Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)
UJPEST - Fekvése
Fekvése: 480 Újpest, a szavazatszedő küldöttségbe a következőket nevezi ki : elnök : Jakab Géza, küldöttségi tagok : Csermák Károly és Héderváry Soma dr, küldöttségi jegyző: Vrányi Teofil. A községi törvény 78. §-a alapján elnöklő alispán a tisztújító szék helyeslésével a bizalmi férfiakul Vanyek Béla, Pohl Károly, Perich Károly és Fornheim Zsigmond városi képviselőket nevezte ki. Ezek után közölte az elnök, hogy a polgármesteri állásra egyedül Ugró Gyula dr, a község utolsó bírája pályázott s minthogy a törvényben előírt képesítést okmányokkal igazolta, a jelölő választmány őt jelölte, mire a képviselőtestület Újpest r. t. város polgármesterének egyhangú felkiáltással Ugró Gyula azt választotta, ki a közgyűlés színe előtt a hivatali esküt nyomban letette. Az árvaszéki ülnöki állásra pályáztak Adamis Lajos, Pap Szilágyi Tibor, Deutsch Jenő és Fehér Márton dr. — Minthogy az utóbb nevezett három pályázó az 1886. XXII. t.-cz. 73. §-ában előírt feltételeknek nem felel meg, a mennyiben nem községi választók, a jelölő választmány Adamis Lajost jelölte, kit a közgyűlés egyhangúan árvaszéki ülnöknek választott. A főszámvevői állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Kiszela Vilmost jelölte, kit a képviselőtestület egyhangúan főszámvevőnek választott. A pénztárosi állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Radics Dávidot jelölte, akit a képviselőtestület egyhangúan városi pénztárosnak választott. A közgyámi állásra a jelölő választmány az egyedüli pályázót, Emmerling Rezsőt jelölte, akit a képviselőtestület egyhangúan közgyámnak választott. A főügyészi állásra hét helybeli ügyvéd pályázott, akik valamennyien a törvényben előírt minősítéssel bírnak, ennélfogva őket a jelölő választmány következő sorrendben jelölte : 1. Miklós Antal dr., 2. Darvas Béla dr., 3. Korbay Károly dr., 4. Kálmán Ödön dr., 5. Arady Béla dr., 6. Borcss Mór dr. és 7. Cserba Dezső dr. Elnök közli, hogy Arady Béla dr. most benyújtott beadványában pályázati kérvényét visszavonja. A jelenlevő Cserba Dezső dr. élőszóval kijelenti, hogy pályázati kérvényét szintén visszavonja. Elnök felszólítására, hogy az öt kijelölt közül a képviselőtestület válasszon, 26 városi képviselő írásban névszerinti szavazást kért, mire elnök az 1886. XXII. t.-cz. 80. §-a alapján elrendelte a szavazást és annak foganatosítására felhívta a tisztújító közgyűlés elején megalakított szavazatszedő küldöttséget ; a szavazás tartamára elnök a tisztújító széket felfüggesztette. A tisztújító szék újbóli megnyitása után a szavazatszedő küldöttség elnöke bejelenti a szavazás eredményét, melyek közül egy érvénytelen volt : a 158 érvényes szavazatból Borosa Mór dr. kapott 92, Miklós Antal dr. 47, Kálmán Ödön dr. 18 és Darvas Béla dr. 1 szavazatot. Minthogy ezek szerint Boross Mór dr. nyerte el az általános szótöbbséget, elnöklő alispán Boross Mór drt jelenti ki megválasztott városi főügyésznek. A választási eljárás ezzel befejezve lévén, úgy a most választott, mint a 3. kgy. 1907. sz. városi és illetőleg 314. kgy. 1906. sz. községi képviselőtestületi határozattal a községi szervezetből a város szervezetébe átvett tisztviselők a hivatali esküt a közgyűlés színe előtt letették. Ezek után elnöklő alispán a közgyűlést berekesztette. Kmst. Fazekas s. k. alispán, Perich Károly s. k., Vanyek Béla s. k., Pohl Károly s. k., Fornheim Zsigmond s. k. bizalmi férfiak, Vrányi Teofil, s. k. tanácsjegyző. Ezzel az aktussal az ország ez ideig legnagyobb községe a rendezett tanácsú városok sorában is egy csapásra a legelső helyre került. A város rohamos fejlődését az ide mellékelt táblázat tanúsítja a legfényesebben, mely a 10 évenként beépített terület folytonos növekvését tünteti fel. Újpest a Duna baloldalán, a székesfővárostól és Rákospalota nagyközségtől határolt, nagyobbrészt sík területen fekszik. Természetes határa csak a város nyugati részén elvonuló Duna. A város összes területe 1172 hold és 1053 C-ös , mely egészben belterületet alkot. A város területén ez idő szerint 98 utcza van beépítve, amelyek, az Árpád-út kivételével, egyenes vonalban vannak kihasítva, és párhuzamosak, illetőleg egymást keresztezik. Az egész város néhány mérsékelt emelkedést leszámítva, sík területen fekszik. A lejt mérési adatok szerint a város színvonalának átlagos magassága a Duna sempontja felett +13 méter, a város legmagasabb pontja pedig +17, a legalacsonyabb 6+7 méter között váltakozik. Újpesten a Dunának eddig észlelt legmagasabb vízállása az 1838. és 1876. években volt, amikor a víz magassága a +8 méteren felül emelkedett. A további években észlelt magasabb vízállások +6 és +7 méter között váltakoztak, míg ez ideig a legkisebb vízállás az 1889. évben volt, amikor a víz állása +0,67 méterre apadt. A város egész területe úgyszólván árvízmentes, csak a Duna mentén közvetetlenül elterülő kisebb rész árvizes terület. Újpest város népessége a szaporodás szempontjától, hazánkban az első helyen áll, amit legfényesebben bizonyít az is, hogy míg 1890-ben a lakosok száma 23.521, addig 1900-ban már 41.858 lélek volt, s ha csak az aránylagos fejlődést vennék számítási alapul, akkor a lakosság száma ma legalább is 58.000 volna, holott az ez idő szerint a 60.000-et is meghaladja. A lakosság nem szerinti megoszlása az országos átlagot mutatja, amennyiben az 1900-iki népszámlálás kimutatása szerint 20.214 férfi és 21.344 nő lakosa volt a községnek. A város lakosságának anyanyelv szerint való megoszlása a magyarság erőteljes fejlődését bizonyítja, amennyiben az 1900-iki népszámlálás adatai szerint úgyszólván a világ minden részéből ide sereglett lakosok közül magyar anyanyelvű volt 35.277, a magyar nyelvet pedig tényleg 38.735 beszélte ; az 1910. évi népszámlálás mindenesetre még örvendetesebb eredményt fog e téren is feltüntetni. Érdekes adatul szolgálhat az is, hogy az 1900. évi összeírás szerint Újpest területén tartózkodó 24 éven felüli 9872 férfi közül írni és olvasni tudott 9019.