Szabolcs vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1900)
SZABOLCS VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Tisza-Polgár - Tisza-Szent-Márton
46 Szabolcs vármegye községei. 71 Jelenleg gr. Dessewffy Miklós, br. Vay Arnold, br. Vay Miklós, Korniss Ferencz és Szomjas Gusztáv a birtokosai. A község református temploma a XVIII. században épült, a róm. katholikus 1887-ben. Az izraelitáknak is van templomuk. Van itt még két régi nemes kúria és egy újabb úrilak. A két kúria báró Vay Arnoldé, és a Lajos tanyán lévő újabb úrilak Szomjas Gusztávé. Tisza-Lököt 1855-ben, 76-ban és 88-ban az árvíz pusztította el, 1849-ben az orosz sereg felgyújtotta és kirabolta. A község lakosai olvasó-egyletet, két temetkezési egyletet és egy takarékpénztárt tartanak fenn. Ide tartozik : Hajnalos, Lajostanya, Miklósmüve, Képhalma, Kisfás és Nagyfás-tanya és Rázompa. Tisza-Polgár, nagyközség, mintegy 4 kilométernyire fekszik a Tiszától. Van 1354 háza és 9387 lakosa, akiknek a legnagyobb része róm. kath. Posta, távíró és vasúti állomás. E község a pápai tizedlajstromokban 1332—1327 közt „Polkar", „Pulkar" és „Pilkar" neveken szerepel. A diplomatikai levéltárban 1484-ben, mint a Hunyadyak birtoka van megemlítve, előzőleg azonban a Perényiek szerepelnek mint földesurak. 1493—96 óta az egri főkáptalan bírja. A község az idegenre igen jó benyomást tesz rendezettségével és tisztaságával. Érdekes az itteni nép építkezési modora, mely elüt a többi szabolcsi községek építkezésétől. Középületei közül kitűnik a díszes róm. kath. templom, mely 1858-ban épült; továbbá az 1892-ben épült ref. templom, az emeletes katholikus iskola, a plébánia lak, a községháza, stb. Az izraelitáknak is van zsinagógájuk. Az itteni népviselet is egészen elütő a vármegye egyéb részeiétől és erről a néprajzi részben bővebben írunk. A községben van takarékpénztár, három olvasó-egylet, nőegylet és temetkezési egylet is. Tisza-Polgárhoz a következő tanyák tartoznak : Tuka, Baja, Fövenyeshát, Kisboroczkás, Szilhát, Kisbagyhalom, Kiskapros, Tikos, Nagyboroczkás, Kasziba, Horti, Lipcsehát, Nagykerecse, Bödönhát, Nagykapros, Kis- és Nagybagita, Vereshát, Örvényszög, Folyás és Pa. Szent-Margita, melyet a diplomatikai levéltár adatai már a XV. században említenek mint községet. 1458-ban a Bajomy, később a Hunyady család volt a földesura 1493-ban már az egri püspökség számadáskönyveiben szerepel. A XIX. század végén e pusztának csak 394 r. katholikus és 47 ev. ref. vallású lakosa volt. Tisza-Szent-Márton, tiszamenti kisközség, 141 házzal és 866, legnagyobb Tisza-Polgár. TISZA-POLGÁRI A RÓM. KATHOLIKUS TEMPLOM.