Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)

Bihar vármegye községei - Kalácsa - Kalota - Kaluger - Kapocsány - Kápolna - Karaszó - Karbunár - Kardó

104 Bihar vármegye községei: Kalocsa. Kalota. Kaluger. Kapocsány. Kápolna. Karaszó. Karbunár. Kardó. Alexának van itt nagyobb birtoka. Az ev. ref. templom 1793-ban épült, tor­nyát azonban csak 1820-ban építették hozzá; a gör. katholikus templom építési ideje a XVIII. század eleje. A község mellett valamely nagyobb épület rommaradványai látszanak, a­melyeket az itteni hagyomány kolostor romjainak tart. A határhoz tartozó Német-Gát elnevezést a lakosok úgy magyarázzák, hogy mikor itt a Bocskay hadai és a császáriak között ütközet volt, az utóbbiak oly nagy számban estek el e helyen, hogy a holttestekből egész egy gát keletkezett. Ide tartozik Karcad puszta is. Kalocsa, az alföldi síkság szélén, Arad­ megye határán fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 187, lakosaié pedig 853. Postája Ökrös, távírója és vasúti állomása Tenke. E község 1344-ben Kalocsa néven már mint a váradi püspök birtoka szerepel. János váradi püspöknek egyik 1386-ban kelt levele is innen van keltezve. Elejétől fogva a püspöki uradalomhoz tartozott. Határában földalatti, pinczeszerű üreg van, melyben emberi csontokat találnak. Itt lett volna állítólag András püspök nyaralója a XIV. sz. első felében; ennek azonban az ott talált csonthalmaz ellentmond. A gör. keleti templom 1800 körül épült. Kalota, a Király-erdő alatt, a Kalota-patak mellett fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 153, lakosaié 1017. Postája távírója és vasúti állomása Élesd. E községet egy 1475-iki oklevél mint a Csákyak és a bélteki Drágfiak birtokát említi. A mult század elején az ötfalusi közbirtokosságé volt, most pedig a Tisza családnak, Léderer Márton­nak és Roch Manónak van itt nagyobb birtoka. Gör. keleti temploma a mult század elején épült. A község határában szép cseppkőbarlang van és egy kb. 20 méteres vízesés. Kaluger, a déli hegyekben, Arad­ megye határán fekvő kisközség, mely­nek lakosai gör. keleti vallású oláhok. Házainak száma 164, lakosaié 989. Postája, távírója és vasúti állomása Vaskoh. Földesura a nagyváradi 1. sz. püs­pök volt, ki itt most is birtokos. Gör. keleti temploma 1863-ban épült. Itt van az „Izbuk" nevű híres időszaki forrás, melynek vize a márczius— októ­beri időszakban naponként 6—8-szor bugygyan fel, megtöltve a medenczéket és bizonyos idő múlva ismét eltűnik. A környékbeli lakosok csodaforrásnak tartják és vizének gyógyító hatást tulajdonítanak. Kapocsány, a nagyvárad—belényesi vasútvonal mentén, a Topa- és Hol­lód-patak között fekvő kisközség, melynek lakosai gör. keleti vallású oláhok. Házainak száma 50, lakosaié ped­ig 240. Postája Szombatság, távírója és vasúti állomása Szombatság-Rogoz. Földesura a mult század első felében Appel József és azután a garanszegi Géczy család volt. Gör. keleti temploma 1879-ben épült. Kápolna, a Fekete-Körös és a nagyvárad—belényesi vasútvonal mentén fekvő kisközség, melynek lakosai gör. keleti oláhok. Házainak száma 182, lakosaié pedig 857. Postája és vasúti állomása Gyanta, távírója Sólyom. Ősi püspöki birtok, melynek hajdan Kápolnás-Gyanta volt a neve. Ősrégi templo­mának alapfalai még ma is meglátszanak. A görög-keletiek temploma 1858-ban épült. Karaszó, a déli hegyek alatti síkságon fekvő kisközség, gör. keleti val­lású, oláh­ lakosokkal. Házainak száma 220, lakosaié pedig 1103. Földesura a váradi káptalan volt, mely itt most is birtokos. Gör. keleti­ temploma 1850-ben épült. Karbunár, a Bihar-hegységben, a budurászai patak mellett fekvő kis­község, mennek lakosai gör. keleti vallású, oláhok. Házainak száma 61, lakosaié 351. Postája Budarásza, távírója és vasúti állomása Belényes. Föl­desura a gör. kath. püspök volt, aki itt most is birtokos. Templom a köz­ségben nincsen. Hegyei ezüstöt és ólmot tartalmaznak. Kardó, Nagyvárad közelében, a nagyvárad—belényesi vasútvonal men­tén fekvő kisközség, gör. katholikus vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 107, lakosaié pedig 825. Postája és vasúti állomása van, távírója Less. E község a XIII. században mint a váradi püspök, a káptalan és a várad­előhegyi prépostság birtoka szerepel. Lakosai a tizedfizetés alól fel voltak mentve, e helyett azonban a váradi vár számára meszet tartoztak égetni és

Next