Borászati Lapok – 54. évfolyam – 1922.
1922-12-07 / 49. sz.
LIV. évfolyam. Előfizetési dijak Magyarországon: Negyedévre 400 — K. Egy hóra ... 140— . Előfizetési dljak külföldöm egynegyedévre: 8. H. 8.-ban 20 dinár Ceeh.Szlovákiában — ... 10 eokol Romániában ... 50 lei Német-Ausztriában __ 20000 o. K. Egyes lappéldány ára 30'—K. 49. szám. Budapest, 1923. deczember 7. T LAPOK JL ,1 i il JL XJ.IJL A „FRUCTUS" a gyümölcsértékesitő és szeszfőzőszövetkezetek központja mint szövetkezetnek hivatalos lapja. Megjelenik minden csütörtökön. Laptulajdonos és szerkesztő-társ: Dr. BAROSS ENDRE. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ. Szerkesztőségi és kiadóhivatal IX., Üllői út 25. (Köztelek) Hirdetések és mellékletek felől a kiadóhivatal ad felvilágosítást Telefonszám: József 99—28. a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete által az összes vármegyei gazdasági egyesületek, a Borkereskedők Országos Egyesülete, a Magyar Borbizományosok és Borügynökök Országos Egyesülete, a Kereskedelmi és Iparkamarák, az összes érdekelt gazdakörök, szőlészeti és borászati társulatok, borkereskedelmi vállalatok, szövetkezeti központok stb. bevonásával Budapesten, f. évi deczember hó 11-én (hétfőn), d. u. 3 órakor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület nagytermében (IX., Köztelek u. 8., II. em.) tartandó országos borászati nagygyűlésre. A nagygyűlés hivatva lesz a szőlő- és borgazdaságnak súlyos helyzetének megvitatása után sürgős felterjesztést intézni a kormányhoz és azt küldöttségileg átnyújtani." Minél számosabban vesznek részt a gyűlésen, annál valószínűbb a mozgalom sikere!! Azért minél több kiküldöttel legyen a nagygyűlésen képviselve minden borvidéke és nagy bortermelő községe az országnak. A bortörvény novellája. Irta: dr. Drucker Jenő. Budapest, decz. 5. Alig lesz olyan a bor forgalombahozatalával, de főleg kivitelével foglalkozó egyén, aki az utolsó években ne érezte volna, hogy a mi 1908 :XLVII.-czikkünk, főleg a lényegesen megváltozott vámpolitikai helyzet miatt, a czélnak már meg nem felel, aminthogy ezen felfogásának lapunk szerkesztősége és a kérdéshez hozzászólók legtöbbje is hangot adott. Amióta a ma érvényben levő bortörvény a hivatalos lapban megjelent, nagyon sok minden megváltozott itthon is, odakinn is, botorság volna azt hinni, hogy csak az abban lefektetett purizmus gondolata áll fenn ma is,, mint a Sión hegye. Nekem, akinek az 1908. törvény megalkotása körüli közreműködése közismert s akinek szóban és írásban nem egyszer kellett annak védelmére kelnem, talán senki sem fogja bűnömül felróni, ha ma, sőt már három év óta ezen törvény helyesbítése mellett kardoskodom. A most érvényes törvény nem volt hiba nélkül való már születése pillanatában sem, aminthogy előre jelzem, hogy a most előterjesztett javaslatnak is vannak hibái. Vannak túlzásai, melyekkel teljesen nem azonosítom magam és vannak pontok, amelyeknél az új tervezet sem mer elmenni addig a határig, ameddig ellehetne, sőt talán el is kellene mennie. Ez persze sem azt nem jelenti, hogy én a törvény revízióját tőlem telhetőleg nem fogom előmozdítani, éppen mert egészben véve jobb lesz a réginél a ma fennforgó viszonyok közt; sem azt, hogy azon formájáért, melyre nézve majd a nemzetgyűlés bölcsesége határozni fog, nem fogok a jövőben síkra szállani. Jó bortörvény nincs sehol a világon és — mondhatnám — nem is lehet ilyent alkotni. A tudomány haladása, az emberi ízlés változandósága, a kereskedelmi érdekek időnkénti ingadozása jóformán kikezdik a törvényt, mielőtt az a gyakorlatban meghonosodott volna s igy voltaképpen minden 1-2 évben újra meg kellene a törvényt vitatni és egyik-másik pontját módosítani. Így tesznek a francziák, a vitág ^^a^Ao^có^Sieme^ert200A ^Meh/ OCIX^^aMna^^B^aáe 3 2644 fiSai számunk 8 oldal. Egyes szám ára pályaudvarokon 30 K.