Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.
1921-12-08 / 49. sz.
Lm. évfolyam, 49. szám. Budapest, 1921. deczember 8. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési dijak Magyarországon: Félévre ... ... 150— K. Negyedévre ... 75'— „ Egy hóra „ 25— . E fizetési dijak külfödön: egynegyedéve: B. H. K.-Din 25 dinár Cseh-Szlovákiában ... 40 aokol Romániában ... 40 lei Német-Ausztriában 200 o. K. Egyes lappéldány ára 6'— K. A „FRUCTUS" a gyümölcsértékesitő és szeszfőzőszövetkezetek központja mint szövetkezetnek hivatalos lapja. — Megjelenik minden csfltSrtSkSn. Laptulajdonos és szerkesztő-társ: Dr. BAROSS ENDRE. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ* Szerkesztőség és kiadóhivatal IX., Üllői út 25. (Köztetek) Hirdetések és mellékletek felől a kiadóhivatal ad felvilágosítást Telefonszám: József 99—28. Az egyesületi szeszfőzdékről. Budapest, decz. 5. (P. J) Az 1921. évi XXXIV. t.-cz. 15. §-nak rendelkezései és ezzel kapcsolatosan az 1920. évi IV. t.-cz. ötödik és hetedik bekezdésének módosításai, amelyek a község (város), vagy szőlő- és gyümölcstermelőkből álló szabályszerűen megalakult (hegyközség, közbirtokosság vagy a termelők más hasonló szervezete, vagy alkalmi egyesülete) által üzemben tartott szeszfőzdékben az átalányozás melletti szeszfőzést lehetővé teszik, szerves kapcsolatot képez a pénzügyi kormánynak a többtermelésre irányuló ama céljával, hogy a lehetőség szerint minden vidék összes szesztermelésre alkalmas anyaga feldolgozásra kerüljön. Sokan, akiknek kezéből, a központi szeszfőzdék felállításával, kiesett a szesztermelés lehetősége, félremagyarázzák a rendeletet, mintegy kisüstpolitikájuknak igazolását látják benne és igyekeznek mellette a termelők között hangulatot kelteni. Helyénvalónak véljük, ha rámutatunk e rendelet lényegére két szempontból. Az első a központi szeszfőzdék érdekeinek megvédése czéljából, a másik szempontból pedig szolgálatokat akarunk tenni azoknak, akik az egyesületi főzdék felállításának kérdésében félrevezettetve magukat, rendszerint egy régi pálinkafőző alkalmi egyesülést célzó felhívásának odaadták a nevüket, a szőlőterületeiknek nagyságát, esetleg az anyagjukat is, mert úgy vélik, hogy e keretek között jobban megtalálják számításukat, mint a központi szeszfőzdéknél. Már több ízben rámutattunk arra, hogy a mai gyümölcsszesztermelési lehetőségek közül, a központi szeszfőzdék a legéletrevalóbb intézmények, mert a hasznot a szövetkezeteknél visszaszármaztatják a termelőnek, községi központi szeszfőzdéknél pedig jelentékeny mérvben a községi pótadók apasztásához járulnak hozzá. Országos nevű közgazdászaink egyetértőleg megállapítják, hogy a központi szeszfőzdék a szesztermelés terén a haladásnak erős várai, mert az államjövedelem szaporításának egyik legfontosabb tényezői. Ezenkívül a pénzügyőri ellenőrzés is lényegesebben könnyebb, nem forgácsolódik szét az ellenőrző közegek ereje, mint látjuk azt a kisüstöknél, amikor is pl. egy szakasz területén majdnem minden községben működő községi üstök, olyan jelentékeny munkatöbbletet adnak a pénzügyőri közegeknek, hogy más jövedéki ág ellenőrzésére alig marad idejük. A központi szeszfőzdék igazi hivatását csakis a kereskedelmi élet normális vérkeringésének elérkeztét követő idők fogják igazolni, amikor a központi szeszfőzdék üzemüket olyképpen bővíthetik ki, hogy körzeteik gyümölcstermelésének értékesítését nyers, aszalt vagy konzervált alakban, a gyümölcsfák és szőlő okszerű gondozását és védelmét, valamint a hulladékok feldolgozását is bekapcsolhatják vállalkozásukba. A Csonka-Magyarországon működő központi szeszfőzdék nagy része a mostani nehéz időkben is hivatásának a legteljesebb mértékben megfelel, legtöbb helyen bérfőzésre berendezkedve, a termelők saját anyagjából több, jobb és olcsóbb pálinkát tudnak előállítani, mint a községi főzdék. Minthogy napjainkban a községi főzdék létjogosultsága is mindig kisebb körre szorul, nyilvánvaló, nem lehetett a pénzügyi kormánynak az egyesületi főzdék felállítása tárgyában kiadott rendeletével az a célja, hogy ilyen engedélyek minden vidéken engedélyeztessenek, különösen ott, ahol jól működő, egészséges, szolid üzleti alapra fektetett központi szeszfőzdék létesültek. De ez egyébként is kitűnik 1921. évi 117.500. számú rendeletből, mely utasítását képezi az 1921. évi XXXIV. t.-cz. 15. § nak. Az idézett utasítás 16. §-a tizenhatodik bekezdésének G) pontja szerint a pénzügyőri közegeknek kötelességük megállapítás tárgyává tenni, hogy a kérelmezett egyesületi szeszfőzde felállítására tényleg szükség van-e. Azon a vidéken, ahol jól működő központi szeszfőzdék vannak, az anyagátvétel minden nehézség nélkül történik, a termelők bér- vagy vámfőzés mellett minden anyagjukat kifőzhetik, nem lehet szükség az egyesületi szeszfőzdék engedélyezésére ; már magában ez a körülmény a kérelem teljesítése ellen szól. Az egyesületi szeszfőzdék csakis ott indokoltak, ahol a kérelmezők szőlőterülete a központi szeszfőzdékhez oly távol esik és a fuvar drágasága okából az érdekelteket az a veszély fenyegetné, hogy a szesztermelésre alkalmas anyagjuk veszendőbe menne. Több helyen észleljük, hogy az egyesületi szeszfőzdék czégére alatt ismét jelentkeztek a régi kisüstök tulajdonosai és sikerült tíz tagot maguk köré gyűjteni, a rendeletben előírt 30 katasztrális hold szőlőterülettel és most ilymódon óhajtják a szesztermelést ismét a kezükbe venni. A törvény végrehajtási utasítása arra nézve is intézkedik; 4. §-nak első bekezdésében előírja, hogy az illető egyesületnek kötelezettséget kell vállalnia, hogy a felállítandó szeszfőzdét tényleg az egyesület fogja üzemben tartani. Minthogy pedig az egyesületi szeszfőzdék berendezésének, a szeszfődékben felállítandó főzőkészülékek beszerzésének a költségei az egyesületet terhelik, az engedély megadását kizáró ok kell, hogy legyen tehát az is, ha magános ilyen alkalmi egyesületet megszervez, ő szerzi be a főzőkészülékeket, hogy azután az egyesület cégére alatt, saját számlájára dolgozzon. Ha a központi szeszfőzdék ilyen visszaéléseket észlelnek, a pénzügyminisztériumnál jogosan panaszt emelhetnek és rámutathatnak arra, hogy az nem egyesülés, hanem magánvállalkozás, az igazi czélját azonban az egyesülés létrejöttével leplezi. Különösen fontosnak tartjuk az érdekeltek figyelmét felhívni arra, hogy az ilyen egyesületi szeszfőzde körül tömörült tagok csakis ö kitermesztette anyagokat dolgozhatnak fel, vásárolt anyagot csakis a szőlőtörköly, borseprő és Mai számunk 10 oldal.