Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)

Vízszabályozás és árvédelem - A Sárrét a szabályozás előtt - Ármentesítő társulatok alakulása

Ármentesítő­társulatok alakulása. VÍZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRVÉDELEM.­ zép zónáinkat a Berettyó és a Körösök mentén évszázadokon keresztül hatal­mas mocsarak borították. A mocsarak között legjelentékenyebb volt a Berettyónak Bihar, Békés, Hajdú és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határán elterülő medenczéje, az u. n. bihari Nagy-Sárrét; továbbá a Sebes-Körösnek Bihar és Békés vármegyék határán elterülő medenczéje, az u. n. bihari Kis-Sárrét. Az előbbi kiterjedése 80,000, az utóbbié pedig 40,000 kat. h­old volt, beleszámítva a szomszédos vármegyék ide tartozó részeit is. A medenczéket egyrészt a Berettyón és a Hortobágyon levonuló Tisza árvizei, másrészt a Sebes-Körös és Fekete-Körös árvizei töltötték meg. A mocsarak egész éven át víz alatt állottak, az ár­vizek kiöntései meg jelentékeny területeket károsítottak. A bihari Nagy- és Kis-Sárrét már a század elején magára vonta a nem­zet sorsát intézők figyelmét. A helytartótanács a Körös-völgy felvételét el­rendelte és a munkálattal Huszár Mátyás nagyváradi kir. kamarai igaz­gató mérnököt bízta meg. Huszár Mátyás számos kiváló munkatársának, köz­tük a felejthetetlen Vásárhelyi Pálnak közreműködésével, az 1820-at követő esztendőkben fejezte be a Körösök és Berettyó felvételét. Tervet is készített a Körösök, különösebben a Berettyó szabályozására és az országos építési bizottsághoz intézett jelentésében a Berettyó vízének a mocsaraktól való elzá­rását és a Sebes-Körösbe leendő bevezetését javasolja. E tervet magáévá tette Kecskés Károly Tisza-szabályozási főmérnök, ki azt az 1848-ban gróf Széchenyi István közlekedési miniszterhez intézett jelentésében a legczélszerűbbnek és mindenesetre végrehajtandónak mondja. Ugyanekkor intézkedés történt, hogy a Körösök és a Berettyó szabályozási tervének kidolgozására Gyulán hivatal állíttassék fel. A hivatal a szabadság­h­arcz miatt nem kezdhette meg működését. Az abszolút korszakban, a­mikor minden gyülekezést eltiltottak, az ármen­tesítendő területek birtokosainak összejövetelét, a szabályozási ügyek megbe­szélése czéljából, megengedték.­­Csakhamar megalakultak a társulatok, hogy a Széchenyi által kezdeményezett munkát végrehajtsák. A Berettyó-tár­sulat érdekeltsége Püspök-Ladányban 1852. szeptember 4-én Szauer László pénzügyi tanácsos elnöklete alatt alakult társulattá, az 1853. november 30-án Debreczenben tartott közgyűlés pedig a társulati alapszerződést megállapította. A Fekete és Sebes-Körös völgyében a mozgalmat a vidék egyik leg­nagyobb birtokosa, Tisza Lajos cs. és kir. kamarás indította meg. Az első alakuló gyűlést 1854. február 16-án tartották meg Szalontán. — A megalakult

Next