Pozsony vármegye és Pozsony (Magyarország vármegyéi és városai, 1904)
IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Pozsonyi Gazda - Jó Pásztor - Theologiai Szaklap - Nagyszombati Hetilap - Közvélemény - Német nyelven:
477 Irodalom, tudomány, művészet, 432 megszűnt. 1897-ben Neufeld Samu galántai nyomdász, Waldmann Dezső tanító szerkesztésében újra megindította a lapot. Három hónappal később Troch Pál, akkor Galántán káplán, ma taksonyi plébános vette át a szerkesztést és 1898-ig vezette a lapot, a mikor Endesz Ede galántai plébános lett a szerkesztője. 1900-ban ismét szerkesztőváltozás állott be és ekkor Vöröss Ferencz galántai kath. tanító lett a szerkesztője, két havi megszakítással, mely idő alatt Patakis Géza jegyző szerkesztette a lapot. Ma is Vöröss a szerkesztője, ki a lapot közkedveltté tette. A Pozsonyi Gazda, köz- és mezőgazdasági szaklap, a „Pozsonyvármegyei Gazdasági Egyesület" szakközlönye, mai czíme alatt 1899 november hó 1-től jelenik meg s helyettesíti az egyesületnek évtizedek során át megjelent hivatalos közlönyét, melynek szerkesztője Földes Gyula, az egyesületnek 38 évig alkalmazott titkára volt. 1899-ben azonban, a midőn Horváth Jenő a gazdasági egyesület titkára lett, a régi hivatalos közlöny szerkesztését beszüntette s mert e közlöny tisztán csak az egyesületi gyűlések jegyzőkönyveinek közlésére szorítkozott, megindította a „Pozsonyi Gazda" czímű szaklapot, amely azonkívül, hogy hivatalos rovatában a gyűlések lefolyásáról is bő értesítést közöl, a gyakorlati mezőgazdaság körébe vágó, valamint közgazdasági kérdésekkel is foglalkozó czikkeket tartalmaz. A „Pozsonyi Gazda" havonként egyszer jelenik meg s felelős szerkesztője Horváth Jenő. A Jó pásztor 1899 október hó 15-én indult meg s havonta egyszer jelenik meg. 1904 óta nem mint havi lap, hanem mint évkönyv egyszerre, a keresztyén egyházi év kezdetén, adventben jelenik meg. Szerkesztője kezdettől fogva Kovács Sándor ev. theol. akad. tanár. A Jó Pásztor a protestáns magyar nép lelki táplálását és a vallásos népies irodalom színvonalának emelését tűzte ki czélul. A Theologiai Szaklap czímű tudományos folyóirat Raffay Sándor ev. theol. akad. tanár kezdeményezésére, Hornyánszky Aladár, Pokoly József és Tüdős István dr. tanárok közreműködésével, 1902-ben indult meg s negyedévenként kb. ötíves füzetekben jelenik meg. Czélja az ev. theol. tudományok önálló kutatásokon alapuló szakszerű művelése s az önálló magyar theologiai munkásság megalapítása és fejlesztése. E szaklap párt, iskola vagy felekezet szolgálatában nem áll, hanem tisztán tudományos theologiai folyóirat. Szerkesztője ma is Raffay Sándor. Magyar és német nyelven: A Nagyszombati Hetilap. 1869-ben Winter Zsigmond nyomdatulajdonos „Tirnauer Wochenblatt" czím alatt német nyelvű hetilapot indított meg mint szerkesztőtulajdonos. Már az 1870-es évek elején tervezve volt, hogy a lap lehetőleg magyar nyelven legyen kiadható, ami akkoriban nem csekély feladat volt. 1877. évtől kezdve a lap mégis már félívnyi magyar melléklettel jelent meg. 1878 május 5-én a lap szerkesztését és tulajdonjogát Thinági János Henrik kir. közjegyző — ki a lap alapítása óta annak rendes munkatársa volt — vette át és 1879. év január 1-től „Nagyszombati Hetilap" czím alatt magyar és német nyelven adja ki. A Közvélemény, társadalmi és közgazdasági hetilapot 1902-ben indította meg Salgó (Weisz) Károly Szereden, ki egyszersmind a lap szerkesztője is volt és ma is az. A lap, tekintettel közönségére, magyar és német nyelven indult meg, de a helyi érdek mellett a magyarosodás terjesztése a czélja és ma már a lapnak csak kisebb része jelenik meg német nyelven. Német nyelven: A Pressburger Zeitung 1764 július 14-én indult meg s így egyike az ország legrégibb lapjainak. Windisch Károly Gottlieb, pozsony-városi szenátor indítványára, 1764. évi július hó 14-én kiadta fáskúti Landerer János Mihály, szabadalmazott könyvnyomdász, a „Pressburger Zeitung" első számát. Kis negyedrét alakú lap volt ez, négy és hat oldalnyi terjedelemmel, mely hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg. Landerer az újdonságokat saját maga választotta alakban, krónikái elősorolásban közölte a „Pressburger Zeitung"-ban. A művelt világ legmesszebb fekvő vidékein is voltak barátai, kik sűrű levelezésben állottak a buzgó kiadóval s ezek révén jutott nevezetesebb és fontosabb hírekhez. A külföldi hírek mellett két rovatnak volt jelentősége, melyekben a Magyarországon történt Jó Pásztor. Teológiai Szaklap, Nagyszombati Hetilap. Közvélemény. Pressburger Zeitung.