Szatmárnémeti (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

Irodalom, tudomány, művészet - Smoczer Ignácz - Steinberger Ferencz dr - Szabados Ede - Szabó Antal - Szenczi A. Pál - Szigeti Gyula István - Szilágyi Sámuel - Tabajdi Lajos

141 Irodalom, tudomány és művészet. keleti Újságot, a­melynek fennállása alatt, Ferenczy János társszerkesztése mel­lett, felelős szerkesztője volt. Smoczer Ignácz, választott püspök és főrendiházi tag, szül. 1812-ben. Pre­fektusként és liczeumi tanárként került Szatmárra. 1860-ban koppáni czímze­tes prépost ; 1867-ben kanonok, papneveldei igazgató és theológiai tanár ; 1882-ben nagyprépost, püspöki általános helynök, báczi választott püspök s mint ilyen, főrendiházi tag. Smoczer híres szónok volt, de mert beszédeire soha­sem készült, rögtönzött szónoklatai nem jelentek meg nyomtatásban, egy gyász­beszédét kivéve, melyet 1872-ben Kézdi-polányi Bíró László szatmári püspök ravatala fölött tartott, de ez is úgy történt, hogy azt barátai, tudtán kívül, a templomban titokban lejegyezték. Meghalt 1885. évi szeptember 1-én. Steinberger Ferencz dr., apátkanonok, szül. 1846 nov. 25-én. Áldozópappá szentelték Szatmáron, 1870-ben. Kilencz év múlva lett a hittudomány­okból doktor. Segédlelkész Fehérgyarmaton s aktuárius a szatmári püspöki udvarban 1871-ben. A következő 19 év alatt felváltva volt Szatmáron a kir. kath. férfi-és nőtanítóképző tanára, gondnoka és igazgatója, valamint theológiai tanár. 1877-ben szentszéki ülnök; 1889-ben a szatmár egyházmegyei irodalmi kör al­elnöke ; 1891-ben a Pázmány-sajtó társaság alelnöke és h. zsinati vizsgáló ; 1892-ben a Szent István-társulat tankönyvbíráló bizottságának tagja, vala­mint a középiskolai tanárokat képesítő bizottság tagja ; 1893-ban a budapesti tudomány-egyetem bekebelezett doktora, pápai kamarás és a szatmár—ugocsa­megyei kath. tanító-egyesület elnöke ; 1894-ben a szatmári polgári iskolai ta­nítóképző igazgatója ; 1898-ban a magyarországi kath. tanítók orsz. bizottsá­gának elnöke; 1899-ben a szatmári kath. hitközség iskolaszékének egyházi elnöke ; ugyanekkor nagyváradi kanonok, a nagyváradi papnevelő igazgatója s csak­hamar a budapesti központi papnevelő kormányzója , 1900-ban szekszárdi apát. Meghalt 1905 jan. 17-én Budapesten. Kilencz egyházi művet írt és a kö­vetkező lapokba dolgozott : Hittudományi folyóirat, Religio-vallás, Kath. pae­dagógia, Kath. Hitoktatás, Kalauz, Tájékozó, Iskola, Népiskolai Tanügy, Ma­gyar Állam, Magyar Korona, Szatmár, Szatmár és Vidéke, Szamos, Heti Szemle. Szabados Ede, tanár. Született 1867-ben. 1892 óta működik a szatmári ref. főgimnázium tanáraként és 1907 óta az igazgató-tanács tagjaként. Számos ere­deti költeménye és fordítása jelent meg angol, franczia és német költőkből a fővárosi és vidéki lapokban; nagyobb tanulmányai pedig az értesítőben és a Kölcsey-egyesület évkönyvében,­­részt vett a Kisfaludy-Társaság által kiadott „Anthologia" franczia költőinek fordításában. Borsay Samu zeneszerzővel együtt írta a „Szoknyás hősök" czímű operettet, mely először Kolozsváron került színre. Szatmáron került színre „Virradóra" czímű népszínműve 1895-ben. Szabó Antal, kath. gimn. tanár, szül. 1823 táján. A szathmári kath. gim­náziumban 1828-tól 1860-ig tanárkodott , azután nyugalomba vonult. Mester volt a képek és képcsoportok metszésében ; beszélt magyarul, tótul, olaszul, oláhul, örményül, latinul, németül és zsidóul. Latin nyelven számos verset írt, melyek közül több nyomtatásban is megjelent. A nyelvészetben tekintélynek tartották. Szenczi A. Pál, ref. esperes. 1671-ben jött Szatmárra s itt a ref. gimná­ziumot 1675-ig igazgatta ; ez évben Németibe, 1680-ban Viskre és 1683-ban Debreczenbe vitték pa­pnak, hol 1686-ban esperessé emelték. Művei : Medulla theologica illustrata Gvil. Amesii, quara defendit Paulus. A. Szenczi, Frane­querae 1670. — Hatvanhárom vallásos tárgyat illető értekezései, melyekből egy példányt, mint benne lévő kézírása mutatja, a szatmári egyháznak ajándékozott. Szigeti Gyula István, ref. püspök, 1704-ben került Szatmárra tanítóként ; 1705-ben távozott, de 1711-ben visszahozták Németibe ref. papnak, honnan azonban egy év múlva ismét távozott. 1737-ben püspök lett. Szilágyi Sámuel, ref. püspök, szül. 1719-ben. 1762-ben hozták Szatmárra ref. papnak s itt 3 évvel később püspöki méltóságra emelték. Tabajdi Lajos, ref. lelkész, szül. 1841-ben. Mint szatmári megválasztott ref. lelkész 1876-ban foglalta el állá­sát. A szatmári egyházmegyében levél­tárnok, könyvtárnok, egyházmegyei tanügyi bizottsági jegyző, közalap-bizott­sági tag, egyházmegyei tanácsbíró és pótképviselő volt. 1892-ben mindez állá­sairól lemondott. 1893-tól fogva egyházmegyei képviselő. A Széchenyi-társulat egyik aligazgatója, a községi iskolaszék elnöke, a városi óvoda gondnoka, a jó­ Smeczer Ignácz. Steinberger Ferencz dr. Szabados Fde. Szabó Antal. Szencz A. Pá Szigeti Gyula István. Szilágyi Sámuel: Tabajdi Lajos..

Next