Nyitra vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1899)
NYITRAVÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI - Családok - Majláth. (Székhelyi gróf) - Malónyay. (Kis-Malónyai és Nyitra-Vicsápi báró) - Málczay - Marczibányi. (Puchói és Csókai) - Markhot. (Vittenczi) - Márky. (Márki) - Marsó - Mednyánszky br. (Mednei urak és aranyos-medgyesi bárók)
Nyitravármegye nemes családai: 697 ton (1521) és Bertalan, szegedi kapitány (1523—51), kiváló szerepet játszanak koruk történetében. E két utóbbitól származik a család jelenleg virágzó két főága. A család Kessellőkőre 1525-ben új donállót nyert. Rangemelések": László, előbb nagykanizsai, majd pápai várparancsnok, utóbb zólyomi főispán (1573—98), fia: György, 1634-ben bárói rangot nyert s ő lett a régibb bárói, vagyis somogyi ág alapítója. Mihály tanácsos, 1654-ben elnyerte a bárói méltóságot, magvaszakadt. Gergely 1678-ban szintén bárói rangot nyert. Az ujabb időben pedig M. László, barsi főispán és gyermekei 1834-ben, Antal, liptói főispán és fia, László, a későbbi honti főispán, 1837-ben, Ágost, barsi főispán és gyermekei, 1867. jan. 22-én bárói rangra emeltették. A család 1434 óta birja Kesellőkő várát, a hozzátartozó Kessellőkő-Váralja, Novák, Kis- és Nagy-Lehota és Szebedrázs, nyitravármegyei s több barsi községekkel egyetemben. Már említett családtagokon kivül kiemeljük a következőket: (A bárói ág tagjaival csak annyiban foglalkozunk, amennyiben a vármegye történetét érinti). Benedek (1424) királyi ember; Gábor (1556) egri kapitány; László (1611—22) szerémi czímzetes püspök ; Bertalan (1630) Nyitra vármegye főjegyzője; György mester (1653) királyi biztos; János báró (1663), György báró legifjabb fia, Nyitra vármegye alispánja ; ennek fia, Pál báró, mosonyi alispán, aranysarkantyús vitéz (1704); István báró (sz. 1788 – 1868) 1848-ban magyar ezeredes s komáromi várparancsnok ; Antal, felszentelt püspök, esztergomi nagyprépost ( 1856); József báró, 1848-ban képviselő; Flóra, (sz. 1847) hírneves költőnő ; Nándor, 1861-ben barsi alispán; Ádám (sz. 1837) cs. és kir. kamarás, István országgyűlési képviselő (1892—96). Czímer I. (1491-iki): terebélyes fa alatt haladó medve. II. Jelenlegi: Kékben, zöld alapból kinövő, zöld lombos tölgyfa előtt haladó barna medve, a jobb felső sarkon, balra néző ezüst holdsarló, a bal sarkon hatágú arany csillag által kisérve. Sisakdísz : három (veres, kék, fehér) strucztoll. — Takarók : arany-kék, ezüst-veres. Majláth. (Székhelyi gróf): Hont és Bars vármegyékből származik. A XVII. század folyamán tűnik fel. Rangemelések : M. József 1785-ben személyes grófi, M. József és gyermekei 1794-ben grófi rangra emeltetnek, mely rang 1808-ban, M. József, Károly fiára is kiterjesztetik. M. György országbíró gyermekei 1885-ben grófi rangra emeltetnek. A család Kajsza és Nagy-Bélicz községekben birt földesúri joggal. Malónyay, (Kis-Malónyai és Nyitra-Vicsápi báró). A XVII. században tűnik föl. Ferencz 1682 körül, László 1720-ban barsi alispán. Egy Zemplénbe költözött, ebből származott M. János (1815) kir. tanácsos, Nyitra vármegye főispánja s alkanczellár. Rangemelés : Vajay István és László, valamint fogadott fiuk M. János 1741-ben bárói rangra emeltetnek. Ezen M. János alapítja a család bárói ágát, mely Nagy- és Kis-Szulán, továbbá Kis-Vicsáp községben birt földesúri joggal. Málczay: A Guthkeled nemzetségből származik. Egyenes őse: Pál bán unokája: János, 1346. — M. Antal és Benedek 1496-ban czímerújító levelet nyernek II. Ulászló királytól. A XVI. században kihalt: Marczibányi, (Puchói és Csókái), Trencsén vármegyéből ered. Első ismert őse István 1467-ben kiváltságlevelet nyert. Tagjai közül: György 1650-ben a redniczi vár kapitánya. Lőrincz csongrádi alispán és követ (1740—1750); István (sz. 1752 – 1810) val. belső titkos tanácsos ; Antal (sz. 1793) Arad vármegye főispáni helytartója. A család 1779-ben nyerte a puchói, 1843-ban a csókai előnevet. Appony és Tőkés-Ujfalu községekben birt földesúri joggal s e században halt ki. Markhot. (Vittenczi). János és fia Mihály, valamint György és ennek fia Mihály, 1635-ben nyertek czímeres nemes levelet. — A XVII. század közepén már Vittenczen birt inscriptióval. A XVIII. században több tagja Csejte és Bori községekben volt birtokos, ezen kívül Nyitra-Ivánkán birt földesúri joggal. — Jelenleg Nyitra-Ivánkán, Nagy-Emőkén és Köröskényben birtokos. A család tagjai közül: Károly (1795—1800) testőr ; II. Imre, író és a megyének 1848-ban I. aljegyzője. — V. János (1811—1888), Nyitra vármegyének 1848/49-ben alispánja, kormánybiztosa és az érsekújvári kerület országgyűlési képviselője. 1869-ben újból alispánná választatván, majd ismét országgyűlési képviselővé választatott. Fiai közül Gyula, a vármegyének jelenlegi alispánja és Aladár budapesti ügyvéd. Czímer : Kékben zöld téren mindkét pajzsszögletben hatszögű arany csillag által kísért, vörös csőrű egylábú fehér galamb, kiterjesztett szárnyakkal, két búzakalászt tartva csőrében. Sisakdísz : két fekete sasszárny között álló paizsbeli galamb, csőrében olajágat tart. Takarók : balról kék-arany, vörös-ezüst. Márky. (Márki). E család a XVI. században tűnik fel, egy tagja Ferencz 1581-ben jókői prefektus volt. Marsó. Eredetileg Heves vármegyéből származik , onnan Trencsénbe telepedett le. A mult században Verbón volt birtokos. Mednyánszky br. (Mednei urak és aranyos-medgyesi bárók). — Családi hagyomány szerint Lengyelországból származott s 1227-ben honfiúsíttatott II. Endre király által. Első ismert őse Mednei János (1312), ennek fia Jakab 1356-ban nyerte Medne földjét, az olasz hadjáratban tanúsított vitézségéért. MAJTHÉNYI: Magyarország Vármegyéi és Városai : Nyitravármegye.