Szabolcs vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1900)
A FELSŐ-SZABOLCSI TISZAI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZ-LEVEZETŐ TÁRSULAT - Állapot a XIX. sz. elején - Mappatio - gr. Széchenyi István - 1846-iki szerződés
302 A felső-szabolcsi tiszai ármentesitő és belvíz-levezető társulat. Állapot a XIX. sz. elején. Mappatio. gr. Széchenyi István. 1846-iki szerződésnek vagy kaszálónak használtattak. Azonban a tavaszszal uralgó erős szelek sokszor mérföldekre elvitték a víz tetején úszó lápokat és megesett, hogy a birtokos kaszálta ugyan le a szénát, de más határban vették hasznát. Ezen fentebb vázolt kedvezőtlen viszonyok a tiszai töltések kiépítésével orvosolva még nem lettek, ugyanis az eleinte gyenge méretű töltések a nagyobb árvizeknek élenállni nem tudtak s így a töltésszakadások napirenden voltak. Ha pedig a töltéseket, gyakran emberfeletti erőfeszítéssel, sikerült is megmenteni, a nyír vizek borították el az árterületet és semmisítették meg ismét a szabályozás sikerébe vetett bizodalmat. Az árterületnek tökéletes mentesítése csak a nyírvízgyűjtő főcsatorna kiépítésével éretett el, amely a nyíri dombokról lefutó csapadékvízeket közvetetlenül levezeti a Tiszába. Ezen munkálat kivitele, valamint az összes belcsatornák kiépítése után a gazdasági viszonyok lényegesen megváltoztak. A társulat területén a Tisza árvizei ellen való védekezés már régebbi időre vezethető vissza, amennyiben Tuzsértől Veresmartig már a XIX. sz. elején épített a vármegye vadtöltéseket. Ezen töltések azonban gyenge méretüknél fogva az árvíznek nem igen tudtak ellenállani, másrészről pedig Veresmarttól Vencsellőig a Tisza árvize és a nyírvízek akadály nélkül behatolhattak s így ezen töltésekkel lényegesebb eredményt nem lehetett elérni A Tiszaszabályozás és ármentesítés terén az első nagyfontosságú lépés az volt, amidőn a 30-as évek vége felé a helytartó tanács a Duna folyamon már előbb megindított felméréseket és vízrajzi felvételeket, az u. n. mappatiót a Tisza folyamra is kiterjesztette. Ezek szolgáltatták a Tiszavölgy egységes szabályozásához az első alapot. Az 1840. évi IV-ik törvényczikk rendelkezése alapján kiküldött s József nádor által 1842. évi deczember hó 5-én összehívott országos bizottság, ezen felmérések alapján már részletes jelentést is terjeszthetett a m. kir. helytartó tanács elé, a melyben a szabályozások alapelvei megállapíttattak, sőt a költségek fedezésére is dolgoztak ki törvényjavaslatot, a mely azonban a többi javaslatokkal együtt feledésbe ment. József nádor szükségét látván erélyesebb intézkedésnek, az országos építészeti igazgatóságot utasította a Tiszaszabályozás tervezetének elkészítésére s 1845. évi junius hó 12-re összehívta a tiszavölgyi érdekeltséget értekezletre. E gyűlés az időközben elkészült Vásárhelyi-féle tervezetet tárgyalás alá vette s általánosságban helyeselte ugyan, de a kivitel felett szükségesnek tartotta még külföldi szakértőknek meghallgatását is. A Vásárhelyi-féle tervezet a fősúlyt az átmetszésekre fektette, míg a helytartó tanács által behívott Paleocapa Péter, lombard-velenczei építési igazgató, alapos tanulmányozás után, az átmetszésekkel és árvédelmi töltésekkel kombinált szabályozást ajánlotta, ami általában el is fogadtatott. Nagyobb lendületet a Tiszaszabályozás ügye akkor nyert, a midőn a helytartó tanács közlekedési osztályának főnökéül gróf Széchenyi István neveztetett ki, a ki az ügy élére állva, páratlan munkásságával keresztül tudta vinni a Tiszaszabályozást. 1846. évi január havában összehívta a tiszavölgyi érdekeltséget Pestre s megalakította a Tiszavölgyi társulatot. A felső-szabolcsi tiszai érdekeltség, belátva a Tiszaszabályozás egységes keresztülvitelének nagy fontosságát s tekintetbe véve az ármentesítéstől várható nagy eredményeket, a megkezdett mozgalomhoz csatlakozott s Pesten 1846. évi január hó 26-án aláírta a szerződést, melynek értelmében kötelezte magát, hogy az ország törvényeinek, jelesül az 1836-iki, 1840-iki, 1844-iki és egyéb ide vágó törvényczikkek alapján a Tiszavölgy rendezésének költségeiből reá, a nyerendő haszon arányában esendő pénzösszegeket pontosan és múlhatatlanul fizetni fogja. Feladatul tűzték ki az aláírók, hogy a Tiszavölgy-rendezés költségeinek, az érdeklettekre nézve minél kedvezőbb feltételek mellett leendő megszerzése czéljából mindent elkövetnek. Kötelező szabályként tűzték maguk elé oly szervezetet adni azon testületnek, melyre az egész szabályozás végrehajtásának bízatnia kell, hogy az érdekek kellőleg képviselve legyenek .