Szabolcs vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1900)

SZABOLCS VÁRMEGYE KÖZSÉGEI - Tisza-Polgár - Tisza-Szent-Márton

46 Szabolcs vármegye községei. 71 Jelenleg gr. Dessewffy Miklós, br. Vay Arnold, br. Vay Miklós, Korniss Ferencz és Szomjas Gusztáv a birto­kosai. A község református temploma a X­VIII. században épült, a róm. katholikus 1887-ben. Az izraelitáknak is van templomuk. Van itt még két régi nemes kúria és egy újabb úrilak. A két kúria báró Vay Arnoldé, és a Lajos tanyán lévő újabb úrilak Szomjas Gusztávé. Tisza-Lököt 1855-ben, 76-ban és 88-ban az árvíz pusztította el, 1849-ben az orosz sereg felgyúj­totta és kirabolta. A köz­ség lakosai olvasó-egyletet, két temetkezési­ egyletet és egy takarékpénztárt tarta­nak fenn. Ide tartozik : Haj­nalos, Lajostanya, Miklós­müve, Képhalma, Kisfás és Nagyfás-tanya és Rázom­pa. Tisza-Polgár, nagy­község, mintegy 4 kilomé­ternyire fekszik a Tiszától. Van 1354 háza és 9387 la­kosa, a­kiknek a legna­gyobb része róm. kath. Posta, távíró és vasúti állo­más. E község a pápai tized­lajstromokban 1332—1327 közt „Polkar", „Pulkar" és „Pilkar" neveken szerepel. A diplomatikai levéltárban 1484-ben, mint a Hunyadyak birtoka van megemlítve, előzőleg azonban a Perényiek szerepelnek mint földesurak. 1493—96 óta az egri főkáptalan bírja. A község az idegenre igen jó benyomást tesz rendezettségével és tisztaságával. Érdekes az itteni nép építkezési modora, mely elüt a többi szabolcsi községek építkezésétől. Középületei közül kitűnik a díszes róm. kath. templom, mely 1858-ban épült; továbbá az 1892-ben épült ref. templom, az emeletes katholikus iskola, a plébánia lak, a községháza, stb. Az izraelitáknak is van zsinagógájuk. Az itteni népviselet is egészen elütő a vármegye egyéb részeiétől és erről a néprajzi részben bővebben írunk. A községben van takarékpénztár, három olvasó-egylet, nőegylet és temetkezési­ egylet is. Tisza-Polgárhoz a következő tanyák tartoznak : Tuka, Baja, Fövenyeshát, Kisboroczkás, Szilhát, Kisbagyhalom, Kiskapros, Tikos, Nagyboroczkás, Kasziba, Horti, Lipcsehát, Nagy­kerecse, Bödönhát, Nagykapros, Kis- és Nagybag­ita, Vereshát, Örvényszög, Folyás és Pa. Szent-Margita, melyet a diplomatikai levéltár adatai már a XV. században em­lítenek mint községet. 1458-ban a Bajomy, később a Hunyady család volt a földesura 1493-ban már az egri püspökség számadáskönyveiben szerepel. A XIX. század végén e pusztának csak 394 r. katholikus és 47 ev. ref. vallású lakosa volt. Tisza-Szent-Márton, tiszamenti kisközség, 141 házzal és 866, legnagyobb Tisza-Polgár. TISZA-POLGÁR­I A RÓM. KATHOLIKUS TEMPLOM.

Next