Esztergom vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
KÖZGAZDASÁG - III. IPAR - Czementgyárak
Bányák és bányatársulatok. 108 közgazdaság, 112 másik után önti el a víz. A társaságok milliókat érő gépeket szereztek be a tárnákat elöntő víz eltávolítására, a legértékesebb bányák mégis most is víz alatt vannak. E bányáknak legutóbb a Komárom megyében megnyitott gallai szénbányák is nagy konkurrencziát támasztottak, ami a költségesebb kiaknázásokat lehetetlenné tette. Mindazonáltal a működésben levő bányák ma is óriási értéket képviselnek, nagy üzeműek, s alig bírnak a megrendeléseknek eleget tenni. Az egyes bányák és bányatársulatok a következők : I. Az esztergom—szászvári kőszénbánya-részvénytársaság. 1. Barnaszénbánya: Új-Dorog, Dorogon. Tulajdonos: Dorog község. 11 kettős, 9 egyszerű bányamérték 7 hk (1.589.670 m2), 25 zárt kutatmány, 8 üzem- és kezelési épület, 6 tiszti, 48 munkáslakás , 4-6 kilométer földalatti szállítópálya, 17 kilométer külszíni lóvasút, 3 gőzkazán, 1 gőzgép, 4 szállítógép, 150 csille, 4 vízemelőgép, 1 szereltető, 1 osztályrosta, 1 légsűrítő. Termelés : 550.800 g barnaszén. Munkások száma : 322. 2. Barnaszénbánya ,,Annavölgy" Sárisápon. A társaság tulajdona. 1 egyszerű, 6 kettős bányamérték 4 hk (644.581 m2), 37 zártkutatmány. 3. Barnaszénbánya : „Annavölgy-Sárisáp" Csolnokon. Tulajdonos : Vallásalap. 3 egyszerű, 20 kettős bányamérték 5 hk (2.031.966 m2), 45 zártkutatmány, 7 kilométeres drótkötélpályája is van. 4. Barnaszénbánya Mogyoróson. Tulajdonos : Vallásalap. 2 egyszerű, 22 kettős bányamérték 1 hk (2.084.360 m2), 13 zárt kutatmány. E három bánya igazgatósága Annavölgyön székel. Igazgató : Winkelmann János. Összes termelés : 1.311.000 g barnaszén. Munkások száma : 725. Összesen van : 9 üzemi, 4 kezelési épülete , 6 tiszti, 92 munkáslakás , 15 kilométer földalatti vasút, 27 km. külszíni lóvasút, 5 gőzkazán, 2 gőzgép, 3 dynamo, 4 szállítógép gőz és villamos előre, 1 villamos szereltető, 1 osztályozó gép, 460 csille. II. A Magyar általános kőszénbánya-részvény-társulat. Esztergomi bányászat : barnaszén-bánya, Dorog, Tokod, Ebszeny-puszta és Puszta-Szarkás községek területein ; bányagondnokság Tokodon. (Posta-, távirda- és vasútállomás.) 1. Dorogi-bánya Dorogon, 17 kettős, 3 egyszerű és 4 határköz. (1.665.106 m 2) gép- és kazánház, (17 km. földalatti szállítópálya, 2 gőzkazán 200 m fűtőfelülettel, 2 elektromos szállítóvilla, 2 vízemelő, 2 tisztilakás, 17 munkásház, kertek. Lejtakna- és légakna-mélyítés történik. 2. Tokodi bánya Tokodon. 20 kettős bányamérték (1.838.561 m2) 44 zártkutatmány.Iroda, kórház,élelemtár, villamostelep, műhely, kazánház, 84 km.szállítópálya, 5 gőzkazán. 410 m2 fűtőfelülettel, 2 fekvő gőzkép, 1 stabil gőzgép, 2 dynamo, 4 kötéllel való szállítógép. 289 csille, 10 vízemelő gép, 2 szellőztető. Termelés : 985.000 g barnaszén. 3. Ebszőnyi bánya, Tokod község határában, 21 kettős bányamérték (1,974.268 m2) akna-, gép- és kazánház, osztályozótelep, 333 km. földalatti szállítópálya, 64 km. felszíni szállítópálya, 3 gőzkazán, 1 álló gőzgép, 1 szállítógép, 2 vízemelő, 1 ventillátor, 2 osztályozó. Termelés : 327.240 g. 4. Nyergesújfalusi és bajóti szénbányák, melyek az esztergomi érsekségulajdonában vannak, szünetelnek. A dorogi szénbánya szintén szünetel. III IPAR. A vármegye anyagi erejének egyik legfőbb orrása ipara. E tekintetben a vármegye az ország legelső vármegyéi közé sorolható, s reméljük, hogy a most kezdődő országos ipari akció csak emelni fogja vármegyénk iparát. A vármegye ipari vállalatai között első helyen említhetők a czementgyárak, s ezek közül is legelső helyen az ,,Egyesült tégla- és czementgyár r.-t." lábatlani czementgyára. A jelenlegi czementgyárat az 1869. évben Plescha Mátyás elnöklte alatt a Raik u. Ziegelwerk A.-G. alapította és pedig románczement gyártására. Időközben több tulajdonos birtokába ment át a gyár, míg végül azt gróf Roon német hadügyminiszter vette meg (1870), amikor is a gyár vezetését Wendland Károly vette át, aki a mai nagyszerű gyárat — a régi kisszerű vállalatból — építette. Wendland vezetése alatt kezdte meg e gyár egész Magyarországon első ízben a portland-