Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904)
VÍZÉPÍTÉSZET - 1. FOLYÓVIZEK SZABÁLYOZÁSA - A Csallóköz - Az első vízszabályozás - Az első vízszabályozó társulatok
Vízépítészet. 301 zátonyokat, partnövedékeket és szigeteket építenek s így egyrészt romboló, másrészt megalkotó hatásuk van. így van az a Dunánál és a többi pozsonymegyei vizeknél is, melyek a Keleti Alpesek, Kárpátok és a Tátra lehordott omladékaiból építették a kis magyar Alföldet. így épült fel a Duna ausztriai kavicsos és homokos hozadékából a Csallóköz felső talaja, úgy hogy az a diluvium végéig, előbb csak a Komárom vármegyével határos keleti részen emelkedett ki; a Csallóköz nyugati területének felső talaja pedig későbbi alluviális képződmény, mely az állóvizeket e vidékről — a Fertő-tava és néhány mocsár kivételével — teljesen leszorította. De annál jobban bővelkedett a Csallóköz folyóvizekben. Ismeretes természeti tünemény, hogy a folyóvizek, torkolataiknál, a magukkal sodort hordalék anyagából, a tengerben deltákat, a görög A-nek megfelelő háromszögű sík földfelületeket építenek, s hogy e folyamdelta felülete össze-vissza, át meg át van szőve víz erekkel, melyek medrein át a folyóvíz a tengerbe megérkezik. Ezek a delták a legújabb alluviális geológiai üledékek közé tartoznak s legkiválóbb típusuk a Nílus deltája, Kairó, Alexandria és Port-Said között. Kicsinyben ehhez hasonló topográfiája van a pozsonymegyei Csallóköz és a Szigetköz felső részének Pozsony, Nádszeg és Mosony között. Midőn a fejlődő Duna még nem a pontuszi, hanem csak a magyar medencze tengerébe ömlött, torkolatánál deltát alkotott, mely később, a kis magyar Alföld keletkezésekor, kisebb-nagyobb szigetek csoportozatává, majd a Csallóközzé és a Szigetközzé alakult át. A Csallóköz fejlődése első felében, ennek a szigetcsoportozatnak a képe minden dunai árvíz után megváltozott. Az árvizek dúsabb hordaléka egyes vizmedrekbe lerakodván, azok vízfolyását elzárta s a folyóvíz a laza talajban új medreket vájt ki magának, miközben az újabb meg újabb üledékek a talaj felszínét is magasabbra emelték. A Dima finomabb homokos és iszapos üledéke évezredek növény- és állatvilágának feloszló maradványával képződve, alkotta meg a termőtalajt. Amíg az itt letelepedett nép vadászatból, halászatból és állattenyésztésből élt, addig nem kellett a Dunát szabályozni, mert az árvizek iszapja megtermékenyítette a mélyebb fekvésű réteket és legelőket. Amint azonban az őstermelés emez ágai már nem nyújtottak elég táplálékot a szaporodó népnek, s az nemcsak a magasabb fekvésű földségek, hanem a régi vízerek kiapadó völgyületeit is mívelni kezdte, s bekövetkezett a szabályozás szüksége is. A kezdetleges vízszabályozás néhány évszázaddal ezelőtt indulhatott meg, olyképpen, hogy egyesek az élő vizek medrével közlekedő völgyületek nyílásait elgátolták, és ez egyes rövidebb, csupán az illető völgyületet áttöltő földgátakkal földjeik elárasztását megakadályozni iparkodtak. Ez azonban keveset használt s így az árvizek ellen való védekezés, vagyis a nagyvízszabályozás lassanként közszükséggé fejlődött. Talán a XVIII. században történt, hogy a vármegye az egyes gátakat maga vette kezelésbe s rendszeresebb védekezést igyekezett meghonosítani, ami azonban kellő vízműtani előtanulmányok és kellő műszaki vezetés híján, szintén nem járt eredménynyel. Az árvíz pusztításai végre a múlt század derekán összetömörítették az egyes érdekelt birtokosokat, hogy közös erővel maguk védjék meg javaikat a közös ellenség rombolásától. így alakult meg előbb 1876-ban a régebbi „Csallóközi vízszabályozási társulat"-ból az ..Alsó-Csallóközi és Csilizközi ármentesítő társulat", melynek árterületéből mintegy 30,000 k. hold Pozsony vármegyéhez tartozik, a Duna mentén Felbártól Bősig, az érsekújvári Dunaág mentén pedig Vásárúttól Alsónyárasdig vonuló védőgátakkal. Ugyanitt a csallóközkürt-vásárúti gátszakasz, mint az utóbb említett gátvonal meghosszabbítása, jelenleg épülőfélben van. A társulat gátrendszerének egyéb vonalai a Duna, a Vágduna és az érsekújvári Kisduna mentén Győr és Komárom vármegyék területén vannak. A nagy dunamenti gát felfelé való folytatása Felbártól Vajkán, meg Gútoron át Szunyogdiig, és onnan Vereknyén és Hidason át az éberhardi magaslatig az érsekújvári Dunaág mentén, a magyari öblözet gátszakaszával együtt, a felsőcsallóközi érdekeltség árterét védi. 1886-ban ez az érdekeltség A Csallóköz. Az első vízszabályozás. Az első vízszabályozó társulatok