Borászati Lapok – 13. évfolyam – 1886.
1886-03-01 / 5. sz
— 35 — de fiatal 2—3 éves tüzes vörös borral házasítjuk össze. Ily házasitásnál a fiatalabb borból legtöbbször elégnek bizonyul egy harmadrész vétele, néha azonban a házasítandó kétféle bort egyenlő mennyiségben kell elkeverni. A házasitás egy további mellékes czélja még a hibás izű boroknak eltakarása. Eczetesedő, avagy dohos izü borokat sokszor házasítanak kemény és tüzes borokkal, hogy az eczetes- avagy a dohos mellékit eltakartassék és igen természetes, hogy a kissé eczetes bor, ha kétannyi egészséges borral házasittatik össze, akkor kevésbbé lesz annak mellékize kiérezhető. — Ne feledjük azonban el, hogy az ily összeházasított bornak pár hónap alatt el kell fogyasztatnia okvetlenül ; mert különben az iz még erősebben fog előbújni s háromannyi hibás borunk leend, mint volt a házasítás előtt. Ily házasitásnak csak akkor lehet tartós becse és értéke, ha elébb az eczetes bor 70° C.-ra hevitve, pasteurizáltatik s miután benne az eczetesedést előidéző „Mycoderma aceti" nevű bacteriumok megölettek — csak ekkor házasítjuk a bort 2—3 annyi egészséges jó borral. Igen sok öregebb pinczemester szenved azon téves nézetben, hogy az eczetesedő bort új-borral házasítva akarja kigyógyítani s igy rontja aztán el az új-bort is. Gyenge és erőtlen ó-boroknak új-borokkal való házasitása csakis csekélyebb értékű s korcsmai boroknál vehető alkalmazásba s az ilyen bornak alkalmat kell adni, hogy meleg helyen teljesen kierjedhessen, különben egy év alatt sem tud megtisztulni. Az erjedést ily bornál mindig zártan, tehát kotyogó mellett kell eszközölni, mert a sűrűbb bor az eczetesedésre nagyon hajlandó lenne. Oly korcsmai bornál, mely habár zavarosan is de azonnal elfogyasztatik a kevésbbé finnyás publikum által — az erjesztés el is maradhat; egyébként az így házasított bor pár percz alatt is tükörre hozható fogyasztás előtt, ha valamely szűrőgépen átfiltráltatik. Molnár István: A cognacgépek többoldalú kihasználásáról. Az utóbbi 3—6 évben mindinkább előtérbe kezdett lépni hazánkban egy oly iparág üzeme, — a cognacgyártás — mely eddigelé a francziáknak mintegy monopóliuma volt. Hogy mely okok teremtették meg az általános érdeklődést ez irányban, nehéz volna kimutatni; annyi azonban bizonyos, hogy teremtő s alkotó eszmékkel bíró férfiaknak előbb teremteni kellett oly párló készülékeket, javítani kellett már megalkotott apparátusokat, melyekre a minisztérium, s majd ez által a közönség figyelme is felhíva, az érdeklődés bizonyos körökben tért hódítani kezdett, így lőn a legjobb intenziókkal, de szerencsétlen időben született, s ép ezért nem is tartós életű „Magyar bortermelők országos szövetkezete" által is ez iparág felkarolva. És bátran elmondhatom, hogy ámbár nevezett szövetkezet már önmagától feloszlott, ha ő kezébe nem veszi ez ágat minden irányú kísérletezés és meglehetős nagy termeléssel egybekapcsolva, és meg nem nyeri e végből Stollár Gyulát, kit a cognacgyártás magyar apostolául már azért is elfogadhatunk, mert általa szerkesztett gép már-már útat tört magának, s e téren folytatott kísérleteivel s apparátusának minőségével már a külföld előtt ismertebbé vált, mint itthon ; — ez esetben ismétlem — ma ez iparág még sem oly ismert nem lenne, sem oly lépésről-lépésre mindinkább tért foglalóvá nem vált volna. És ezért, ha direct eredményt a fent említett, szövetkezet el nem is érhetett az országban, indirecte roppantul fokozta az érdeklődést úgy a bortermelés javítása, mint különösen a cognacgyártás iránt is. Neki köszönhető, hogy ma már több és mindinkább nagyobb mérvű az előszeretet a cognacgyártás iránt, s így terjednek a gépek is, melyek annak előállítását lehetővé teszik. Ily gépekben azonban rendesen bizonyos tekintélyesebb tőke fekszik, mely tőke csak állandó munkával válik kamatozóvá. Ahol azonban a gyártás csak mellékesen, a bortermelés hulladékainak feldolgozására és nem gyári üzletszerű berendezésre van alapítva, hol is állandó munkával és hatalmas forgó tőkével kellene találkoznunk, ott a gépek kihasználása hasonló irányban, de más anyaggal is kitűnően eszközölhető. Vannak ugyanis hazánkban vidékek, hol a szilvások erdőségeket tesznek ki, hol ép ezért a szilva jutányos áron való beszerzése s bizonyos előkészítési munkálata után a cognacgépen feldolgozva oly anyagot produkál, mely nemességében páratlan, s minőségében s más uton előállított szilvaszesz-párlatokkal egy napon nem is említhető. Oly vidéken lakván, hol ezen nemzetgazdasági előny t. i. a termény beszerzése nagy mérvben is igen könnyű, egy nagyobb méretű kísérlettel mentem e thema megoldásának a tavalyi évben.