Borászati Lapok – 30. évfolyam – 1898. 26-52. sz.
1898-06-26 / 26. sz
28. SZÁM. 30-IK ÉVFOLYAM. teszi szükségessé, hogy a pontos utiprogram, valamint a meglátogatandó szőlőtelepek ismertetését tartalmazó füzet még idején el legyen készíthető és a résztvevők közt szétosztható , nemkülönben azon érdekelt városi hatóságok, gazdasági egyesületek, szőlőoltványtelepítő részvénytársaságok és egyes szőlőbirtokosok a résztvevők számáról idejében és pontosan értesíttethessenek. A tanulmányútban való résztvételre a jelentkezések az OMGE. titkári hivatalához intézendők, mely jelentkezésekkel egyidejűleg az előirányzott költségek fele azaz :30 forint az OMOE, pénztárára czímezve beküldendő. Oly jelentkezések, amelyekkel ezen összeg egyidejűleg az OMGE, pénztárába be nem küldetik, figyelembe nem vétetnek. A részvételi díj második részlete a jelentkezések lezárása s a költségek végleges megállapítása után lesz befizetendő. Minden esetben kérjük a tanulmányúti kirándulásban résztvenni szándékozókat, hogy bejelentéseikkel ne késlekedjenek, mert minél előbb zárhatók le a jelentkezések, annál pontosabban és biztosabban állapítható meg az útiprogramm. A tanulmányút rövid tervezete. Szeptember hó 11-én (vasárnap) este 8 órakor érkezés, illetve találkozás Szerencsen a nagyvendéglőben. A tudnivalók kihirdetése, s ismerkedési estély. Szeptember hó 12-én (hétfőn). Indulás reggeli 5l/2 órakor Szerencsről kocsikon Tállyára. Tállyán 8 órától 12 óráig Kassa város, dr. Szabó Gyula, báró Mailloth György, Bernát Béla, Lippóczy Norbert, özv. Szirmay Istvánné és báró Jugenfeld Károly szőlőinek megtekintése. 12 órától d. u. 3 óráig ebéd és pihenő. Ebéd után kocsikon indulás Mádra. Az özv. gróf Zichy Rezsőné, gróf Eszterházy Gyula szőlőinek és az állami kísérleti szőlőtelep megszemlélése után visszatérés Szerencsre. Megszállás a városban. Szeptember 13-án (kedden). Indulás reggel 5 órakor kocsikon Szerencsről Tarczalra. Érkezés 6 órakor a tarczali m. kir. vinczellériskolába. Reggeli 7 órától 10 óráig az iskola helyiségeinek és telepeinek bejárása. 10 órától 1 óráig kocsikon Tokajra. Menet közben Szabó Lajos, ő felsége magánszőlőinek, gróf Szirmay György, Tisza Kálmánné szül. Dégenfeld grófnő szőlőinek és a szomszédos útban eső szőlők megtekintése. Tokajon 1 órakor ebéd, dr u. 4 óráig pihenés. Délután 4 órától kezdve Kusinkó Antal, Benedek Pál és Steinacker Artúr szőlőinek megtekintése után 7 órakor visszatérés Tokajra. Megszállás a városban. Szeptember 14-én (szerdán). Indulás reggel 5 órakor kocsikon Bodrog-Kereszturon át a liszkai szőlőkbe. Ezek közül az állami kísérleti és mintaszőlőtelepeknek, a szepesi káptalan és szepesi püspökség, továbbá Hammersberg Jenő, Zsedényi Ottó szőlőinek, végül a tolcsvai állami kísérleti és mintaszőlőtelepnek megtekintése. Délben érkezés Tolcsvára, ekkor ebéd és d. u. 4 óráig pihenés. Délután 4 órakor kocsikon továbbutazás báró Waldboth Frigyes tolcsvai, gróf Lónyay testvérek, Duttmann testvérek és Kosinsky Viktor bodrog-zsadányi szőlőtelepeinek utbaejtésével Sáros-Patakra. Megszállás a városban. Szeptember 15 én (csütörtökön). Indulás reggel 5 órakor kocsikon az állami kísérleti és mintaszőlőbe, innen dr. Láczay László szőlőibe. 11 órakor visszatérés Sáros-Patakra, ott ebéd. Ebéd után 2 órakor indulás a sárospataki állami szőlőoltványtelepre , innen 4 órakor vissza s az útmenti szőlők u. m. dr. Schön Vilmos, dr. Szöllősi Arthur, az állami kísérleti és mintatelepek és Grosse Ödön szomszédos szőlői útbaejtésével utazás Sátoralja-Ujhelyre. Megszállás a városban. Szeptember 16-án (pénteken). Indulás reggel 6 órakor kocsikon Kis-Tornyára; az ottani szőlők megtekintése után Szőllőskére ; itt Andrássy Tivadar és Gyula grófok szőlőinek bejárása után visszatérés Sátoralja-Ujhelyre. A városban ebéd, délután 2 órától 4X óráig szőlészeti értekezlet. 5 óra 6 perczkor utazás vonaton Beregszászra, megérkezés 7 óra 34 perczkor. Megszállás a városban. Szeptember 17-én (szombaton). Indulás reggel 6 órakor kocsikon a beregszász-végardói szőlőkbe, innen a beregszászi hegyközség szőlőiben, és a munkácsi uradalom Hágcsó nevű szőlőjének megtekintése után vissza a beregszászi vasúti szállóba, itt ebéd. Ebéd után 3 órakor kirándulás fogatokon a munkácsi uradalom Kerekhegy és Kalmár nevő szőlőibe és több magánszőlők megtekintése után este vissza a városba. Vacsora és megszállás. Szeptember 18 án (vasárnap). Indulás reggel 51/11 órakor kocsikon, a Bene és Nagy-Muzsaly községek határában fekvő szőlők megtekintése. Ebéd, illetve villásreggeli a szabadban. Utána folytatva a szőlők megszemlését, este felé visszatérés Beregszászra. Vacsora. Este vége a kirándulásnak. Kérjük mindazon szőlőbirtokos urakat, akik a szőlészeti tanulmányút alkalmából szüleiknek meglátogatását a programmba fölvétetni óhajtják, hogy ezen szándékukat a rendezőbizottsággal vagy helyi rendezőinkkel, Kosinsky Viktor tarczali vinczellériskolai igazgató úrral, illetve Czeiner Nándor főtiszttartó úrral közölni és velük lehetőleg személyesen érintkezésbe lépjenek. Budapesten, 1898. évi junius hó 25. A szőlőmivelési és borászati bizottság által kiküldött rendező-bizottság: Dr. Drucker Jenő, Engelbrecht Károly, Rubinek Gyula. 4 T* Az OMGE. által mult év őszén megtartott szőlészeti tanulmányát. (7. Folytatás.) Ménesen az állami vinczellériskola 16 k. holdas telepén Adamovics, Nádasdy felügyelők és Hegedűs kalauzoltak bennünket. Itt lehetett a vidék legrégibb és tökéletes jónak bizonyult fás- és zöldojtványait látni. És pedig a lejtőn lefelé haladva jobb oldalt 9 éves zöldojtás bal oldalt ugyanolyan korú fásoltás volt látható ; kettő közt egy lombozat, tőkeerősség, valamint termés tekintetében semmi különbséget nem lehetett észrevenni. Ültetéskor a zöldojtványokból nagyobb százalék pusztult ki mint gyökeres fás ojtványokból. A vegetáczió igen szép és buja volt. A talaj maga megfelelő vasas és legfeljebb 10% mésztartalmú, van közbe-közbe pótlás gyanánt döntött zöldojtás is. A szőlőn meglátszik, hogy csak az utóbbi évben lettek a helyes metszéssel a kezdetben ejtett hibák kiigazítva. Egy tábla Riparia ojtvány tökékkel beültetve, betegnek látszik, amit annál kevésbbé lehet csodálni, mert ezen földben talán 20% mész is találtatik. Egy másik 6 éves csemege ojtványtábla annál szebb benyomást tesz, gazdagon megrakott tőkéivel. Tavaly ezen darabból, mely alig nagyobb egy katasztrális holdnál, 1400 frt ára szőlőt adtak el. Az anyatelepen a növendékek által készített zöldojtványok közt sok a hiány. Igaz, hogy a növendékek itt tanulják a különféle ojtásnemeket gyakorlatilag, mindegyiknek át lesz adva néhány sor és akik a legnagyobb fogamzási százalékot tudják bemutatni díjaztatnak. Szőlőfajok a legjobb hegyi fajok kísérletezés alatt, azonkívül egy kis részén szénkénegezés alatt álló európai fajtagyűjtemény is van. Az erjesztő helyiség felszerelése közt igen érdekes egy 100 évesnél idősb gerendás csavarsajtó. A borpincze méretei valóban impozánsak, oly mély, hogy 30 lépcsőfokon lehet csak annak aljára jutni, boltozata egy szabályos félkör (donga), hosszúsága 80 méter. Megjegyzendő, hogy a vinczellériskola még II. Rákóczy Ferencz által lett épitve a mult évszázadban, a modenai herczeg tulajdonát képezte és csak 1882-ben lett az állam által jelenlegi czélra átalakítva. A pinczében kevés bor, de igen sok cognac volt. Innen tovább menve, megtekintettük még Csernovics Diodor miniszteri osztálytanácsos szőlőjét, mely 5 éves teljesen beállított, mintaszerű, nagyrészben zöldastás Riparia Selectán, továbbá európai fajták gyanánt túlnyomó részben Kadarka, Bakator, Mustosfehér, Bakszőlő, Mézesfehér, Ezerjó, piros Veltelini és csemege fajok találhatók. Steiner lippai ügyvéd 4 éves szőlőjét, a környéken egyik legyszebb ojtványültetését, rengeteg terméssel. Az ebédet Gyorokon elköltvén, Kuvin község határában folytattuk a szemlét. Itt dr. Marsall Lajos szőleje gondosan van beállítva s benne a legjobb hegyifajok kultiváltatnak szép eredménynyel. Rigolozás 65—70, sőt 80 centiméterre történt, ez alatt már gránitsziklára akadtak. Sajátságos, hogy egyes fajok már augusztus közepén lehullatták a levélzetet, ez pedig nem a túlságos szárazság következtében, mint inkább annak tudható be, hogy ott alól gránitszikla van a feltalajtól nem is nagy mélységben, az nagyon felmelegszik. De azért kár nincsen, mert a fürtök már majdnem érettek voltak s a vesszők is csaknem teljes kieredettséget mutattak. Alanyul mindenütt Ripária-Portalist használ, a legfelsőbb táblák kivételével, ahol a hároméves ültetvény alanya Solonis és Rup.Monticola. A fás ojtványok mind a baraczkai telepen készültek s igen jól beváltak. Sor- és tőketávolság 125 cm. Forgatáskor kikerült kőből lett az egész szőlő terasszirozva. A szálvesszőre metszett 6 éves tőkéken rengeteg termés mutatkozott. Az európai fajok közül láttunk Ezerjót, Piros Veltelinit, Chasselasokat, Olasz-Rizlinget, Muscadelle du Bordelaist, Kadarkát stb. Peronosporának az egész szőlőben nyoma sincs. Halmay Andor műépítész (s a Magyar Agrárbank kerületi biztosa) szőleje 9 éves és igen szépen áll. Itt 1 m. a tőketávolság és két méter a sortávolban álló tőkék mellett karó helyett sodrony van alkalmazva. Kezdetben első telepítés zöldostással létesült s már a 3—4-ik évben ezek ledöntették; pótlás ezek között vajmi kevés találtatott. Az 1891-ben elültetett már 1893 ban karikáztatott, de ez rosszul sikerült és most vissza lett metszve a tőke, hogy erősödjék. Később angol nyelves párosítással készült és saját telepén gyökereztetett ojtványaival telepített, még pedig jó sikerrel. Van különböző fajgyűjtemény is kicsiben. Leginkább Kékfrankos, Bakator, Aprófehér, Mustosfehér, Chasselas rouge, Chasselas blanc és croquant (csapon), Muscat Ottonel fajok voltak láthatók. Kár, hogy a két méteres sortávolban zöldségültetés is kevertetett a szőlő közé, mely azonban a tőkéket még nem viselte meg. Halmay az ojtványok közt kipusztuló tőkéket úgy pótolja, hogy kétéves amerikai gyökeres vesszőt ültet helyére, azt jövőre beojtja és őszszel ledönti. Ez helyesebbnek bizonyult, mint a gyökeres ojtvány, mert az amerikai távolról sem oly érzékeny az árnyék iránt. 1898. július hó 10.