Temesvár (Magyarország vármegyéi és városai, 1914)
TEMESVÁR TÖRTÉNETE - V. Temesvár a Hunyadiak birtokában. – A várpalota és vár újjáépítése - Temesvár a Hunyadiak birtokában - Temesvár város első okiratos emléke - Hunyadi László
27 Temesvár története Ez meg is történt. A király 1456. évi április 7-én Budán kelt okirattal ismét átadta „castrum Themeswar, simul cum honore Comitatus Themesiensis" Hunyadi Jánosnak és örököseinek „ad tenendum, possidendum et habendum" mindaddig, smét a magyar királyok a kölcsönvett 20.000 arany forintot Hunyadinak vagy örököseinek megtérítik. Ezzel — bár jogilag nem — tényleg a temesvári várpalota és Temesvár vára a várossal s a várhoz tartozó uradalmakkal együtt a Hunyadi-család tulajdonába ment át. V. László sohasem fizette vissza a Hunyadiaknak a kölcsönvett összeget. A palota a Hunyadiak kezén maradt 1456-tól 1490-ig. Midőn tehát V. László király 1456. évi nov. közepén Garai László nádor, Guthi Országh Mihály, Lendvai Bánfi Pál főajtónálló és más főemberek társaságában, Nándorfehérvárról jövet, a temesvári várpalotában megszállott, Hunyadi János özvegye a 13 éves Mátyással már nem a ház uraként, hanem fejedelmi vendégként fogadta. Anyai nagy szeretetét gyermekei iránt éppen az mutatja, hogy mint Magyarország kormányzójának özvegye és a várpalota úrasszonya a kapu alatt térdre borult az ifjú király előtt s úgy kérte őt, hogy fiai iránt kegyelmes legyen és ne bosszúlja meg rajtuk Czilley halálát. László király fölemelte a térdeplő úrnőt, kegyelméről biztosította s letétetvén vele a gyászruhát, gazdag aranyhímzetű bíbor díszruhával ajándékozta meg, mert — úgymond — „nem illik gyászruhát viselni azon férfiúért, ki most ment át az életre, ki Magyarországot a szent vallásnak és nekem megtartotta". 1456-ik évi nov. végéig volt a király Szilágyi Erzsébetnek vendége. A palotában pompás lakomákat rendeztek, vadászatokat, kéjkirándulásokat tartottak, énekkel, tánczcal, lovagjátékokkal töltötték a napokat. S hogy a gyanakodás és neheztelés minden nyoma elsimuljon, László nov. 23-án a várpalota kápolnájában szentmisét szolgáltatott, az oltár előtt a két Hunyadi-fiút megölelte és megesküdött, hogy megbocsájt nekik. Átölelte Hunyadi János özvegyét is, őt anyjának, fiait testvéreinek nevezte s velük együtt vette magához a szent ostyát. Maga a palotaúr, a magyar történelem legnagyobb hőse és egyik legszebb, legtisztább jelleme, már nem fogadhatta kedves otthonában a királyt. Utoljára 1456. évi június 22-én tartózkodott temesvári házában. Innen ment el Nándorfehérvár megvívására. A dicső győzelem után aug. 11-én meghalt. Halála után a temesvári ház átszállott özvegyére Szilágyi Erzsébetre. Noha Mátyás a saját örökségének és családi tulajdonának tekintő Temesvár várát és várkastélyát, nem találom, hogy az az ő halála után örökösére, Corvin János herczegre és annak jogutódaira is átment volna. Ellenkezőleg, Mátyás király után II. Ulászló alatt Temesvár vára és várpalotája ismét mint „castrum" és „castellum regium" szerepelnek. Az országgyűlések is fontos királyi végháznak nevezik. 1474-ben fordul elő először okiratos emlékeinkben Temesvár, mint város, „civitas Themesiensis”. 1492-ben nagyságos Kinizsi Pál temesi főispán lakóhelyének mondatik Temesvár városa a benne levő várral. „Civitas Themesiensis et castrum in eadem habitum, habitatio scilicet M. domini Pauli de Kenys, comitis Themesiensis."3 Bonfini is erős városnak mondja. Ugyancsak 1492-ben Ulászló még jobban megerősíti Temesvárt. 1494 szeptember 25-én pedig Erdély felől személyesen jön Temesvárra és 5 napra a várpalotában, az öreg, szélütött Kinizsi Pál főispánnál száll meg fényes kíséretével: az egri, pécsi és váradi püspökökkel s Drágffy Bertalan erdélyi vajdával. A Hunyadi-vár és várkastély tehát II. Ulászló országlásától kezdve újra a korona tulajdona lett. A várpalotában azonban többé már nem rezideáltak koronás királyok, hanem 1490-től 1552-ig a temesi főispánok használták azt lakásul. A palotának a Józsefváros felé tekintő egyik ablakából nézte 1514-ben Báthory István temesi főispán és Szapolyai János erdélyi vajda, a későbbi magyar király, a Temesvár ostrománál foglyul ejtett Dósa György parasztvezérnek a vesztőhelyre hurczolását s a tüzes vastrónuson elégetését. Ismeretes a borzasztó gyászeset, mely a király esküszegése következtében Temesvárt sokkal inkább, mint az ország bármely városát Hunyadi Lászlónak hóhérpallossal történt kivégeztetésével és Mátyás bebörtönöztetésével 1457 márcz. 16-án érte. Isten büntető kezét látta a nemzet abban, hogy a gyenge jellemű Posthumus László, ki a serdülő korban levő Hunyadi Mátyást előbb Bécsbe és Temesvár a Hunyadiak birtokában 1 Fessler, IV., 857. 1.• Pesty: Szörénym. tört. III. k. 85. 1. 3 Csánkinál, id. m. Ds. 19, 838. 27* temesvár város első okiratos emléke Hunyadi László