Borászati Lapok – 10. évfolyam – 1883.

1883-01-20 / 2. sz

— 16 — már régebben is szemügyre vévén a magyar bo­rok Amerikába való kivitelének kedvező esélyeit, a 60-as években New-Yorkban jelentékeny pénz áldozatokkal borügynökséget létesített, mely bár az üzlet vezetésével megbízott c­ég feloszlása miatt sohá nem állott fenn, de az Egyesült­ Álla­mok közönségének figyelmét a nagy számban ter­jesztett és boraink értékéről szóló röpiratok útján felköltötte.­­ Daczára annak, hogy az emlitett ügynökség Greger üzleti érdekeire nézve nem igen volt előnyös, mert vagy 20,000 dollárt köl­tött el, buzgó hazánkfia, mint említők, újabban rendes fióküzletet létesített. New­ Yorkban, s maga Greger is Amerikába utazott, hogy vállalatát elő­segítse. Az Egyesült­ Államok közönsége, mint a hivatkozott lap említi, igen rokonszenvesen fo­gadta e világhírű üzletnek Amerikában való lete­lepedését.­­ A vizahólyag igen czélszerü elkészítési módja abban áll, hogy az kalapácscsal jól meg veretik, finom szálakra nyiratik s vizben áztattatik 24 órán­ át. Ez idő után a viz leöntetik s helyébe minden 10 gr. száraz vizahólyagra egy liter bor öntetik. — Midőn a vizahólyag többszörös felrá­zás után egyenlően felduzzadt, erős vászonken­dőn át sajtoltatik. Az átszűrődő nyálkás oldat használtatik a derítésre és pedig olyképen, hogy a kellő mennyiségű vizahólyag oldata a sajtárba tétetvén, a borral fehér habzásig kis nyirfaseprővel felvezetik s ezután a derítendő borba öntetik. Jó, hogy ha a habbá vert deritőszeres bornak először csak fele öntetik vissza a hordóba s a megma­radt fele az újonnan hozzáeresztendő borral ismét habzásig vezetik fel s így töltetik vissza a hor­dóba. Nem árt, ha a derítő­szernek jobb elkeve­rése végett még a sajtár kiöblítésére 2 — 3 sajtár bort eresztünk le s azt ismét feltöltjük s okvet­len megkívántatik végül, hogy a deritőszeres bor az egész hordó borral a borostor segélyével kever­tessék néhány perczig jól össze. — Az igy meg­deritett bor gyakran már 3—4 nap alatt meg­tisztul; néha azonban főleg tisztátlanabb, vasta­gabb boroknál e tisztulás csak 8—14 nap múlva szokott beállani. A­mint a bor tökéletes megde­rüléséről — lopóval kivett próba után — meg­győződést szereztünk, a tiszta bor vigyázva lefej­tetik. Megjegyezzük még, miszerint egy hektoli­ter bor megderítésére 1—2 gramm száraz viza­hólyag szükséges a bor minősége szerint. —­ Az országos kiállítás. A kormány elhatá­rozta, hogy egy nagy országos kiállításnak Buda­pesten 1885-ben való megtartását maga fogja kez­deményezni, az erre szükséges intézkedéseket meg­teszi s illetékes tényezők és egyének bevonásával az egész munkát államilag viszi keresztül. Min­den jel oda mutat, hogy ezen időpontig egy nagy­szerű, mezőgazdaságunk és folyton fejlődő iparunk termékeit egy nagy képben összefoglaló kiállítás fog létre jönni. Az állam — azon biztos feltevés­ből indulva ki, — hogy a főváros a kiállítás költségeihez 50,000 frtttal hozzá fog járulni, a kiadások 75.000 frtnyi összegét fedezni fogja. Ezenkívül az állam részéről még — a legköze­lebbi három év folyamában a szükséglethez ké­pest kifizetendő — 400.000 frtnyi előleg fog adatni, mely összeg a kiállítás befejeztével az ál­lamnak visszaszolgáltatik. Ezen az országra nézve bizonyára igen fontos ügy keresztülvitelével a ke­reskedelmi minisztérium fog megbízatni s az erre vonatkozó törvényjavaslatot már a képviselőház elé is terjesztette. — Olaszország 1882 iki bortermése az olasz földmivelési miniszterhez érkezett jelentések sze­rint 32 millió hektoliterre becsültetik. Ha figye­lembe vesszük ezzel szemben, hogy az átlagos alatta maradt termés 2110 millió hektoliter és hogy a leg­utóbbi három esztendő hozadéka mindig ezen átlag­nak 5—8 millióval, akkor Olaszország e bortermése igen kitűnőnek mondható. Ha azonban a mennyi­ség kielégítőnek mondható is, a minőség nem a legjobb. A sok eső kifakasztotta a szemeket, ugy hogy a must czukortartalma igen csekély s ezért a ki el nem határozta magát arra, hogy a bort czukrozza, az igen csekély szesztartalmu bort vitt pinczéjébe. — Német cognak. Ezelőtt négy évvel alakult Kölnben a Rajna mellett egy társulat, mely a szeszt finomítja s az igy finomított szeszből kü­lönböző essencziák segélyével cognakot készit, de bor nélkül. Tele lármázza e társulat a világot a német cognakkal s versenytársa a magyar co­­gnaknak, mert nálunk a cognakot borból készí­tik, mint a francziáknál; mi tehát oly áron va­lódi cognakot nem adhatunk, mint a kölniek az ő cognakutánzatukat. Igaz ugyan, hogy a francziák a jó törkölyt még egyszer, sőt néha kétszer pe­trotisálják s e pótborból is főzik nagyrészben cog­nakjukat; de a finomabb cognak mégis csak bor­ból készül. Egyébként ha a törkölyt czukrosvizzel kihasználnák s aztán abból egy év múlva cogna­kot párolnánk mi sem tennénk épen roszul, mert az igy nyert cégnak finom zamattal bir. Budapest, Lcarrrtdy testvérek.

Next