Szatmár vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)
VÍZSZABÁLYOZÁS ÉS ÁRMENTESÍTÉS - A szabályozás eredménye - Töltés-szakadások
Vízszabályozás és ármentesítés: 293 A Szamos medrének vízlefolyási szempontból való szabályozása az eddig végrehajtott munkálatokkal befejezettnek tekinthető, a további feladat itt is a kis vízimedernek hajózás szempontjából való kiképzése, vagyis az e czélra szükséges művek folytatólagos kiépítése. A Szamos-szabályozás történetében három korszakot lehet megkülönböztetni, és pedig az 1777. év előttit, az 1777—1877. évit és 1877-től a mai napig terjedőt. Az első korszakban a folyó ősállapotban van, legfeljebb természetes úton tűnnek el egyes kanyarulatok a már keskenynyé vált földnyak átszakítása útján. A második korszak elejére esik Szatmár-Németi városnak a saját határán való beavatkozása, t. i. az átvágások építése, utolsó éveire pedig a volt Szamosszabályozó-társulat ténykedése. Végre az újabb korszakban az állam fejezi be a meder szabályozását. A szabályozás eredményének áttekinthetése végett szükséges tudni, hogy a Szamos kis vizét 1871. évben lejtmérezték s a mérczék 0 pontját e víz színtjében helyezték el. Állami mérczék vannak a tiszaiaknál említett s a szamosi vízállások egybehasonlításánál is figyelembe veendő vásárosnaményi mérctén kívül, külön a Szamoson Olcsvaapáti községnél, a rév alatt, Nábrádnál, a ref. templommal szemben, Rápolton, a község déli végénél, Csengerben és Szatmár-Németiben, a közúti hidakon és a balotafalu-sikárlói útvonal mellett. A vásárosnaményi mérete 0 pontjának magassága, — mint feljebb láttuk, — 10276, az olcsvaapátié 10351, a nábrádié 10632, a rápoltié 110 94, a csengerié 11426, a szatmárié 120 31 és a sikárlóié 144,66 m. az adriai tenger fölött. Az időközi változás az alábbi táblázatból látható : A felsorolt mércteken eddig legmagasabb vízállások: Vásárosnaményban 1888, III/22-én 900 cm., Olcsvaapátiban ugyanakkor 885 cm., Nábrádon ugyanazon évi III 17-én 749 cm., (jégtorlódással) és 740 cm., jégtorlódás nélkül, Rápolton ugyanazon évi III/15-én 721 cm., Csengerben ugyanazon évi III/21-én 743 cm., Szatmáron ugyanazon évi III/17-én jégtorlódással 633 cm., jégtorlódás nélkül 560 cm. és 1902. évi VI/16-án 575 cm., Sikárlón 1902. évi VI/15-én 432 cm. Legkisebb vízállások pedig : Olcsvaapáti 1897. XI/28-án —93, Nábrád 1898. IX/25-én —110, Rápolt 1907. X/27-én —222, Csenger 1907. X/28-án —08, Szatmár 1904. VIII /23-án —38, Sikárló ugyanekkor —43 cm., s így a vízjáték előbbi sorban 978, 859, 943, 735, 671 és 475 cm. 1907. X/28-án — tartós szárazság után — Vásárosnaményban —150 és a szamosi méretében a közlöti sorrendben —104, —49, —222, 1 08, —27 és— 24 cm. lévén, e vízszín esése szakaszonként és km.-ként 242, 251, 206, 353, 318 és 462 cm. volt. A Tisza mentén az előzőkben ismertetett hézagok lévén a balparti töltésben, az árvizek e hézagokon ömlöttek ki, s ha történt is töltésszakadás, az itt kiömlő árvíz a nyitott helyeken, illetőleg kiágazó medreken kiömlő árvizek tömegéhez képest, kisebb tömegű volt. A Szamos két parti medencéjének a Szamos árvízétől való gyakori látogatottságáról tanúskodik az a körülmény, hogy a szamos balparti töltésen 1868. III/10-én Sályi határán több, 1873. III/21-én Vetés határán egy, ugyanitt 1871. I/21-én egy, 1871. VII/29-én Kér határán egy, 1876. II/26-án Vetés határán két, Óvári határán öt, 1877. III/25-én Sályi határán hét, 1880. III/6—9. közt Rápolt, Porcsalma, Ököritó határán egy-egy, 1881. III/9—12. közt Vetés és Csenger hatá- A szakaszon a 0 viz-3 s A szakasz esése 3 s hossza km.-ben km.-ként mm .-ben neve 1777 1877-1907-1777 1877-1907-w előtt ben bén előtt ben ben 1 Vásárosnamény—olcsvaapáti 7.8 7.5 5.0 096 100 150 2 Olcsvaapáti —nábrádi 28.5 16.0 13.4 098 175 210 3 Nábrád—rápolti 36.5 37.5 14.0 126 123 310 4 Rápolt—csengeri 31.5 21.0 15.9 105 158 209 . 5 Csenger—szatmár-németi 42.0 18.0 18.0 144 336 336 . 6 Szatmár-Németi—sikárlói 79.5 52.2 52.2 306 466 466 Összesen.... 225.8 152.2 118.5 — — Magyarország Vármegyéi és Városai: Szatmár vármegye. A szabályozás eredménye: 14 Töltés-szakadások.