Szabolcs vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1900)

A FELSŐ-SZABOLCSI TISZAI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZ-LEVEZETŐ TÁRSULAT - Állapot a XIX. sz. elején - Mappatio - gr. Széchenyi István - 1846-iki szerződés

302 A felső-szabolcsi tiszai árm­entesitő és belvíz-levezető társulat. Állapot a XIX. sz. elején. Mappatio. gr. Széchenyi István. 1846-iki szer­ződés­­nek vagy kaszálónak használtattak. Azonban a tavaszszal uralgó erős szelek sokszor mérföldekre elvitték a víz tetején úszó lápokat és megesett, hogy a birtokos kaszálta ugyan le a szénát, de más határban vették hasznát. Ezen fentebb vázolt kedvezőtlen viszonyok a tiszai töltések kiépítésével orvosolva még nem lettek, ugyanis az eleinte gyenge méretű töltések a nagyobb árvizeknek élenállni nem tudtak s így a töltésszakadások napi­renden voltak. Ha pedig a töltéseket, gyakran emberfeletti erőfeszítéssel, sikerült is megmenteni, a nyír vizek borították el az árterületet és semmisítették meg ismét a szabályozás sikerébe vetett bizodalmat. Az árterületnek tökéletes mentesítése csak a nyírvízgyűjtő főcsatorna kiépítésével éretett el, a­mely a nyíri dombokról lefutó csapadékvízeket közvetetlenül levezeti a Tiszába. Ezen munkálat kivitele, valamint az összes belcsatornák kiépítése után a gazda­sági viszonyok lényegesen megváltoztak. A társulat területén a Tisza árvizei ellen való védekezés már régebbi időre vezethető vissza, a­mennyiben Tuzsértől Veresmartig már a XIX. sz. elején épített a vármegye vadtöltéseket. Ezen töltések azonban gyenge méretüknél fogva az árvíznek nem igen tudtak ellenállani, másrészről pedig Veresmarttól Vencsellőig a Tisza árvize és a nyírvízek akadály nélkül behatolhattak s így ezen töltésekkel lényegesebb eredményt nem lehetett elérni A Tiszaszabályozás és ármentesítés terén az első nagyfontosságú lépés az volt, a­midőn a 30-as évek vége felé a helytartó tanács a Duna folya­mon már előbb megindított felméréseket és vízrajzi felvételeket, az u. n. mappatiót a Tisza folyamra is kiterjesztette. Ezek szolgáltatták a Tiszavölgy egységes szabályozásához az első alapot. Az 1840. évi IV-ik törvényczikk rendelkezése alapján kiküldött s József nádor által 1842. évi deczember hó 5-én összehívott országos bizottság, ezen felmérések alapján már részletes jelentést is terjeszthetett a m. kir. hely­tartó tanács elé, a melyben a szabályozások alapelvei megállapíttattak, sőt a költségek fedezésére is dolgoztak ki törvényjavaslatot, a mely azonban a többi javaslatokkal együtt feledésbe ment. József nádor szükségét látván erélyesebb intézkedésnek, az országos építészeti igazgatóságot utasította a Tiszaszabályozás tervezetének elkészí­tésére s 1845. évi junius hó 12-re összehívta a tiszavölgyi érdekeltséget értekezletre. E gyűlés az időközben elkészült Vásárhelyi-féle tervezetet tár­gyalás alá vette s általánosságban helyeselte ugyan, de a kivitel felett szük­ségesnek tartotta még külföldi szakértőknek meghallgatását is. A Vásár­helyi-féle tervezet a fősúlyt az átmetszésekre fektette, míg a helytartó tanács által behívott Paleocapa Péter, lombard-velenczei építési igazgató, alapos tanulmányozás után, az átmetszésekkel és árvédelmi töltésekkel kombinált szabályozást ajánlotta, a­mi általában el is fogadtatott. Nagyobb lendületet a Tiszaszabályozás ügye akkor nyert, a midőn a helytartó tanács közlekedési osztályának főnökéül gróf Széchenyi István neveztetett ki, a ki az ügy élére állva, páratlan munkásságával keresztül tudta vinni a Tiszaszabályozást. 1846. évi január havában összehívta a tiszavölgyi érdekeltséget Pestre s megalakította a Tiszavölgyi társulatot. A felső-szabolcsi tiszai érdekeltség, belátva a Tiszaszabályozás egysé­ges keresztülvitelének nagy fontosságát s tekintetbe véve az ármentesítéstől várható nagy eredményeket, a megkezdett mozgalomhoz csatlakozott s Pesten 1846. évi január hó 26-án aláírta a szerződést, melynek értelmében köte­lezte magát, hogy az ország törvényeinek, jelesül az 1836-iki, 1840-iki, 1844-iki és egyéb ide vágó törvényczikkek alapján a Tiszavölgy rendezé­sének költségeiből reá, a nyerendő haszon arányában esendő pénzösszege­ket pontosan és múlhatatlanul fizetni fogja. Feladatul tűzték ki az aláírók, hogy a Tiszavölgy-rendezés költségei­nek, az érdeklettekre nézve minél kedvezőbb feltételek mellett leendő meg­szerzése czéljából mindent elkövetnek. Kötelező szabályként tűzték maguk elé oly szervezetet adni azon testületnek, melyre az egész szabályozás vég­rehajtásának bízatnia kell, hogy az érdekek kellőleg képviselve legyenek .

Next