Nógrád vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Kálnay Nándor - Kármán József - Kármán József

291 Irodalom, tudomány, művészet, szavaknak gyűjtésében és a bányászati törvényjavaslat szerkesztésében. Költeményei a Koszorúban, Urániában és a Társalkodóban jelentek meg. Munkái : A kisdedóvásról. Buda, 1843. — Emlékbeszéd gróf Brunszvik M. Terézia fölött május 18-án. Pest, 1865. — Szer­kesztője volt a Gazdasági Tudósításoknak (1837—42), a Magyar Gazda czímű hetilapnak (1841—43), a­­Műiparnak­­1841), a Mezőgazdasági Nefelejtsnek (1841—49), szerkesztette a Mezei Naptárt (1840—44), a Gazdasági Kistükört (1843), a mezei gazdaság alapos isme­retére vezető Kalauzt (1843) és a Kertészeti Füzeteket (1862). Kálnay Nándor nyug. fővárosi igazgató-tanító, szül. 1842-ben. Pozsonyban majd Budapesten volt tanító s mint vezetőtanító és ipariskolai igazgató, 1892-ben nyugalomba vonult. Azóta csesztvei birtokán lakik. A budapesti tantestület VIII. körének elnöke, számos tanító- vagy jótékonysági egyesület­nek tagja volt, a csesztvei r. k. iskolaszék világi elnöke, községi virilista s jelentékeny alapítványokat is tett. A szaklapokban megjelent czikkein kívül Önálló munkái: Évi jelentések a Budapest VIII. ker. tanítói kör működéséről. 1881. — Az étrendi gyógymódnak rövid ismertetése. 1882. — Az iskolai takarékpénztárakról. 1883. — Csesztve község története és leírása. 1884. — Csesztve község tanügyének története. 1894. Aforizmák. 1897. Vegyes dolgozataim. 1903. Szokások. 1906. Krónikás évkönyvem. 1910. Kármán József, ev. ref. püspök, született 1738 szeptember 29-én Losonczon. Iskoláinak elvégzése után, Ráday Gedeon segélyével, a bázeli egyetemen végezte be tanulmányait, honnan visszatérvén, Losonczon lelkész, 1759-ben esperes, 1791-ben superintendentialis főjegyző, 1794-ben superintendens lett. Meghalt 1795 április 5-én. Egyháza ügyeinek intézésében buzgó működést fejtett ki, melynek elismeréséül II. Lipót nemesi rangra emelte. Jelentéseny 7 része volt a házassági javaslat kidolgozására és az új énekes könyv szerkesztésére kiküldött bizottság munkálataiban, valamint tagja volt annak a küldöttségnek is, mely a zsinati kánonokat II. Lipót királynak Bécsben bemutatta. Hat egyházi munkát írt, melyek Pozsonyban és Losonczon jelentek meg. Kármán József, ügyvéd, irodalmunk felújítási karának egyik legkiválóbb költője, a magyar széppróza egyik legjelesebb mestere, született 1769 márczius 14-én Losonczon. Tanulmányait is itt kezdte. A jogot a pesti egyetemen halgatta. 1788-ban a bécsi egyetemre ment, hol a jogtudomány mellett a franczia, angol és olasz nyelvet is elsajátította. Itt szenvedélyes szerelemre gyulladt egy szép, de könnyelmű asszony, gróf Markovicsné iránt. Midőn a grófné félév múlva Bécsből eltávozott, Kármán is visszatért és Pozsonyban letévén az ügyvédi vizs­gálatot, Pestre költözött, hol ügyvéd lett. A nemzeti élet fellendülése, a magyar­ságért, a nemzetiségért való erős felbuzdulás és a szabad új eszmék, melyek ez időben a hazafiakat és különösen az ifjúságot eltöltötték, a fiatal Kármánra is nagy hatásai voltak és a lelkes ifjút is belevonták e küzdelmekbe, sőt az ifjúság­nak vezérévé is tették. Mint művelt, szép megjelenésű világfi, atyja révén össze­köttetésbe került néhány protestáns arisztokrata családdal, a Rádayakkal, Pod­maniczkyakkal és gróf Beleznay Miklósné szalonjának is mindig szívesen látott vendége volt. Midőn Ráday Pál 1792-ben elvállalta a Kelemen-féle első budai színjátszó társaság igazgatását, gyakran bízta meg Kármánt a színészet ügyeinek intézésével, sőt a társaság »alkotmányát« is vele csináltatta. Kármán »rend­szabásai« azonban már nem tudtak a bomladozó társulaton segíteni ; feladta tehát a hiábavaló küzdelmet, hogy tehetségének teljes erejét az irodalom meze­jén érvényesítse. Bécsi tartózkodása alatt tapasztalta, hogy a magyar irodalmi élet középpontja tulajdonképpen Bécsben van. Ott éltek és dolgoztak a testőr­írók, ott nyomtatták a magyar újságoknak és könyveknek nagy részét, míg nálunk a magyar szellemi életnek semmiféle középpontja nem volt. Kármán hazájába visszatérve, ifjú korát messze túlszárnyaló tiszta éleslátással vette észre nemzeti művelődésünknek e visszás állapotát és elhatározta, hogy Pesten iro­dalmi és kulturális életünk számára középpontot teremt. E czért ug­­an Kisfaludy Károly és Széchenyi István csak később valósították meg, de mindenesetre Kármáné volt az eszme s ő volt ennek első mozgatója. Ennek a megvalósítására alapította az első pesti magyar folyóiratot, az Uránia-t, gróf Beleznayné anyagi támogatásával (1794). E folyóirat kiváltképen a magy­ar nőkhöz fordulván, első kísérlet irodalmunkban arra, hogy a magyar nők a magyar művelődési életbe belevonassanak. E folyóirat ugyan rövid életű volt, de ez is maradandó nyomo­kat hagyott irodalmunk fejlődésében, mert ebben jelentek meg Kármánnak összes művei, köztük szépprózai irodalmunknak egyik legbecsesebb gyöngye, a Fanni hagyományai, mely a magyar irodalomban az első igazi lélektani elbeszélő mű és ú­ a világirodalom szentimentális irányzatú regényei,­­Goethe »­Werther«-e Kálnay Nándor, Kármán József.

Next