Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)
Bihar vármegye községei - Kalácsa - Kalota - Kaluger - Kapocsány - Kápolna - Karaszó - Karbunár - Kardó
104 Bihar vármegye községei: Kalocsa. Kalota. Kaluger. Kapocsány. Kápolna. Karaszó. Karbunár. Kardó. Alexának van itt nagyobb birtoka. Az ev. ref. templom 1793-ban épült, tornyát azonban csak 1820-ban építették hozzá; a gör. katholikus templom építési ideje a XVIII. század eleje. A község mellett valamely nagyobb épület rommaradványai látszanak, amelyeket az itteni hagyomány kolostor romjainak tart. A határhoz tartozó Német-Gát elnevezést a lakosok úgy magyarázzák, hogy mikor itt a Bocskay hadai és a császáriak között ütközet volt, az utóbbiak oly nagy számban estek el e helyen, hogy a holttestekből egész egy gát keletkezett. Ide tartozik Karcad puszta is. Kalocsa, az alföldi síkság szélén, Arad megye határán fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 187, lakosaié pedig 853. Postája Ökrös, távírója és vasúti állomása Tenke. E község 1344-ben Kalocsa néven már mint a váradi püspök birtoka szerepel. János váradi püspöknek egyik 1386-ban kelt levele is innen van keltezve. Elejétől fogva a püspöki uradalomhoz tartozott. Határában földalatti, pinczeszerű üreg van, melyben emberi csontokat találnak. Itt lett volna állítólag András püspök nyaralója a XIV. sz. első felében; ennek azonban az ott talált csonthalmaz ellentmond. A gör. keleti templom 1800 körül épült. Kalota, a Király-erdő alatt, a Kalota-patak mellett fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 153, lakosaié 1017. Postája távírója és vasúti állomása Élesd. E községet egy 1475-iki oklevél mint a Csákyak és a bélteki Drágfiak birtokát említi. A mult század elején az ötfalusi közbirtokosságé volt, most pedig a Tisza családnak, Léderer Mártonnak és Roch Manónak van itt nagyobb birtoka. Gör. keleti temploma a mult század elején épült. A község határában szép cseppkőbarlang van és egy kb. 20 méteres vízesés. Kaluger, a déli hegyekben, Arad megye határán fekvő kisközség, melynek lakosai gör. keleti vallású oláhok. Házainak száma 164, lakosaié 989. Postája, távírója és vasúti állomása Vaskoh. Földesura a nagyváradi 1. sz. püspök volt, ki itt most is birtokos. Gör. keleti temploma 1863-ban épült. Itt van az „Izbuk" nevű híres időszaki forrás, melynek vize a márczius— októberi időszakban naponként 6—8-szor bugygyan fel, megtöltve a medenczéket és bizonyos idő múlva ismét eltűnik. A környékbeli lakosok csodaforrásnak tartják és vizének gyógyító hatást tulajdonítanak. Kapocsány, a nagyvárad—belényesi vasútvonal mentén, a Topa- és Hollód-patak között fekvő kisközség, melynek lakosai gör. keleti vallású oláhok. Házainak száma 50, lakosaié pedig 240. Postája Szombatság, távírója és vasúti állomása Szombatság-Rogoz. Földesura a mult század első felében Appel József és azután a garanszegi Géczy család volt. Gör. keleti temploma 1879-ben épült. Kápolna, a Fekete-Körös és a nagyvárad—belényesi vasútvonal mentén fekvő kisközség, melynek lakosai gör. keleti oláhok. Házainak száma 182, lakosaié pedig 857. Postája és vasúti állomása Gyanta, távírója Sólyom. Ősi püspöki birtok, melynek hajdan Kápolnás-Gyanta volt a neve. Ősrégi templomának alapfalai még ma is meglátszanak. A görög-keletiek temploma 1858-ban épült. Karaszó, a déli hegyek alatti síkságon fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 220, lakosaié pedig 1103. Földesura a váradi káptalan volt, mely itt most is birtokos. Gör. keleti temploma 1850-ben épült. Karbunár, a Bihar-hegységben, a budurászai patak mellett fekvő kisközség, mennek lakosai gör. keleti vallású, oláhok. Házainak száma 61, lakosaié 351. Postája Budarásza, távírója és vasúti állomása Belényes. Földesura a gör. kath. püspök volt, aki itt most is birtokos. Templom a községben nincsen. Hegyei ezüstöt és ólmot tartalmaznak. Kardó, Nagyvárad közelében, a nagyvárad—belényesi vasútvonal mentén fekvő kisközség, gör. katholikus vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 107, lakosaié pedig 825. Postája és vasúti állomása van, távírója Less. E község a XIII. században mint a váradi püspök, a káptalan és a váradelőhegyi prépostság birtoka szerepel. Lakosai a tizedfizetés alól fel voltak mentve, e helyett azonban a váradi vár számára meszet tartoztak égetni és