvégiában a’ paraszt, melly a’ nép tömegét teszi, és kemény durva munkával foglalkozik, általlyában csak olly durva erkölcsű, mint honunkban, és az egész föld kerekségén. De farkas van ott is a’ betegbe; — van ott is egy nép osztály , melly supra, és semidoctusokból áll, hihetőkép prókátor, doctor, notarius és diplomás urak , kik a’ paraszt rend képviselői; ezen oskolákat végzett egyedekbe van ugyan értelmesség.