Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1910)
PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Soroksár - Sükösd - Szabadszállás
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye községei. 129 itt föl az összeírásba. A róm. kath. plébánia 1716-ban alakult. A templomot Majthényi Károly 1780—1790 között építtette. Említést érdemel barokk főoltára és szószéke s a sekrestye szekrénye, tulipántos pántokkal. 1848-ig a Majthényi család volt a helység földesura. A XIX. század második felében gróf Karácsonyi Guidó és a Kállay család voltak itt birtokosok. Jelenleg gróf Karácsonyi Jenő a helység legnagyobb birtokosa. A község 1862-ben leégett. A lakosság hitelszövetkezetet és temetkezési egyesületet tart fönn. Itt van Baer Ottó dr. festékgyára, Fried Zsigmond téglagyára, Schönfeld, Schwarz és Társa mészégetője. Van azonkívül a határban kőbánya, cseppkőbarlang és két forrás. Egyiknek a neve Törökkút. Ebből a vizet Pilisszentivánra, a másikból a községbe vezették. E vízvezetéki mű valószínűleg római eredetű. A községhez tartozik Csízmalom, Mészégető bányatelep, Baer festékgyár, Szarvascsárda és Rozália gőztéglagyár. Soroksár, Nagyközség Budapest közelében. Lakosainak a száma 12341, a kik németek és róm. kath. vallásúak. A lakóházak száma 1280. Posta, távíró, és távbeszélő-állomás helyben van. A budapestvidéki h. é. vasútnak több megállóhelye van a községben. Az 1390—1429. években a Soroksári és az Adonyi családoknak volt itt földesúri joguk. Ez időben Surcusar alakban szerepel. 1478-ban, mint puszta, Haraszti Ferencz Szörényi bán birtoka. A XVII. század közepén már elpusztult. 1668-ban a Wattay család pusztájaként szerepel. 1690-ben a körülötte fekvő helyekkel és pusztákkal a solti járásban írták össze. 1724 táján Grassalkovich Antal birtokába került, aki németekkel kezdte betelepíteni. 1743—51 között lett önálló községgé. 1759 szeptember 11-én országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A róm. kath. templom 1758-ban épült. A plébániát 1762-ben állították fel, de anyakönyvei már 1743-ban kezdődnek. A község legrégibb pecsétnyomója 1751-ből való. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 70 egész úrbértelekkel mezővárosként írták össze. 1848-ig a gödöllői uradalomhoz tartozott. 1781 július 31-én a község nagy része leégett. 1831-ben a kolera szedte áldozatait. 1848 május 1-én a templom, iskola és paplak, továbbá 170 lakóház a lángok martaléka lett. 1853-ban ismét 38 ház, 1854-ben 162 lakóház égett le. 1872-ben a fekete himlőnek 162-en estek áldozatul. Jelenleg Lörvy Bernát örököseinek van itt birtokuk. A r. kath. templom kincsei közül említésre méltó két régi kehely, melyek egyikét 1763-ban Grassalkovich herczeg, és több templomi ruha, melyeket Mária Terézia ajándékozott az egyháznak. Van a községben négy pénzintézet, kaszinó, tűzoltó-egyesület, tűzoltókör, függetlenségi és 48-as kör, zeneegyesület, dalkör, ipartestület és temetkezési egyesület . Itt van továbbá Fejes János szarmatokgyára, Fried és Benedek parkétagyára és Ledofszky Géza gőzmalma, homoktéglagyára, moslék- és jéggyára. A lakosság egy része főként kenyérsütéssel foglalkozik. A soroksári kenyér az egész országban ismeretes. A Dereshegyen egy rom látható, mely állítólag az Árpádok idejében templom volt. Közelében régi cserépedényeket, hamvvedreket és csontvázakat találtak. A községhez tartozik Soroksárpéteri-puszta 1300 lakossal. Sükösd. Nagyközség avármegye déli részén, a Duna közelében. Lakosainak a száma 3881, a kik valaha ráczok voltak, de ma mind magyar és róm. kath. vallású. A lakóházak száma 787. Posta és távíró-állomás helyben van. A török hódoltság végszakában nagyon elszegényedett. Az 1695. évi portakiigazításkor egynegyed portával terhelték meg. 1715-ben 18, 1720-ban 43 magyar és 17 szerb adóköteles háztartást írtak össze e helységben. A r. kath. plébánia 1719-ben keletkezett . Anyakönyvei 1720-tól kezdve vannak meg. A templom 1817—18-ban épült. Van még egy 1747-ben épült s 1847-ben kijavított kápolnája Mindenszentek tiszteletére. 1848-ban 65% egész úrbértelek volt a helységben. 1848-ig a kalocsai érsek volt a helység földesura és jelenleg is az érsekség a legnagyobb birtokos a helységben. A határrendezés és elkülönítés 1864-ben történt. Az 1860-as években az árvíz pusztította el. A községhez tartoznak Gemencz, Józseftelek, Korpád, Csükösd és Vajastorok, Szabadszállás. Nagyközség a budapest—szabadkai vasútvonal mellett. Lakosainak a száma 8094, a kik mind magyarok s református vallásúak. A házak száma 1879. Posta, távíró és vasúti állomás helyben van. Az 1559. évi török kincstári fejadó-defterben, a budai livához tartozó helységek között találjuk feljegyezve, 37 adóköteles házzal. 1597-ben Hüszszein budai alajbég hűbérbirtoka volt. Az 1633—34. évi török kincstári adólajstromokban a kecskeméti nahijejá-Soroksár, Sükösd, Szabadszállás.