Borászati Lapok – 9. évfolyam – 1882.
1882-10-10 / 28. sz
, Budapest, 1882. október 10. 28. szám. IX. évfolyam. BORÁSZATI LAPOK. Megjelennek minden hó 10-én, 20-án és 30-án. Szerkesztő tulajdonos: Molnár István, a budai vinczellérképezde igazgatója, Budapest, viziváros, kihez a kéziratok, tudósítások, s a lap szellemi részét illető összes közlemények, valamint az előfizetési pénzek, hirdetések, ezek díjai és a reclamatiók intézendők. HIRIJUflTfeiSl 131.T 1—11 1—3 | 1— 6|1—12|1—18| 1—24| 1—36 »/» lap •/» , Via „ Vu „ Vlí „ szeri hirdetéskor Előfizetési díj: Egész évre 4 írt. Fél évre 2 „ Évközben belépő előfizetőknek az addig megjelent számokat utánpótoljuk. Legalább öt előfizetőt gyűjtőknek tiszteletpéldánynyal szolgálunk. A csemege szőlők eltartásáról. (Vége.) A tüskén való eltartásnál még egyszerűbb és ugyanazon czélhoz vezető eljárás az is, melyet a fenntemlített vidéken kiterjedtebb mérvben is alkalmaznak; t. i. a galy helyett egy jó marék megtisztított zsuppszalmát vesznek, melynek mindkét végét felfelé hajlítva erősen megkötik; a zsineg egyik végéből, akasztót készítenek, a másikat ismét csavaralakúlag tekerik a zsupp egész hosszúságán körül. Az egészséges, ép fürtöket már most a vesszőkről akkér metszik le, hogy a kocsány görbülete a fürtön maradjon és ezen kampó alakú rész mindenkor a zsineg felett száratik a zsupp közé. Az első és az utolsó sor szőlő, vagyis az elkezdés és a bevégzés a zsupp körül vízmentes irányban, a többi pedig a zsineg csavarmeneteit követve — itt is alulról felfelé — halad. Ha a „zsupp" vagy a „tüske" megtellett, akkor azt egy napos, szellős, esőtől ment helyre rendesen a tornácz gerendáira vagy a borház elé akasztjuk ki, hogy némileg megfonnyadjon, mert ilyen tömegben levő szőlőknél ez a tartósságnak egyik nélkülözhetetlen feltétele. Éjjelre valamely védett helyre viszik e szőlőt, nehogy utóbb lába támadjon és elmásszék, vagy a leszálló harmattól megnedvesilljön. Midőn aztán e szőlők kellőleg megfonnyadtak és künn az idő is borus ködössé válik, a telelő helyre viszik őket, hol — feltéve, hogy a hely e czélra alkalmas, egész tavaszig meglelős jó állapotban állanak el. A telelő hely rendesen vagy a borház egy kis száraz szobácskája, mely sötétre csináltatik be, hogy a párolgás mentől kisebb legyen és a hőmérsék se szálljon a fagypont alá; vagy pedig a szalma vagy nádfedeles házak padlása. Cserép- vagy fazsindelyes padlások e czélra nem alkalmasak, mert mint ismeretes, azokba behatol a téli fagy, és egy éjen át tönkre teheti az eltett szőlőt. A fagyott szőlő pedig jó izét úgyszólván végkép elveszti és gyorsan romlik; azzal pedig már nem sokat segíthetünk rajta, ha fagyás után hideg vízbe állítjuk, hogy a víz kiszívja a fagyot, mert ennek igen csekély haszna tapasztalható. A szőlőeltartásnak egy ritkább és költségesebb módja már az, mely főleg Francziaországban van gyakorlatban és mely — ha nem csalódom — franczia találmány is. Ezen eltartási mód abból áll, hogy a szőlőt mintegy 20 cm. hosszú veszszővel együtt metszik le, ezen vesszőnek felső végét beszurkolják, alsó részét pedig faszén porral kevert vizbe állítják azért, hogy amennyi nedvességet a fürt elpárologtat, azt a vízben álló vessző utján újra helyére pótolhassa, hogy ezáltal a fürtök minden ránczosodástól mentek maradjanak. E faszén poros vizet vagy kisebb palaczkokba töltik, melyeket aztán egy erre a czélra készített állványra helyeznek, vagy pedig bádogból készíttetnek egy tetszés szerinti hosszúságú és egy gyermekekkor vastagságú csövet a melyből minden 10 cm. távolságra, a fa-csővel közlekedésben levő rövid könyök-csövecskék nyúlnak ki és ezekbe helyeztetnek a fürtök, a vesszők. Elméletben ez eljárás mindenesetre szép , de a gyakorlatban, mint ezt alkalmam volt tapasztalni, sok kívánnivalót hagy fenn. Nem is igen hiszem, hogy nálunk valaha szélesebb elterjedésben részesüljön, de felemlítem , mert pár év előtt nagy zajt csaptak vele. frt [kr|fit kr|frt ,kr|frt |kr frt ikrjfrt !kr frt kJ 14,— 361— 70i—1120 — 160 — 200 — 25Uj— 18-3öl—1 60 — 80 — 100 — 160 -3 30 9-17 50 30 — 40 — 60 — 00 — 1 76 4 25 8175 15 — ao — 25 — 30 — l|— 2|50 4 50| 8 ia[— 20 — 35 — Minden hirdetésért 30 kr. bélyegdij.