Heves vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - I. HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE A MOHÁCSI VÉSZTŐL EGERVÁR ELESTÉIG, 1596-IG - Zarkandy Pál - Verancsics püspök
Zakandy Pál: 508 Heves vármmegye története. Verancsics püspök, utalta erre a czélra. Bornemisza ezt az összeget mind felhasználta építkezésekre, Bécsből 258 forintért hadiszereket hozatott. De azután jövedelme megcsappant, mikor Újlaki Ferenczet nevezték ki egri püspöknek és a püspöki jövedelmek egyharmadát a püspök kezébe kellett szolgáltatnia. Bornemisza vitéz magyar katona volt és a derék várnagy vakmerőségének esett áldozatul. 1554-ben Veli, hatvani bégnek Poroszló vidékén portyázó katonái kezébe került, Konstantinápolyba, rabságba hurczolták és ott halt meg 1555-ben. 82) Zarkandy Pál lett utódja, (1555 január 1. — 1558 január 26.) Újlaki püspök, ki Egerben sohasem fordult meg, Pozsonyban 70 éves korában elhalt s a püspökség betöltetlen maradt, így a várnagy egyenesen a királyi kamara utasításai szerint járt el. A vár fenntartására nem volt anyagi tehetsége. Egerben is az történt, ami a többi végvárakban. A vár fenntartási alapját, a püspöki jövedelmeket uraknak, kapitányoknak bérbe adták, akik a bérösszeget nem fizették be. Így a vár erődítési munkálatát abbanhagyták, sőt a vár őrségét sem tudták fizetni s a fizetetlen zsoldos katonák elégedetlenkedtek. Az egri püspöki tizedeket Bebek Ferencz, Perényi Gábor, Homonnay, Serédy bérelték, akik mindent a maguk zsebére harácsoltak össze, bért nem fizettek, 1055 frt hátralékuk volt. A fizetetlen várkatonaság között a fegyelem felbomlott, a várnagygyal szembeszálltak, mire Zarkandy maga kéri felmentését azzal a megokolással, hogy ,,mint írástudatlan nem képes a jövedelmek gondozására" 83) és felmentését 1588-ban kapta meg. Hűséges szolgálatait a király a hűtlenségbe esett Károlyiak poroszlói birtokrészének adományozásával jutalmazta meg, a birtokok azonban 1574-ben újra visszakerültek a Károlyi család kezébe. 84) Az egri vár ügye foglalkoztatta az országos rendeket is. Még az 1555-i pozsonyi országgyűlésen úgy gondolkodtak a rendek, hogy Újlaki püspök halálával legjobb az egri püspökséget betöltetlenül hagyni, legalább több jövedelem jut a várra. Most azonban a püspöki interregnum zavarain okulva, megváltoztatták nézetüket s arra kérték a királyt, hogy a püspökséget töltse be s oly egyént nevezzen ki püspöknek, aki a püspöki székből az egri vár katonai felügyeletét és a legfőbb katonai hatalmat is gyakorolni tudja. Verancsics Antal személyére esett a király választása, a ki diplomácziai küldetésével, a török egyezkedéseknél elért sikereivel nagy tekintélynek örvendett s katonai képességeinek is jelét adta. 1557 november 19-én nevezték őt ki egri püspöknek. Verancsics püspök először a várőrség között teremt rendet. Megállapítja kinek-kinek tisztét, kötelességét. Ő nevez ki két várnagyot, a kik hűséget esküsznek a püspöknek és a királynak. Dobó István tanácsát kérte ki 85), új emberekkel vétette magát körül, első egri várnagyul az 1552-i ostromban kitűnt Zoltay Istvánt (1558 április 1. — 1562 június 10) nevezte ki s neki tisztán katonai hatásköre volt, ő volt a vár parancsnoka. Alárendeltje volt várnagytársa, Jakusith Ferencz. Szarvaskőbe királyi jóváhagyással Gadóczy Gábort küldötte várnagynak. A várőrség létszámát 200 lovas és 150 gyalogosban állapította meg, utóbb 400 lovas és 350 gyalogosra emelte. Azután szétválasztotta a katonai hatáskört a jószágkezeléstől, elkülönítette a várnagyságtól a gondnoki (provizor) tisztet, Zereméry László lett a püspöki javak kezelője. A jószágok kezelésére és a jövedelem hovafordítására ügyelt a királyi ellenőr. A várőrség részére Lauser János bécsi kereskedőtől mintegy 1000 forint értékben fegyvereket vásárolt 86) ; az egri várba belőtt és Dobótól összeszedetett golyókról részletes jelentést tett Miksa főherczegnek, hogy az 5747 drb. golyót használják föl új ágyúk öntésére. Mindez intézkedések egyelőre a várban rendet teremtettek ugyan, de Heves vármegye területének védelmére elégtelenek voltak. A nagy haderő, amelyet a török a magyarországi vilajettek védelmére tartott, foglalkozást keresett, a küzdelemre el volt látva mindennel, rablótámadásokban, betörésekben keresett szórakozást. Egyre terjesztgették a szultán területét. A király csak úgy vehette volna elejét a bajnak, ha követte volna a török példáját s megfelelő számú, rendesen fizetett őrséget tartott volna a végeken. Ez azonban nem történt meg, így Heves vármegye tiszántúli része is török hűbéresek kezébe került, s így mind szorosabbra fűződött Eger körül a törökök támadó gyűrűje. Török kézben vannak már Hatvan, Buják, Salgó, Fülek, Szécsény várai, Ferdinánd hatalma alatt állottak Eger és Szarvaskő. Verancsicsot diplomácziai küldetései sokszor távol tartották egri székhelyétől, ez alatt a várőrség között viszályok dúltak és a török egyre garázdálkodott.