Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1858
1858-08-08 / 32. sz.
•d M 09 H C1 Q cs 02 02 00 00 01 00 Megjelen e lap hetenkint egyszer —vasárnap — nagy tömött íven , több fametszvénynyel. Előfizethetni Pesten , a szerkesztőségi irodában (Zöldkert utcza 14 sz. házban) és Ráth Mór könyvkereskedésében (váczi utcza 5. sz. alatt), valamint minden cs. kir. postahivatal útján egyszerű levél által. Előfizetési ár: helyben házhoz küldéssel, vidékre postán bérmentve szállítva egész évre 6 ft, félévre 3 forint pp i* o h M > w w Sm M M ö o 02 32. szám. A SZŐLŐMIVELÉS, BORKEZELÉS, PINCZEGAZDÁSZAT S BORKERESKEDÉS ÉRDEKEI ELŐMOZDITÁSÁRA S EMELÉSÉRE. BICSKEI SZŐLŐLEVELEK. Szőlőültetés. (Folytatás.) A természet egészen más törvényt szabott az egy éves vagy évelő — és mást a több éves növényeknek : a gabona- és fűfélék elvetések után — ha a szükséges nedv és melegség nemhiányzik — néhány nap múlva csiráznak, kikelnek, történt a vetés télen, nyáron, tavaszszal, vagy őszszel, mindegy , nem így van a fáknál, s az ezekkel sokban hasonló törvény alatti szőlőnél, itt minden működésnek kiszabott, meghatározott időszaka van, és egy rendszeres egymásutánban változatlanul következik. Látjuk a szemeink előtti fejlődést a fákon; kifakad a bimbó, virág, levél, következik a gyümölcsalakulás, növés, végre az érés; látjuk az új ágak fakadását, növését stb. és mindez egymásután, s a maga idejében, nem pedig egyszerre rohanva áll be, bizonyosan ez történik — úgyszólván — azon titkos működésnél is, mely szemmel nem látható, mint a nedvkeringés, alakulás, a gyökérfakadás, képződés, továbbfejlődés sat. Tehát míg a gabonaféléknél a gyökerezés minden időszakban, addig a fanemüeknél egyedül az arra kiszabott időben történik. Ha ezen észlelést az előadott tapasztaláshoz illesztjük, úgy fogjuk találni, hogy azzal igen összeülik. Állapodjunk meg annak valóságánál, hogy a szőlőnek bizonyos meghatározott gyökerezési időszaka van, és hogy a gyökérfakadás ezen időszak előtt teljességgel nem, később pedig csak ahhoz megkívántató tényezők hiánya miatt áll be. Azok, kik a szőlővessző-gyökereztetést megkísértették, tudják, hogy a gyökerezésnek időszaka akkor van, midőn a rozs virágzik, vagyis június hó közepe táján, a gyökerezési időszak meghatározását legjobb s biztosabb lesz maga a szőlőnövény által nyújtott jelenetből kitapogatni s arra alapítni. Tudjuk , hogy szőlővirágzás e növény legzajosabb, mozgalmasabb időszaka annyira, hogy ekkor még a föld alá a pinczébe rejtett bor sem marad tétlenül, munkálatlanul, s minthogy a gyökereztetésnél már tapasztaltatott, hogy az mintegy rozsvirágzáskor van, de ez ismét a szőlővirágzáskor szokott kezdődni, csakhogy nem tart olyan soká, tehát megalapíthatjuk azon nézetet, miként a szőlőgyökerezési időszak akkor van, midőn a szőlő virágzik, vagyis június hóban, hol előbb, hol utóbb, amint a tavaszi időjárás engedi, kimondhatjuk, hogy a szőlővesszőn a gyökér ennél előbb nem fakadhat,de ekkor okvetetlen fakadnia kell annak, ha a vessző erre egészen képtelenné nem vált. Talán fölösleges, de a tárgy kimerítőbb előadása végett, mégis megemlítem, miként válik sima vessző gyökerezésre képtelenné. Minden hibátlan sima vesszőn a bötyköknél két oldalról a héj alatt van 1—3 szál hosszúkás barnászöld emelkedés, miből a gyökér fakad, ez a gyökérrügy, ha ezen gyökérrügyek a gyökérfakadás bekövetkezésekor élnek, épek, akkor a vessző a gyökerezésre képes állapotban van, ha pedig e rügyek elhaltak, akkor a vessző a gyökerezésre képtelen. Ezen gyökérrügyek elromlása főleg kétféleképen történik : kiszáradás által, mi a szükséges nedvhiánynak, vagy megrothadás, kipállás, üstökösödés által, mi a fölös nedvnek,és léghiánynak következménye. Az előadott tapasztalás és észlelet után — vé-32