Bács-Bodrog vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1909)

VÍZSZABALYOZÁS - Bácska vízrendszere - Dunai szabályozási művek

Bácska vízrendszere. Dunai szabá­lyozási művek VÍZSZABÁLYOZÁS. ~"^ ^ ács-Bodrog vármegye folyamöve, mely a nagy praehistorikus tó fenekéből, | / illetve a nagy árgyűjtő medencze legnagyobb két főcsatornájából, ^^ a Dunából és a Tiszából áll, évezredeken át táplálta árvizeivel a nagy —* mocsarat, mely a két folyam között elterült. Ez árvizek víztömegei a folyamok apadtával a folyamok medreibe vonultak vissza és azokat a kisebbszerű medreket alkották a vármegye területén, a­melyeknek egy része éjszakról dél felé, vagyis a természetes lejtést követve, a Dunába (Mosztonga, Kígyós stb.) — más részük nyugatról kelet felé a Tiszába lejt és megmutatják a levonult árvizek folyásirányát. A vármegyét nyugaton és délen övező Duna folyam rendszeres szabályo­zása jóformán csak pár évtizede indult meg. A múlt század nyolc­vanas éveiben a középső Duna szabályozása Bács-Bodrog vármegye határára is kiterjedt és erre közgazdasági szempontból is üdvös hatással volt. Az általános folyamszabályozás czélja az volt, hogy a hajózási út minden vízállás mellett biztos legyen s az árvizek és jégzajlások veszély nélkül vonulhassanak le. A partbiztosítások pedig részben a szabályozási vonalak rögzí­tésére és a mederelfajulás megakadályozására, részben a sürgős védelmet igénylő belterületek vagy beszakadás veszélyének kitett védtöltés biztosítására szolgáltak. Bács-Bodrog vármegyének a Duna főmedre mentén fekvő határa a baracs­kai Duna bezdáni torkolatánál kezdődik és a balparton Borovó községgel szem­ben levő alsó Ziva-foknak a Dunába való beömléséig terjed. Az egész vonal a zombori m. kir. folyammérnöki hivatal kezelése alatt áll. Ezen a Duna-szakaszon, Bács-Bodrog vármegye területén, a következő szabályozási művek vannak : 1. Egy téli menedékhely a hajók részére, a melyet egy régente fő, most holt Duna-ágon építettek ki a baracskai Duna alsó-bezdáni torkolatánál. 1890-ben zárta el a bélyei főherczegi uradalom a sirmna-bezdáni töltéssel ezt az ágat. Tisztán az elzárás 52,233 70 koronába került, s ez összeghez a volt közmű­közi­ miniszté­rium kártalanítás fejében 10,040­16 koronával járult hozzá. 1891—1897-ig, továbbá 1899-ben és végre 1903-ban a téli kikötőben összesen 186,114-84 köb­méter földanyagot kotortak ki 201,467 korona költséggel ; a kikötő most 57 ter­helt és 50 üres uszály, vagy pedig 31 kerekes gőzös és 50 üres uszály befogadására alkalmas. A kikötő mélységi viszonyait évről-évre nyilvántartatják és a szükség­hez mérten kikotorják. 2. A baracskai kikötő-torkolat alatt a Ferencz­ József kamara­ zsilip közelé­ben létesítették az ú. n. bezdáni párhuzamművet, az 1175 m hosszú dugabara­bezdáni párhuzammű alsó kiegészítő részét. Költsége mintegy 185,324,11 korona. 3. A bezdán-kiskőszegi Dunaszakasz elfajulása folytán a Ferencz-csatorna dunai kamara-zsilipje közelében levő Kopolya Dunaág rohamos kiképződésnek indult, úgy, hogy a Duna vizének jelentős részét ez az ág emésztette fel. Ezért, bár ez volt a rövidebb ág, mégis ezt az ágat kellett 1889-ben elzárni és 1896-ban kiegészíteni a zsilipre való tekintetből. A Kopolyafok elzárásának és kiegészítésé­nek költségei 123,485-48 koronára rúgnak. 4. A Ferencz­ József-zsilip és a blazsoviczai átvágás között 1902-ben három keresztgát készült, most pedig még három keresztgát van munkában. A hat keresztgát költsége 349,329-85 korona. E művekkel a bezdáni oldalon lévő

Next