Fiume és a magyar-horvát tengerpart (Magyarország vármegyéi és városai, 1897)

Fiume irodalma - Nyelvtudomány - Theologia és filozofia - Történelem

Fiume irodalma. 139 Mohovich Emőd, a Bilancia megalapítója és szerkesztője, kir. tanácsos, 1869-ben „La storia di Fiume negli anni 1867—68" czímen Fiume két évi történe­tét az alkotmányos korszak újjászületésének bölcsőkorát irta meg. Tomsich Vincze, fiumei községi tanító 1851. július 16-án szegény fiumei családból született, tizennégy éven át szolgálta mint tanító a fiumei község isko­lát ; 1888. február 19-én halt meg. Művei: „Notizie storiche sulla Citta di Fiumei" (Fiume város története), mely kronológiai rendben tárgyalja Fiume múltját. Ez az első teljes fiumei történeti mű. Tomsich egyéb munkái: Il catechismo dell econom­ia domestica. (A háztartás kis kátéja, 1884. Milano, Ciiterra) és Sulla cultura del baco da seta (A selyembogártenyésztésről Fiume 1878., Karletzky). Tomsich irt még egy horvát nyelvtant is olaszok részére (Grammatica croata). Összes művei között ennek van legkisebb önálló becse, mindazáltal ez vált legelterjedtebbé, mert Dalmácziában erősen horvátosítják az ifjúságot s igy az ottani iskolák évenkint nagy szállítmányt rendelnek meg Tomsich horvát nyelvtanából. Félszázaddal ezelőtt Fiume városa öttagú bizottságot küldött ki a végből, hogy a város politikai autonómiája eredetének és fejlődésének törté­netét tanulmányozván, munkássága eredményét a város elé terjeszsze. 1tt is az történt, a­mi bizottsági munkálatoknál általában. Egyik tagjuk,­­Kobler János, városi főbíró, később a zágrábi báni táblánál tanácsos, majd mint tanácsos, neki­feküdt a levéltáraknak, dolgozott ernyedet­lenül, a többiek pedig nyugodtan várták a kutatás eredményét, hogy azzal a városnak majd beszámolnak. Kobler azonban annyira belemélyedt munkájába, hogy három évvel ezelőtt történt halála alkalmával sem tartotta még befejezettnek művét. Terjedelmes kéz­iratát Fiume városára hagyta, és a város a nemzet dicsőséges ezredévi ünnepeinek al­kalmából, Dalmartello Artúr városi iskolai fel­ügyelőnek gondozása alatt, most adja ki foly­tatólagos füzetekben. A mű czime: „Memorie per la Storia della Liburni­a Citta d­i Fiume, scritte dal Fiumano Giovanni Kobler" (Fiume 1896.) Vagyis magyarul: „A fiumei születésű Kobler János­nak Fiume liburniai város történetére vonat­kozó feljegyzései". A szerző átkutatta és felhasználta a Fiume történetére nézve értékes összes megbízható forrásokat. Munkája ennélfogva nemcsak minden tekintetben alapos, hanem tudományos értékénél fogva is rendkívül becses monográfia. Fest Aladár született Egerben, 1855. január 27-én. Miután állami ösztön­díjjal a kormány Olaszországba küldötte, hol két esztendőt töltött, Fiuméba nevezték ki a főgimnáziumhoz. Ír magyarul, olaszul, németül. Irodalmi működése háromirányú: tanügyi, történelmi és publiczisztikai. Tanügyi czikkei a Magyar Tanügyben, a Középiskolai Tanáregyesület Közlönyé­ben s a fiumei gimnázium értesítőiben láttak napvilágot s imertté tették nevét a tanférfiak előtt; jobbára a történelmi és földrajzi oktatásra vonatkoznak s új szel­lemet, felfogást és módszert igyekeznek behozni ez eddig még sokszor siker nél­kül előadott tárgyak tanításába. A fiumei gimnáziumban azelőtt osztrák-olasz tankönyvekből tanítottak, melyek sehogysem illettek nemzeti nevelésünk keretébe. E visszásság megszüntetése végett Fest olaszra fordította Brózik-Paszlavszky ismeretes földrajzi tankönyvét (Matisz János tanárral) és Varga Ottó politikai földrajzát. Történetírói tevékenységét egy ifjúsági irattal kezdte, lefordítván Columbusnak saját fia által írt életrajzát magyarra, amely könyv még most is kedvelt olvasmánya serdülő ifjúságu­nknak. Mióta pedig Fiuméba került, állandóan e városnak és DR. KENEDI GÉZA.

Next