Borászati Lapok – 34. évfolyam – 1902. 27-52. sz.

1902-07-06 / 27. sz

27. SZÁM. 34-IK ÉVFOLYAM: szintén barna foltok keletkeznek, melyek végül az egész levelet eltakarják. A gomba ezen pusztítása következtében a levél teljesen elszá­rad és lehull. A legalsóbb levelekről a baj a fentebb lévőkre átterjed s előfordul az az eset, hogy a betegségben szenvedő tőkékről szeptember közepéig a levelek — mintegy 60 cm. magas­ságig — mind lehullanak. A bogyók megbetegedése rendesen aug. hónapban történik, amidőn a kocsányon a leírt, konidiumtartókból álló foltok szintén jelentkez­nek s az egész szervet némelykor bársony­szerűen bevonják. Ha rövid idővel a bogyó színesedése és megpuhulása előtt annak gyors fejlődése megszűnik, akkor a már megtámadott kocsányon lévő bogyók alsó részükön, tehát a kocsány körül, megkeményednek s kék szint vesz­nek fel. (Lásd a 93. ábrát a és b.) Némely esetben ezen jelenség a bogyó felső oldalán mutatkozik s alsó részén elmarad. A betegség által ily módon megtámadott bogyók gyorsan érnek, de mihelyt a foltok mu­tatkoznak, hamar elszáradnak s miután a ko­csány itt törékeny lesz, a legkisebb érintésre lehullanak. Ha a betegség a bogyó felső részén je­lentkezik, a kocsány a bogyóba hatoló edény­nyalábok körül szintén tevékeny lesz s a bogyó­kat könnyen hullatja. 92. ábra. A Cladosporium Roesleri Cat. pyknidái, stylo­spórákkal. Erős nagyítás. Babó és Mach után. Babó és Mach szerint a bogyónak ezen megbetegedése az egész termést is tönkre­teheti. A betegség ugyancsak az említett szerzők állítása szerint (Handbuch des Weinbaues und der Kellerwirthschaft I.) leginkább a gyöngy­szőlőt s a burgundi­ fajokat támadja meg s a függőleges irányban mivelt tőkéket inkább kí­méli, mint azokat, melyek vízszintes irányban vannak nevelve. (A németek ezen betegséget ugyanazon elnevezéssel illetik, mint az antraknózist Schwarzer Brenner.) Miután azonban az an­traknózist „Pockenkranheit"-nak is nevezik, a­mely elnevezés legtalálóbb, jó volna, ha a „Schwarzer Brenner" elnevezést csak a most leírt betegségre alkalmaznák, hacsak azt „Herbst­brennernek" nem akarjuk nevezni, ami a be­tegséget szintén jellemzi, bár a baj inkább már nyár végén mutatkozik.) A betegség ellen való védekezés itt főleg mechanikai s a beteg részeknek a tőkéről való eltávolításában s elégetésében áll. A kénporo­zás is némi sikerrel járhat ugyan, bár a beteg­séget azzal nem előzhetjük meg. Én a betegséget még nem találtam s Jab­lonowski szerint (A szőlő betegségei és ellen­ségei) nem is bizonyos, vájjon előfordul-e ha­zánkban. Ismerete azonban nem válhatik ká­runkra s hiszem is, hogy elszórva itt-ott meg is található. III. Cladosporium viticolum­ Ces. Ezen, Cercospora Vitis Sacc. s egyéb nevek alatt leirt gomba a szőlő levelein és bogyóin mutatkozik s ha erősen fellép, nagy károkat okozhat. A levél szövetében élő myceliumból koni­diumtartók nőnek ki, melyeknek tetejéről csavar­alakul 5—7-szer osztott nyélszerű toldalékkal ellátott világosbarna spórák fűződnek le. A koni­diumtartók világos hamuszinüek. (L. 94. ábra a) és b.­ 93. ábra. a) Cladosporium Roesleri Cat. által megtáma­dott szőlőbogyók, b) Beteg szőlőbogyó átmetszete. Ter­mészetes nagyság, Babó és Mach után. A gomba támadása következtében a levelek felső részén kör alakú, világosbarna foltok kelet­keznek, melyek mindinkább nagyobbodnak s szaporodnak. Ezen foltokat későbben sötét­vörösesbarna kör vagy, a­mint mondani szok­ták, udvar veszi körül, az ezen belül lévő levél­részlet pedig elszárad és szakadozni kezd. A gomba maga a levél alsó részén mu­tatkozik, ahol ugyanily alakú, de világosabb szinű foltok keletkeznek, mint a levél felső lapján. A folt közepén, majd a szélén is a hamuszínti konidiumtartó csomócskák kelet­keznek, melyek fél milliméternél magasabbak. Ha a gomba a bogyót támadja meg, akkor miczeliuma barna foltok alakjában szin­tén először a kocsányon, majd e körül a bogyón mutatkozik. A betegség májustól kezdve a lombhullásig s különösen rendellenes időjárás esetén jelent­kezhetik. A megbetegedett részek elégetendők. * * * A három Gladosporium-faj, mikroszkópiai vizsgálat nélkül is, könnyen megkülömböz­tethető. A Meliola Penzigi Sacc. var Oleae Tul. (Cladosporium Fumago) a szőlő egyes szervein bevonatokat idéz elő, melyek néha az egész szervet beborítják. A Cladosporium, Roesleri Gatt. által oko­zott foltok a levél alsó lapján keletkeznek, s csak néhány hét múlva, ha ezen foltok már igen sötétek, keletkeznek a levél felső lapján is előbb sárga, majd megbarnuló foltok. A bogyók megbetegedése a leírt jellemző módon történik. A Cladosporium viticolum Ces. a levél felső lapján idézi elő a vöröses-barna szegély­lyel bíró, világos­ barna foltokat, melyek néha ki is lyukadnak. A levelek alsó lapján fellépő foltok csak későbben jelentkeznek. A két utóbbi gomba sokszor vegyesen is fordul elő. A mikroszkópiai vizsgálat még job­ban tünteti fel a különbségeket, amennyiben az egyes fajok konidiumtartói s különösen spórái igen külömböznek egymástól. (Lásd a leírást és az ábrákat.) 94. ábra. a) Cladosporium viticolum Ces. konidiumtartói. b) Spórák. Erős nagyítás. Thümen után. VIII. FEJEZET. A szőlő levelein és hajtásain előfor­duló egyéb gombabetegségek. I. Spicularia Icterus Fuck. A nevezett betegség a szőlő levelén meg­lehetős nagy haloványsárga foltokat idéz elő, melyeknek alsó részén a gomba konidiumtar­tói keletkeznek. (Lásd a 95. ábrát a.) Ezen több­ször elágazó tartók végén körülék alakú, tolda­lékkal ellátott, színtelen spórák fűződnek le. (Lásd a 95. ábrát b.) A gombabetegség pusztí­tása arról ismerhető fel, hogy a levelek a szőlő virágzása után megsárgulnak, azokon száraz foltok képződnek, melyek mindinkább 95. ábra. a) A Spicularia Icterus konidiumtartója. b) Konidiumok. Erős nagyítás. Thümen után­ összefolynak, majd a levél teljesen elszárad és lehull. Ily esetben a kis bogyók is lehullanak, vagy ha megmaradnak, tovább nem fejlődnek. A betegség — úgy, mint a filloxeravész — köralakban terjed. Fuckel az utóbbi által elő­idézett kártételeket ezen betegséggel azonosnak tartja, amely tévedés onnan ered, hogy ezen gomba felfedezése idejében — bár a filloxera már Francziaországban pusztított —annak ter­mészetével még nem voltak tisztában. De abban is van tévedés, hogy a szőlőknek már messzi­ről látható, térképszerű színezetét is ezen be- 91. ábra. a) A Cladosporium Roesleri Cat. konidium­tartói. b) Spórák. Erős nagyítás. Babó és Mach után. 531 1902. julius hó

Next