Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - A »Komáromi Tudós Társaság.« - Irók - Tudósok - Művészek - Politikusok - Írók, tudósok, művészek - Czike János - Czimer György - Czuczor Gergely - Dalmady Győző - Darányi Ignácz
303 Irodalom, tudomány, művészet. 290 290 Czike János, dunaradványi ref. pap, 1847—1902-ig itt működött, haláláig. A szabadságharcz alatt Komáromban volt tábori lelkész. Jeles szőlőtermelő volt s ez irányú czikkeit szaklapokban tette közzé. Czimer György, nyug. huszárszázados, szül. 1813-ban Komáromban. Piarista tanárnak készült és egy évig tanított is. 1836-ban átlépett a katonai pályára, de már 1852-ben, egy csatában kapott fülbaja miatt, nyugdíjazták. 1854-től 1899-ben bekövetkezett s haláláig Tatán élt teljes visszavonultságban. 30 kötet munkát írt össze latin, magyar, német nyelven, költői és történeti műveket. Egy munkája a hatvanas években akadémiai pályadíjat is nyert. Czuczor Gergely, költő, benczés tanár, kinek életrajzát és írói működésének méltatását Nyitra és Győr vármegye íróinak sorában találja az olvasó, 1830—1835 között működött a komáromi gimnáziumban, a szónoklat és költészettan tanáraként. Itt élt, mikor az Akadémia 1831-ben tagjai sorába választotta a fiatal tanárt. Itt írta : Hunyadi János viselt dolgait, Engel és Feszler után. Buda, 1832. Dalmady Gyöző, Pest vármegye árvaszéki elnöke, a Kisfaludy Társaság tagja, szül. 1836 február 11-én Koltán. Iskoláit Komáromban, Tatán és Esztergomban végezte és Pesten fejezte be. A pesti piaristáknál Horváth Cyrill volt a tanára, aki az ifjú fogékony lelkében felébresztette a költői hajlamot, mely Győry Vilmossal és Szokoly Viktorral kötött barátsága révén, erősen fejlődött benne. 1854—1857 között jogi tanulmányokat végzett Pesten és dolgozgatni kezdett a szépirodalmi lapokba. Versei a Hölgyfutár-, Divatlapok-, Családi Lapok-, és Vasárnapi Újságban sűrűen jelentek meg és nevét hamarosan ismertté tették. 1861-ben lépett Pest vármegye szolgálatába, aljegyzőként. A provizórium alatt atyjának csehi birtokára vonult vissza és 1862-ben ügyvédi vizsgát tett. Az alkotmány visszaállítása után, 1867-ben, Pest vármegye első aljegyzőjévé választotta meg az akkor már hírneves költőt, 1870-ben főjegyző lett és ilyenül került 1872-ben az árvaszék élére elnöknek. A Kisfaludy Társaság 1867-ben választotta tagjai sorába. Költeményeit gyöngéd érzés és műgond jellemzik. A műfordítások terén is sikerrel tett kísérleteket. Irt jogi és politikai czikkeket is a politikai és szaklapokba. Tagja volt annak az értekezletnek, melyet gr. Szapáry Gyula belügyminiszter az árvaügyek országos törvénynyel való szabályozása végett 1875-ben összehívott és javaslatot készített az értekezlet megbízásából a szabályozás irányelveire nézve. Ez irányelvek az 1878. évi új gyámsági törvénybe is átmentek. Később is többször volt tagja a belügyi és az igazságügyi miniszter által egyes szakkérdésekben összehívott tanácskozmányoknak. A vármegye megbízásából emlékbeszédet tartott Nyáry Pál síremlékének leleplezése alkalmából a nyáregyházi temetőben 1876-ban. Az emlékbeszédet a vármegye kinyomatta. Árvaszéki elnöksége 25 éves fordulóján 1897-ben a vármegye tisztikara és bizottsági tagjai a vármegyeház nagytermében ünnepet rendeztek, ezüst babérkoszorúval és életnagyságú arczképpel ajándékozva meg költői és tisztviselői működését, a vármegye pedig jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését negyedszázados elnöki munkásságáért. Művei: Költemények. Pest, 1862. — Szerelem-Költemények. Pest, 1863. — Dalmady összes költeményei. 1856—1876. Budapest, 1876. — Nyáry Pál emlékezete. Budapest, 1876. — Hazafias költemények. Budapest, 1894. Két kiadás. Darányi Ignácz dr. (Pusztaszentgyörgyi és Tetétleni), Magyarország földmívelésügyi minisztere, Komárom vármegye egyik nagybirtokosa és Komárom szab. kir. város díszpolgára, szül. Budapesten 1849 január 15-én. A jogi pályára készült s az ügyvédi vizsgát 1873-ban tette le. Már mint fiatal ügyvéd, csakhamar ismertté tette nevét czikkeivel és rövid idő múlva (1875) az ügyvédvizsgáló bizottság tagja lett. A budapesti ügyvédi kamara a következő évben választmányába hívta meg. 1876-ban a székesfőváros törvényhatósági bizottsági tagjául választották meg a II. kerületben, melynek egyik vezető embere lett és azóta 30 évig volt tagja a főváros közgyűlésének. Élénk és tevékeny részt vett a Tiszavölgyi Társulat újjáalakításában, mely titkárául nyerte meg és e minőségében különösen vízjogi kérdésekkel foglalkozott. Lónyay Menyhért, Andrássy Gyula és Károlyi Sándor grófokkal, e társulat elnökeivel együtt működött a Tisza-szabályozás körül. 1881 óta tagja a képviselőháznak szabadelvű programmal. Nagy tudása és munkabírása a Házban is feltűnt és csakhamar Czike János. Czimer György, Czuczor Gergely, Dalmady Győző, Darányi Ignácz.