Fiume és a magyar-horvát tengerpart (Magyarország vármegyéi és városai, 1897)
Fiume irodalma - Nyelvtudomány - Theologia és filozofia - Történelem
Fiume irodalma. 139 Mohovich Emőd, a Bilancia megalapítója és szerkesztője, kir. tanácsos, 1869-ben „La storia di Fiume negli anni 1867—68" czímen Fiume két évi történetét az alkotmányos korszak újjászületésének bölcsőkorát irta meg. Tomsich Vincze, fiumei községi tanító 1851. július 16-án szegény fiumei családból született, tizennégy éven át szolgálta mint tanító a fiumei község iskolát ; 1888. február 19-én halt meg. Művei: „Notizie storiche sulla Citta di Fiumei" (Fiume város története), mely kronológiai rendben tárgyalja Fiume múltját. Ez az első teljes fiumei történeti mű. Tomsich egyéb munkái: Il catechismo dell economia domestica. (A háztartás kis kátéja, 1884. Milano, Ciiterra) és Sulla cultura del baco da seta (A selyembogártenyésztésről Fiume 1878., Karletzky). Tomsich irt még egy horvát nyelvtant is olaszok részére (Grammatica croata). Összes művei között ennek van legkisebb önálló becse, mindazáltal ez vált legelterjedtebbé, mert Dalmácziában erősen horvátosítják az ifjúságot s igy az ottani iskolák évenkint nagy szállítmányt rendelnek meg Tomsich horvát nyelvtanából. Félszázaddal ezelőtt Fiume városa öttagú bizottságot küldött ki a végből, hogy a város politikai autonómiája eredetének és fejlődésének történetét tanulmányozván, munkássága eredményét a város elé terjeszsze. 1tt is az történt, ami bizottsági munkálatoknál általában. Egyik tagjuk,Kobler János, városi főbíró, később a zágrábi báni táblánál tanácsos, majd mint tanácsos, nekifeküdt a levéltáraknak, dolgozott ernyedetlenül, a többiek pedig nyugodtan várták a kutatás eredményét, hogy azzal a városnak majd beszámolnak. Kobler azonban annyira belemélyedt munkájába, hogy három évvel ezelőtt történt halála alkalmával sem tartotta még befejezettnek művét. Terjedelmes kéziratát Fiume városára hagyta, és a város a nemzet dicsőséges ezredévi ünnepeinek alkalmából, Dalmartello Artúr városi iskolai felügyelőnek gondozása alatt, most adja ki folytatólagos füzetekben. A mű czime: „Memorie per la Storia della Liburnia Citta di Fiume, scritte dal Fiumano Giovanni Kobler" (Fiume 1896.) Vagyis magyarul: „A fiumei születésű Kobler Jánosnak Fiume liburniai város történetére vonatkozó feljegyzései". A szerző átkutatta és felhasználta a Fiume történetére nézve értékes összes megbízható forrásokat. Munkája ennélfogva nemcsak minden tekintetben alapos, hanem tudományos értékénél fogva is rendkívül becses monográfia. Fest Aladár született Egerben, 1855. január 27-én. Miután állami ösztöndíjjal a kormány Olaszországba küldötte, hol két esztendőt töltött, Fiuméba nevezték ki a főgimnáziumhoz. Ír magyarul, olaszul, németül. Irodalmi működése háromirányú: tanügyi, történelmi és publiczisztikai. Tanügyi czikkei a Magyar Tanügyben, a Középiskolai Tanáregyesület Közlönyében s a fiumei gimnázium értesítőiben láttak napvilágot s imertté tették nevét a tanférfiak előtt; jobbára a történelmi és földrajzi oktatásra vonatkoznak s új szellemet, felfogást és módszert igyekeznek behozni ez eddig még sokszor siker nélkül előadott tárgyak tanításába. A fiumei gimnáziumban azelőtt osztrák-olasz tankönyvekből tanítottak, melyek sehogysem illettek nemzeti nevelésünk keretébe. E visszásság megszüntetése végett Fest olaszra fordította Brózik-Paszlavszky ismeretes földrajzi tankönyvét (Matisz János tanárral) és Varga Ottó politikai földrajzát. Történetírói tevékenységét egy ifjúsági irattal kezdte, lefordítván Columbusnak saját fia által írt életrajzát magyarra, amely könyv még most is kedvelt olvasmánya serdülő ifjúságunknak. Mióta pedig Fiuméba került, állandóan e városnak és DR. KENEDI GÉZA.