Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1859

1859-10-16 / 42. sz.

334 tudjuk, mig a must erős forrásban van, nem igen szok­tak venni. — Az ó borok ára állandó, fakereskedés jelenleg ezekre szorítkozik, a budai s kőbányai jobbféle borok 12—14 frton kelnek. — Esztergom vidékén az új bor akója 6 frton, Magyaród vidékén 5 frton, a nyiri bor 3 frton,­­egy gönczi hordó, 20 l­akó, 7 — 8 frton) Balaton mellett 5 frton, Léván 6 frton, Gyöngyös vidékén 4 frton kel. — Olaszországból s Tirolból néhány kereskedő mutatkozott a fővárosban, kik vörös bor után tudako­zódtak, de eddig oly alacsony árt ígértek, hogy alkut sehol sem kötöttek, pedig ezen országok vevőire itteni kereskedőink számítottak, mert mint tudjuk, ott a szü­ret ez évben a szőlőbetegség miatt mód nélkül roszul ütött ki. Eladó bor. Lengyel Károly úrnak (lakása Zalaegerszegen, hol postaállomás is van) kétszázharminc l­akó somlyói bora van eladó, és pedig 1811, 1822,1827,1834,1848, 1854, 1855, 1856, 1857 és 1858-iki évekről, mind igen kitünő. A venni szándékozó értekezhetik a tulajdonossal, de tudósítást s kóstolót e lapok szerkesztőségénél is kaphatni. Külföldi borászati hírek. — Mosel vidékén a mult héten két rendbeli ár­verés tartatott nagyobb mennyiségű borra, melyek az eddig megszokott áron sokkal alább adattak el. E vi­déken átalában árverés útján árulják a borokat, s több­nyire meg vannak az árakkal elégedve, most azonban szinte csodálkozik a tudósító, hogy ily alacsony áron keltek a borok, mit leginkább pénzhiánynak s annak tulajdonít, hogy még a kereskedők pinczéiben elég készlet van a borokból . Reingauban (Rajna mellett) az új borra kevés vevő mutatkozik, mert még igen kétséges, valljon mi­kép fognak a fiatal borok fejlődni ? valljon érdemes lesz-e oly árt adni érték, minőt követelnek? — Olaszországban s Tirolban a szőlőbetegség miatt alig volt valami termés, minélfogva ott a bor ára igen magasra emelkedett, a fogyasztók száma pedig igen megapadt. Eddig a kereskedők bécsi borkereske­dőktől vettek (nálunk is kerestek, de drágálták bo­rainkat), mint irják 12 frton­akóját. ^^ J^ii ji^i© Kirándulások. I. — Sopronymegye, Fertővidéke. —• Ki szakirodalommal foglalkozik, annak nemcsak eszméletileg, de gyakorlatilag is érteni kell szakmáját, mert csak akkor képes az eszmecserének helyes irányt adni, akkor képes azon közlönynek, melyet kezel, va­lóságos lelket s igazi szellemet adni s olvasóinak kellő tanácscsal is szolgálni. Nem vagyok ugyan ujoncz a borászatban, mert zsenge koromtól fogva miveltetek szőlőket, s szöleim mennyisége elég gondot adott, hogy a borászati tudo­mányt tanulmányozzam, de a közmondás szerint „a jó pap holtig tanul." E mellett nem vagyok elbizako­dott, hogy higyem, miként már mindent tudok, s ér­zem, hogy tanulni s tapasztalni kell s azért itt Pesten is folyvást tartottam pinczét s abban az ország minden részéből bort, hogy a kezelésben folyvást gyakorlatom lehessen, s a tisztítás, fejlesztés s bornemesítést tanul­mányozhassam, e mellett pedig czélul tűztem ki ma­gamnak nemcsak a két haza minden részében levő va­lamennyi szőlőt, és pedig különböző időtájban meglá­togatni, de a külföld legnagyobb részét is beutazni ré­szint hogy a szőlővel biró országokban a mivelést, s kivált a borkezelés titkait eltanulhassam, s azután ha­zámfiaival megismertessem, részint pedig oly orszá­gokban, hol bor nem terem,­­a borkereskedést, a bor­fogyasztók ízlését, a borkivitel módját vagy akadályait megismerhessem s felfedezhessem, s az által hazai bo­rászati ügyünknek hasznára lehessek. Meggyőződésem szerint ily utazást alig tehet más annyi haszonnal, mint én, ki egészen ez ügynek élek, ki e szakban hosszas tapasztalás s tanulmányozás által annyi előismeretekkel birok, s összeköttetéseim által a legtöbb borászszal viszonyban állok, s ki hazai borá­szatunk hiányait, szükségeit s előnyeit ismerem, s ki az eszmék ébresztésére az orgánumot kezelem, s ki tele­grammként közlök minden e téren érdekes momen­tumot. • Már évek előtt több nevezetes szőlősvidéket meg­látogattam, tavaly pedig rendszeres vizsgálat alá vet­tem az ország kitűnőbb szőlőhegyeit, mit a mult évi lapokban közlöttem, s melynek következtében számos ügyfeleim a múlt évben szívesen fogadva, közlemények folytatására már ez évben is teljes részvéttel felszólí­tottak. Felfogom tehát az elejtett fonalat, s megkezdem kirándulásaim közlését, nem ugyan­oly rendben, mint az utazást tettem, mert az nem az előre kiszámított terv szerint történt, de a körülményeknél fogva szaggatott volt. Leírásomban inkább csak arra fordítom figyel­mem, mi tanulságul szolgálhat­­. olvasóimnak, nem pe­dig időtöltésül szolgáló üres elbeszélésre, mert ez tu­dományos szaklap. A múlt évben, midőn Balaton vidékét beutaztam, a híres badacsonyi szőlőket meglátogattam, utam Zalá­nak felső részén szakadt meg, most tehát Sopronytól Zalának vettem utamat. A sopronymegyei szőlők legnagyobb részben a fertő felé feküsznek, nem ugyan ily magas hegyeken, mint a balatonmellékiek vagy hegyaljaiak, de mégis elég emelkedett oldalakon, melyek a hideg éjszaki sze­lektől az osztrák Alpesek s a megyében lévő gazdag

Next