Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904)

VÍZÉPÍTÉSZET - 1. FOLYÓVIZEK SZABÁLYOZÁSA - A Csallóköz - Az első vízszabályozás - Az első vízszabályozó társulatok

Vízépítészet. 301 zátonyokat, partnövedékeket és szigeteket építenek s így egyrészt romboló, másrészt meg­alkotó hatásuk van. így van az a Dunánál és a többi pozsony­megyei vizeknél is, melyek a Keleti Alpesek, Kárpátok és a Tátra lehordott omladékaiból építették a kis magyar Alföldet. így épült fel a Duna ausztriai kavicsos és homokos hozadékából a Csallóköz felső talaja, úgy hogy az a diluvium végéig, előbb csak a Komárom vármegyével határos keleti részen emelkedett ki; a Csallóköz nyugati területének felső talaja pedig későbbi alluviális képződmény, mely az állóvizeket e vidékről — a Fertő-tava és néhány mocsár kivételével — teljesen leszorította. De annál jobban bővel­kedett a Csallóköz folyóvizekben. Ismeretes természeti tünemény, hogy a folyóvizek, torkolataiknál, a magukkal sodort hordalék anyagából, a tenger­ben deltákat, a görög A-nek megfelelő háromszögű sík földfelületeket építenek, s hogy e folyamdelta felülete össze-vissza, át meg át van szőve víz­ erekkel, melyek medrein át a folyóvíz a tengerbe megérkezik. Ezek a delták a legújabb alluviális geológiai üledékek közé tartoznak s legkiválóbb típusuk a Nílus deltája, Kairó, Alexandria és Port-Said között. Kicsinyben ehhez hasonló topográfiája van a pozsonymegyei Csallóköz és a Szigetköz felső részének Pozsony, Nádszeg és Mosony között. Midőn a fejlődő Duna még nem a pontuszi, hanem csak a magyar medencze tengerébe ömlött, torkolatánál deltát alkotott, mely később, a kis magyar Alföld keletkezésekor, kisebb-nagyobb szigetek csoportozatává, majd a Csallóközzé és a Szigetközzé alakult át. A Csallóköz fejlődése első felében, ennek a szigetcsoportozatnak a képe minden dunai árvíz után megváltozott. Az árvizek dúsabb hordaléka egyes vizmedrekbe lerakodván, azok vízfolyását elzárta s a folyóvíz a laza talajban új medreket vájt ki magának, miközben az újabb meg újabb üledékek a talaj felszínét is magasabbra emelték. A Dima finomabb homokos és iszapos üle­déke évezredek növény- és állatvilágának feloszló maradványával képződve, alkotta meg a termőtalajt. Amíg az itt letelepedett nép vadászatból, halászatból és állattenyész­tésből élt, addig nem kellett a Dunát szabályozni, mert az árvizek iszapja megtermékenyítette a mélyebb fekvésű réteket és legelőket. A­mint azonban az őstermelés emez ágai már nem nyújtottak elég táplálékot a szaporodó népnek, s az nemcsak a magasabb fekvésű földségek, hanem a régi vízerek kiapadó völgyületeit is mívelni kezdte, s bekövetkezett a szabályozás szüksége is. A kezdetleges víz­szabályozás néhány évszázaddal ezelőtt indulhatott meg, olyképpen, hogy egyesek az élő vizek medrével közlekedő völgyületek nyílásait elgátolták, és ez egyes rövidebb, csupán az illető völgyületet áttöltő föld­gátakkal földjeik elárasztását megakadályozni iparkodtak. Ez azonban keveset használt s így az árvizek ellen való védekezés, vagyis a nagyvíz­szabályozás lassanként közszükséggé fejlődött. Talán a XVIII. században történt, hogy a vármegye az egyes gátakat maga vette kezelésbe s rend­szeresebb védekezést igyekezett meghonosítani, a­mi azonban kellő vízműtani előtanulmányok és kellő műszaki vezetés híján, szintén nem járt ered­ménynyel. Az árvíz pusztításai végre a múlt század derekán összetömörí­tették az egyes érdekelt birtokosokat, hogy közös erővel maguk védjék meg javaikat a közös ellenség rombolásától. így alakult meg előbb 1876-ban a régebbi „Csallóközi vízszabályozási társulat"-ból az ..Alsó-Csallóközi és Csilizközi ármentesítő társulat", melynek árterületéből mintegy 30,000 k. hold Pozsony vármegyéhez tartozik, a Duna mentén Felbártól Bősig, az érsekújvári Dunaág mentén pedig Vásárúttól Alsónyárasdig vonuló védőgátakkal. Ugyanitt a csallóközkürt-vásárúti gát­szakasz, mint az utóbb említett gátvonal meghosszabbítása, jelenleg épülő­félben van. A társulat gátrendszerének egyéb vonalai a Duna, a Vágduna és az érsekújvári Kisduna mentén Győr és Komárom vármegyék területén vannak. A nagy dunamenti gát felfelé való folytatása Felbártól Vaj­kán, meg Gútoron át Szunyogdiig, és onnan Vereknyén és Hidason át az éberhardi magaslatig az érsekújvári Dunaág mentén, a magyari öblözet gátszakaszával együtt, a felsőcsallóközi érdekeltség árterét védi. 1886-ban ez az érdekeltség A Csallóköz. Az első víz­szabályozás. Az első víz­szabályozó társulatok

Next