Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Pozsonyi Gazda - Jó Pásztor - Theologiai Szaklap - Nagyszombati Hetilap - Közvélemény - Német nyelven:

477 Irodalom, tudomány, művészet, 432 megszűnt. 1897-ben Neufeld Samu galántai nyomdász, Waldmann Dezső tanító szerkesztésében újra megindította a lapot. Három hónappal később Troch Pál, akkor Galántán káplán, ma taksonyi plébános vette át a szerkesztést és 1898-ig vezette a lapot, a mikor Endesz Ede galántai plébános lett a szerkesztője. 1900-ban ismét szerkesztőváltozás állott be és ekkor Vöröss Ferencz galántai kath. tanító lett a szerkesztője, két havi megszakítással, mely idő alatt Patakis Géza jegyző szerkesztette a lapot. Ma is Vöröss a szer­kesztője, ki a lapot közkedveltté tette. A Pozsonyi Gazda, köz- és mezőgazdasági szaklap, a „Pozsonyvár­megyei Gazdasági Egyesület" szakközlönye, mai czíme alatt 1899 november hó 1-től jelenik meg s helyettesíti az egyesületnek évtizedek során át meg­jelent hivatalos közlönyét, melynek szerkesztője Földes Gyula, az egyesületnek 38 évig alkalmazott titkára volt. 1899-ben azonban, a midőn Horváth Jenő a gazdasági egyesület titkára lett, a régi hivatalos közlöny szerkesztését be­szüntette s mert e közlöny tisztán csak az egyesületi gyűlések jegyzőköny­veinek közlésére szorítkozott, megindította a „Pozsonyi Gazda" czímű szak­lapot, a­mely azonkívül, hogy hivatalos rovatában a gyűlések lefolyásáról is bő értesítést közöl, a gyakorlati mezőgazdaság körébe vágó, valamint köz­gazdasági kérdésekkel is foglalkozó czikkeket tartalmaz. A „Pozsonyi Gazda" havonként egyszer jelenik meg s felelős szerkesztője Horváth Jenő. A Jó pásztor 1899 október hó 15-én indult meg s havonta egyszer jelenik meg. 1904 óta nem mint havi lap, hanem mint évkönyv egyszerre, a keresztyén egyházi év kezdetén, adventben jelenik meg. Szerkesztője kezdettől fogva Kovács Sándor ev. theol. akad. tanár. A Jó Pásztor a protestáns magyar nép lelki táplálását és a vallásos népies irodalom színvonalának emelését tűzte ki czélul. A Theologiai Szaklap czímű tudományos folyóirat Raffay Sándor ev. theol. akad. tanár kezdeményezésére, Hornyánszky Aladár, Pokoly József és Tüdős István dr. tanárok közreműködésével, 1902-ben indult meg s negyed­évenként kb. öt­íves füzetekben jelenik meg. Czélja az ev. theol. tudományok önálló kutatásokon alapuló szakszerű művelése s az önálló magyar theologiai munkásság megalapítása és fejlesztése. E szaklap párt, iskola vagy felekezet szolgálatában nem áll, hanem tisztán tudományos theologiai folyóirat. Szer­kesztője ma is Raffay Sándor. Magyar és német nyelven: A Nagyszombati Hetilap. 1869-ben Winter Zsigmond nyomdatulajdonos „Tirnauer Wochenblatt" czím alatt német nyelvű hetilapot indított meg mint szerkesztőtulajdonos. Már az 1870-es évek elején tervezve volt, hogy a lap lehetőleg magyar nyelven legyen kiadható, a­mi akkoriban nem csekély fel­adat volt. 1877. évtől kezdve a lap mégis már félívnyi magyar melléklettel jelent meg. 1878 május 5-én a lap szerkesztését és tulajdonjogát Thinági János Henrik kir. közjegyző — ki a lap alapítása óta annak rendes munka­társa volt — vette át és 1879. év január 1-től „Nagyszombati Hetilap" czím alatt magyar és német nyelven adja ki. A Közvélemény, társadalmi és közgazdasági hetilapot 1902-ben indította meg Salgó (Weisz) Károly Szereden, ki egyszersmind a lap szerkesztője is volt és ma is az. A lap, tekintettel közönségére, magyar és német nyelven indult meg, de a helyi érdek mellett a magyarosodás terjesztése a czélja és ma már a lapnak csak kisebb része jelenik meg német nyelven. Német nyelven: A Pressburger Zeitung 1764 július 14-én indult meg s így egyike az ország legrégibb lapjainak. Windisch Károly Gottlieb, pozsony-városi szenátor indítványára, 1764. évi július hó 14-én kiadta fáskúti Landerer János Mihály, szabadalmazott könyvnyomdász, a „Pressburger Zeitung" első számát. Kis negyedrét­ alakú lap volt ez, négy és hat oldalnyi terjedelemmel, mely hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg. Landerer az újdonságokat saját maga választotta alakban, krónikái elő­sorolásban közölte a „Pressburger Zeitung"-ban. A művelt világ legmesszebb fekvő vidékein is voltak barátai, kik sűrű levelezésben állottak a buzgó kiadóval s ezek révén jutott nevezetesebb és fontosabb hírekhez. A külföldi hírek mellett két rovatnak volt jelentősége, melyekben a Magyarországon történt Jó Pásztor. Teológiai Szaklap, Nagyszombati Hetilap. Közvélemény. Pressburger Zeitung.

Next