Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - A »Komáromi Tudós Társaság.« - Irók - Tudósok - Művészek - Politikusok - Írók, tudósok, művészek - Tarczy Lajos - Térfi Gyula - Thaly Ferencz

365 Irodalom, tudomány, művészet, megírva és belső tartalmukkal, valamint az elbeszélő stílus szépségével hat­nak az olvasóra. 1898-ban tanári állásától felmentették, mert a m. kir. kor­mány kiküldte őt Bécsbe, a volt udvari kamarai levéltár szétosztási munká­latainak végzésére, öt évig dolgozott itt a magyar anyag kiválasztásán. Az 1903. évben a képviselőház meghívására elfogadta az 1791—1865-ig terjedő országgyűlési emlékek szerkesztését s jelenleg az 1847 48-iki országgyűlési emlékeket rendezi sajtó alá. A Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban leve­lező tagjául választotta, a Komárommegyei Múzeum-Egyesület pedig ugyanez évben, Komárom város múltjának eredményes kutatásával szerzett érde­mei elismeréséül, tiszteleti tagjává. Számos czikke a Századok, Archaeologiai Értesítő, Kath. Szemle, Könyvszemle, Figyelő, Nyelvőr, Magyar Nyelv, Magyar Gazdaságtört. Szemle, Pallas Lexikon, stb.-ben látott napvilágot. Önálló művei : Komárom IV. Béla alatt. Budapest, 1885. — Lapok egy királyi város múltjából. 1886. — Péczeli József élete. 1887. — A pedagógiai büntetések filozófiája. I. II. 1888—95. — Péteri Takáts József élete. 1890. — Bernyák Bernát és a magyar oktatás­ügy. 1891. — Luther Nándor emlékezete. 1852. — Pállya István élete. 1854.— Részletek a nyelvújítási harcz történetéből. — A főváros alapította piarista kollégium története. 1895. — A dohány elterjedése hazánkban és az első (1702.) dohánymonopólium. 1898. — A dunai hajózás a XVI. és a XVII. században. 1900. Tarczy Lajos, főiskolai tanár és író, a Magyar Tudományos Akadémia ren­des tagja, szül. Hetényen 1807 deczember 6-án. Középiskoláit Komáromban végezte, honnan Pápára ment. Ott, mint végzett tanuló, már előadásokat tar­tott a matézisből. 1831—1834 közt Bécsben és Berlinben folytatta tanulmá­nyait és 1835-ben Pápán elfoglalta tanszékét. A filozófia tanításával kezdte működését, de mint Hegelnek merész követője, a tanári kar maradt fel­fogásával merőben ellenkezett, e tárgy tanítását elvették tőle és a mathema­tikát hagyták neki. A pápai főiskola újjászervezésében és jó hírnevének meg­alapításában hervadhatatlan érdemei vannak. Előadásai országos hírre emel­kedtek ; ambícziója volt, hogy az iskolát a külföldi tanintézetek színvonalára emelte, ezért elkövetett mindent felszerelése és fejlesztése érdekében. Híve volt a testi nevelésnek és a tornászatot ő honosította meg. Az iskolai életben képző társaságot alapított, melynek sok éven át elnöke volt. Jókai, Kerkápoly, Ballagi, Kozma, kik tanítványai sorában foglaltak helyet, magasztalva emle­gették. 1838-ban az Akadémia tagjává választotta. Általános tisztelettől kör­nyezve halt meg Pápán 1881 május 20-án. Munkái : Természettan. 2. köt. Pápa, 1838. — Népszerű égrajz. U. o. 1838. — Elemi ismeretek a természettudományból. U. o. 1839. — Elemi számtudomány. U. o. 1841. — Tiszta mértan elemei. U. o. 1841. — Népszerű természettan. U. o. 1843. — Ter­mészettan elemei. U. o. 1844. — A dráma hatása s irodalmunk dráma-szegénysége. (Koszo­rúzott pályamű.) Férfi, Gyula, igazságügyminiszteri osztálytanácsos, a magyar jogászvilág egyik kiváló szorgalmú és tudású tagja, szül. Komáromban 1864-ben. Közép­iskoláit Komáromban, Pozsonyban és Budapesten elvégezvén, itt jogot hall­gatott és eleinte a közalapítványi kir. ügyigazgatóságnál lépett hivatalba. 1886-ban azonban a bírósági pályára lépett, melyen tehetsége révén gyorsan emelkedett. Dolgozataival, melyek sűrűen jelentek meg a Jogtudományi Köz­löny, Jogállam, Magy. Jogász-Ujság szaklapokban, magára vonta a jogász­közönség figyelmét. Budapestre került törvényszéki bírónak és 1900-ban az igazságü­gyminiszteriumba osztották be szolgálattételre. 1902. június havában miniszteri osztálytanácsossá nevezte ki a király. Tevékeny részt vett a Jogi Lexicon szerkesztésében, melyben több száz czikke jelent meg, főleg a perjog és a perrendtartás köréből. 1903 óta az ügyvédvizsgáló-bizottság tagja. Munkái: A kir. ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. Budapest, Franklin, I—X. kötet, 1898—1907. — Grill-féle Döntvénytár : Polgári törvény­kezés 1., II. (szerkesztette Pap Józseffel és dr. Gaál Vilmossal). — Polgári perrendtartás és jogsegély. IV. kiadás. Budapest 1906. — A polgári perrendtartás zsebkönyve. Buda­pest, 1906. Thaly Ferencz, országgyűlési képviselő, Thaly Zsigmond 1848/49-iki honvédezredes emigránsnak a fia, szül. 1862 augusztus 4-én Jersey szigetén, hol édesatyja a számkivetés keserű napjait élte át. 1866-ban került vissza atyja komárommegyei birtokára és itt iskoláit Komáromban, majd Budapesten végezte, hol jogot is hallgatott. Tanulmányai végeztével gazdálkodni kezdett, de közjogi tanulmányokkal is behatóan foglalkozott. A vármegyei törvényhatóságnak Tarczy Lajos, Thaly Ferencz, Térfi Gyula.

Next