Heves vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Mindszenty Gedeon - Módly László - Murajda Nándor - Nagy Alajos
Irodalom, tudomány és művészet. 391 önállóan, részben Szelim álnév alatt. 1888-ban megalapította s több éven át szerkesztette a Tiszafüred és Vidéke cz. helyi hetilapot. Jelenleg főszerkesztője a Tiszafüredi Ujság cz. hetilapnak. Munkái : Zádor és Ágota, régi kún történet. Budapest, 1867. — A fösvény, népies irányregény. Bpest, 1869. — Egy szegény ember története, vagy a becsületesség jutalma. Debreczen, 1870. Herczeg mint kovácslegény, tört. elbeszélés Mátyás király idejéből. Debreczen, 1870. — Ajándékkönyvecske, szülők s gyermekek olvasmányául. Bpest, 1871. — Új kis Regélő, elbeszélések az ifjúság számára. 1874. Bpest. — Regék és mesék az ifjúság számára, Karczag, 1889. — Az Olcsó Könyvtárban : Regék és mesék Andersen után, Bpest, 1879. — Beszélyek, Plouvier után. Bpest, 1879. — A Magyar Mesemondó cz. népies vállalatban : Székely Mátyás, elbeszélés Hunyadi Mátyás korából. Bpest, 1895. — Gazdag Juliska, történet a népéletből. Bpest, 1896. — 1888—1908-ig 11 füzet hivatalos jelentést írt és adott ki a Tiszafüredi Múzeum- és Könyvtáregylet működéséről, a régiségek és a könyvtár gyarapodásáról. Mindszenty Gedeon, csak színetésére nézve gömörmegyei (Jolsva, 1829 október 8.), élete és költészete Heves vármegye dicsősége. A vallásos poézisnek legnagyobb művelője irodalmunkban. Korán, élete delén, tört ketté kezében a lant. Atyja előkelő birtokos és hosszabb ideig a város polgármestere volt. Nagybátyja, Szidor, a nagyváradi prem. r. főgimn. igazgatója, örömmel fejlesztette költői tehetségét. 1844-ben lépett az egri szemináriumba, hol már II. éves theologus korában Zsenge mutatványok czimen írott lapot szerkeszt s értekezéseivel jutalmakat nyer. Fiatalon végezvén el tanulmányait, csak két év múlva (1852) szentelhetik fel, addig az érseki irodában kap alkalmazást. Egy évig fölszentelése után is itt marad még, innen 1853-ban Árokszállásra küldik segédlelkésznek, de már a következő évben Egerben segédlelkész, 1857-től a tanítóképző tanára, 1858-tól igazgatója 1866-ig. Közben 1855-től 1864-ig főszékesegyházi hitszónok. Lelke lassanként megunta a város zaját, csöndre vágyott. Bartakovics érsek örömmel teljesítette óhaját, 1866-ban a szenterzsébeti plébániára nevezték ki. 1874-ben esperes lett. 1875-ben megalakult az Egri egyházm. irodalmi egylet, mely szépirodalmi osztályának elnökévé választotta. De hivatalát már nem sokáig viselhette. 1877 derekán betegeskedni kezdett. Könnyebb kezelés czéljából Egerbe jött gyógyulást keresni az irgalmas rend házában. Ismerősei, tisztelői, maga Bartakovics érsek, részvéttel vigasztalták a beteg költőt, de hiába volt minden ápolás, 1877 június 5-én elhunyt. Sírja fölé az egyhm. irod. egyesület díszes emléket emelt. Egyaránt jeles, mint egyházi szónok és mint vallásos költő. Beszédeiből a mély meggyőződés árad felénk. Csengő hangja behatott a szívekbe. Össszegyűjtött beszédei két kötetben jelentek meg : Ünnepi és alkalmi beszédek és Vasárnapi egyházi beszédek (összeállította Újlaky Dezső). — Mint költő, a hit, a vallásosság, erkölcs és hazaszeretet költője. Költészetének eszményképe Mária. A Máriahimnuszoknak s legendáknak irodalmunkban legnagyobb művésze ő. Ezenkívül az anya- és honszeretet, az emberi sziv legszebb erényei ihletik lantját. Munkái : M. G. költeményei, 1859. — Újabb költeményei, 1868. — Legújabb költeményei, 1877. — A boldogságos Szűz Mária hava (imakönyv Görres G. Mária dalaival, 1864). — Első költeménye a Családi Lapokban jelent meg : Madonna della Sedia (1853.) s ettől fogva a Vasárnapi Újság, Szépirod. Közlöny, Hölgyfutár, Nefelejts stb. hozták verseit. Czikkei a M. Sajtóban, a Tanférfiak könyvében, Egri Egyhm. Közlönyben jelentek meg. Módly László, jog. és államtud. doktor, ügyvéd, szül. 1881-ben. 1908 óta az egri jogliczeum tanára. Czikkei és tanulmányai a Jogban (A férj özvegyi joga, Magyar nyelv a hadseregben, Az országgyűlési tag megvesztegetése, A katonai büntetőjog reformja, Észrevételek a büntetőnovella tervezetére) s a Magyar Jogász Újságban (A kerítés) és a büntetőnovella tervezetében jelentek meg. Munkái : Észrevételek a magyar ált.polgári törvénykönyv tervezetére, Pécs, 1906. — Erkölcsi alapelvek a polgári törvénykönyvben s a bírói szabadság, Eger, 1909. Murajda Nándor, bölcs, doktor, szentferenczrendi tanár, szül. 1870-ben, Gyöngyösön. 1892-ben segédtanár a gyöngyösi főgimnáziumban, majd Kolozsvárt elvégezte a tanári kurzust, de már 1898-ban meghalt. Czikkei : a Gyöngyösi Lapokban, a Gyöngyösi Újságban s a gyöngyösi gimn. Értesítőjében jelentek meg (1897). — Önálló munkája : A magyar kritika fejlődése, Eger, 1895. Nagy Alajos, kegyesrendi tanár, szül. 1845-ben, Gyöngyösön. Előbb egri egyh.-megyei kispap, honnan 1867-ben a piarista-rendbe lépett s mint tanár a budapesti és kolozsvári főgimnáziumoknál működött. A sok szellemi munka azonban aláásta egészségét s 1889-ben Budapesten meghalt. Munkái (ped. és fll. czikkek) a Magyar Államban, a Jelenkorban s a Figyelőben (Csaplár Benedek életrajza) jelentek meg. — Kiadott még néhány egyházi beszédet és elmélkedést. — Roulet F. műve: Az ember, (fordítás francziából). — A keresztény ifjú kalauza (francz. ford.) — Az iskola és az élet. — A modern pedagógia stb. Módly László, Murajda Nándor, Nagy Alajos: Mindszenty Gedeon.